Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Rátky István–Lázár Miklós: A 2006. évi tavaszi árvíz előrejelzések az Alsó-Tiszán. Tapasztalatok, javaslatok
35 vizsgált szelvényt figyelembe véve (bele számítva még a határfeltételi szelvényeket is), az egyes előrejelzéseket minősítik. Három előrejelzés mondható nagyon jónak (90 %os). Ugyanakkor a 10. változat e mutatók alapján a legroszszabb (40 %-os). Árvízvédekezés szempontjából mégis ez utóbbi volt a leglényegesebb, jó időben, a legtöbb hasznos információt adott. Először ez az előrejelzés adta meg a tetőzési szinteket igen jól - bár az időpontokat még nem a legjobban. (A vizsgált szelvényekre számított tetőzési szinteket és az előrejelzés hibáját előbb már részleteztük.) Árvízi védekezés folyamán, a tetőzés bekövetkezéséig mindig a leglényegesebb kérdés, hogy az egyes szelvényekben milyen szinttel és mikor fog tetőzni. Az áradás üteme már csak másodlagos kérdés - hangsúlyozva, hogy az előbbiekhez képest. Tehát most a III. fok fölött az áradó-ági előrejelzéseket a tetőzés előrejelzésének hibája alapján is értékelhetjük. Véleményünk szerint - a helyes súlyozás miatt - másként kell értékelni az áradó-ági és másként az apadó-ági előrejelzések eredményeit. Az 1.táblázatban a 10.. 14. és 18. változatok tekinthetők áradó-áginak, míg a 22., 24. és 28. változatoknál legtöbb szelvényben már apadó ágon volt az árhullám. Ha az áradókat csak a tetőpont és tetőzési idő előrejelzésének hibája alapján értékeljük, akkor a 10. változat a legjobb. Az apadó ágon a „Xjó, %" és a „£nap » £jó,db" szerint számolt mutatók reálisan minősítik az egyes előrejelzéseket. 1. táblázat. A 2006. április 13.-május 10. időszakra, 1D numerikus hidrodinamikai modellel végzett előrejelzéseket értékelő összefoglaló N W5 h O Előrejelzés április május I nap KISKÖRE vízhozam határfelt. Martfű Tiszaug Csongrád GYOMA vízhozam határfelt. Szarvas Kunszt.m. Mindszent Algyő MAROS vízhozam határfelt. Szeged ZENTA vízszint határfelt. Megjegyzés X3 -o —Í W >-> W * Xl g 08 13.-18. 5 2 jó; 3 jó jó jó 3 jó; 2 -jó 2 jó; 3 2--; 3 jó Szeged 1000 cm fölött lehet! 10 13.-22. 9 2 jó; 7 - jó -jó 2 jó; 7 ++ + + jó Í ó ++ jó 4 jó ; 5 Szeged -1010 cm, Míndsz. -1060 cm 4 40 36 14 16.-22 6 jó (-) jó + + jó + + + +) + + + jó (+) Megerősítve az előbbi avval is, hogy túllőve rajta 6 50 36 18 19.-22. 3 jó jó jó jó 2 jó; 1 + jó jó (+) jó jó jó jó Csak 3 nap, jónak kell lenni! 11 90 33 19 20.-25. 5 jó jó (-) jó + + + ++ + + + (+ +) + jó + + Szegedi eltérés oka, nem jött a 'Körösiár' 5 42 25 22 21.-25. 4 + (jó) jó (-) jó jó jó jó + jó jó jó jó Hajó a határfelt. akkor minden jó ! 11 90 44 24 23.-30. 7 jó jó (-) jó 3 jó; 4 ++ ++ (+) (+ +) jó (+) jó (-) jó 3 jó; 4 + + Hosszú apadás is jól előrejelezhető 9 75 63 28 29.-10. 11 6 jó; 5 ++ 6 jó ++ (-) + + jó (-) (-) + + jó 6 jó; 5 + jó 9 jó; 2 + Csak 6-7 nap jó H(i) 90 7 7(t) %-os „beválás" (27) 35 70 70 100 40 40 60 90 60 60 75 50 Az 1. táblázat jelöléseinek értelmezése: „jó", ha abs(Z sz4mitol t-Z mi5r t) < 10 cm, vagy abs(Q számíl01 t-Q mér 1) < 0,15*Q mér t, „+", ha 10 < (Z S2ámítot l-Z mér t) < 20 cm, „-" , ha 10 < (Z mé n-Z számftot t) < 20 cm, „+ +", ha 20 < (Z S Zámíiott Zmért) < 30 cm, „—", ha 20 < (Z mér t-Z számítot l) < 30 cm, „+ + +", ha 30 < (Z S2ámft0t t-Z mér t), >» > ha 30 < (Z mért Z s zámftott), határfeltételeknél pl. ,2 jó; 3 —" jelentése: 2 napon keresztül jó; majd 3 napig kevesebbet tételez fel a modell, mint a később észlelt érték, - a zárójeles eltérések állandó hibát jelentenek, amit korrigálni lehet, korrekció után az eredmény általában „jó", - „£jó, db" a sorban jónak minősített előrejelzések száma, az állandó hiba után korrigált eredményeket is beszámítva, ha az előrejelzési idő egy részében volt csak jó az eredmény, akkor azt csökkentett súllyal számítottuk be, - ha a tetőpontnál van eltérés, azt nagyobb súllyal vesszük figyelembe, (l ) az első 7 napot véve figyelembe Vizsgáltuk az egyes keresztszelvényeknél, az összes eredmény alapján, az előrejelzések 'beválását'. Ezek tekinthetők a szelvényre vonatkozó valamilyen átlagos 'beválási' mérőszámnak is. Látható, hogy a legrosszabb eredményt a határfeltételeknél, a hidrológiai módszerrel történő előrejelzésnél kaptuk. Ami nem meglepő, gondoljunk csak a meteorológiai események véletlen jellegére, és a terepen való összegyülekezést, lefolyást befolyásoló bizonytalanságokra, ismeretlenekre, stb. A határfeltételek után még Szarvasnál volt nagyon rossz az átlagos minősítés, ami természetesen a fölötte lévő Gyoma-i előrejelzések következménye. Csongrádnál kiváló (100 %os), Mindszentnél igen jó (90 %-os) és még Szegednél is jónak mondható (75 %-os) az összes változatot tekintve az előrejelzések 'beválása'. Szegednél az átlagot gyakorlatilag a 19. változat rontotta le, e változatot - utólag - egy érzékenység vizsgálatnak is tekinthetjük. Az volt a kérdés: mi lett volna, ha a Hármas-Körösön április 20-án megáll az addigi apadás, sőt egy kisebb árhullám érkezik, a fordulópont fölött +50 m 3ls-mal (ez a tényleges apadáshoz viszonyítva 150200 m 3ls—os többletet jelentett, 4 napon keresztül), köz-
