Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván

SCHMIDT J..: Vízerőművek a Dráván 23 A magyarokkal való együttműködést is igénylő Dur­devac megoldás nagyobb teljesítményű lenne, viszont a termelés nyolcada Magyarországot illetné. Novo Virje tisztán horvát területen épül. Teljesítmé­nye ugyan kisebb, termelése mégis több annál, ami a Durdevac-ból Horvátországnak maradt volna. Síkvidéki üzemvíz-csatornás folyóvízi erőmű Sík vidéken a régi mederből oldalsó üzemvíz-csator­nába terelt vizű (derivációs, by-pass) vízerőművek elő­nyösebbek a mederbélieknél. Egy vízerőmű gátjának az élő folyó medrében való megépítése a keresztmetszetnek két-háromszori szakaszos elzárása útján: lassú, drága el­járás. Kockázatos is, egy árvíz óriási károkat okozhat. Akkor szorítkoznak erre, ha nincs mód üzemvíz-csatorna kialakítására. A mellékcsatornás megoldás igen régi módszer, számos malomárok őrzi nyomait Magyarorszá­gon is. Ilyen a Hernád folyó Aranyos nevű malomcsator­nája. Alföldön a legjobban bevált megoldás a kanyargós fo­lyószakaszt áthidaló oldalcsatornás erőmű. Lehetőleg nagy tározó tóval, ami lehetővé teszi a vízben az energia tárolását, a termelés súlypont-áthelyezését a nagyobb ke­reslet napszakára. És rendszer-tartalékot is képez üzem­zavar esetére. Természetesnek vehetjük, hogy ezek a nagy vízfelületek üdülési- és sport-vonzási körzetek. Vi­zes élőhelyet, madárrezervátumot is biztosíthatnak, de csak tetemes ráfordításokkal. A duzzasztógát és a gépház helyileg elkülönül. Duzzasztásra, a régi meder elzárására, a víznek a csa­tornába terelésére csap körül mozgatható többmezős, í­velt, acél szegmens-gát szolgál a csatorna bejárata mel­lett. A régi mederbe hatósági előírás alapján kell az öko­lógiailag szükséges vizet engedni. Ezáltal ez nem holtág lesz, hanem megőrzi élővíz jellegét. E megcsapolást le­hetőleg egy törpe erőművön át kell végezni. A régi me­der besegít az árvizek levezetésébe is a víztömeg meg­osztása révén. Lásd: Dunakiliti, Cúnovo (Dunacsúny). Maga az erőmű az üzemvíz-csatornában, a kijárata közelében van. Ez egy az oldalán és a fenekén gondosan szigetelt, kétoldalt szivárgó-csatornákkal kísért egyenes árok, úgy építve, hogy a felvíz szükségképpen megemelt töltése ne legyen túl magasan a terepszint felett, az alví­zet ne kelljen durván lemélyíteni. Ez utóbbi rövidebb is, mert kritikusabb a hatása a talajvízre. Az erőmű géphá­zánál, a tó és az áthidaló ág teljes esése koncentrálódik.. A gépház, a felvíz- és alvízcsatorna még szárazon megé­píthető, ez igen nagy előny Lásd: Gabcíkovo (Bős). A magasan vezetett üzemvíz-csatorna melletti, vízszint alatti belvizes területeket külföldön poldertknek nevezik. Ezeknek kedvező talajvíz-szintjéről a szivárgó csatornák, kutak, szivattyúk gondoskodnak. A nagy víz­tartalék megengedi a közeli termőföldek gravitációs (szi­vattyúzás nélküli) öntözését a fel víz-csatornából. A folyami vízlépcső előnyei • Megújuló energiaforrás, nem fogyasztja jobb célra hasznosítható ásványi kincseinket. • A víz energiafeleslegét emészti fel, ami egyébként a partokat, a medret erodálná, hordalékot cipelne. • Kémiai átalakulást nem okoz Nincsenek salakhe­gyek, porfelhők, mérges gázok, savas esők. • Vízminőséget javít (uszadék-fölfogás, levegőztetés). • Nem termel melegházhatást okozó gázokat. Nincs hőterhelés a folyóban. • Árvízvédelem gerince erős töltéseivel, rugalmas ü­zemmódjával. • Stratégiai víztartalékot képez mezőgazdasági, ipari, települési (kommunális) célokra. • Stabilizálja a medret és a talajvizet. Biztonságos ha­józó út, állandó kikötési szint. • Tisztán hazai, belső értékteremtő. Csökkenti az e­nergia-függőséget, energiaválság fenyegetését. • Automatizálható, távvezérelhető. • Gyors indulás 2 percen belül. Önálló indulásra ké­pes. A villamos energiarendszerben rövididejű tartalék. • Tág teljesítménytartomány (Rekord: 22 400 MW lesz Kínában). Kiváló áramtermelési hatásfok • Igen hosszú élettartam, (csak gépmodernizálás). • Csúcsra-járatás lehetősége. • A duzzasztott vízhez alkalmas part menti magaslat esetén szivattyús-tározós csúcserőmű telepíthető. • A tájba integrálható, természetvédelmi területet sem zavar, ilyent a nyugodt vízével létesíthet. • Vonzó turisztikai, üdülési célterület A gátra közúti átkelő, a töltésre kerékpárút építhető. Esetleges hátrányai szakszerűen kivédhetők, kezelhe­tők. Minden köbméter hasznosítatlanul elfolyt víz nem­zetgazdasági veszteség, természeti kár! A Dráva vízerőműveinek együttműködése A Dráva vízlépcsői az osztrák Paternion-ió\ a horvát Dubrava­ig hiánytalanul összefüggő láncot képeznek. Duzzasztásuk a megelőző lépcső tövéig ér. Egymásra u­taltságuk nyilvánvaló, működésük azonban három ország fennhatósága alá esik. A határokon átnyúló és államközi szerződésekkel, személyes jó viszonnyal megalapozott szakszerű együttműködésnek szép példája a Dráva völ­gye egészen a magyar határig. Lássuk a lényegét Szlové­nia példáján. Szlovénia villamos energia szükségletét két hőerőmű, a Krsko atomerőmű fele, valamint a Dráva, Száva, Soca (Isonzo) folyók vízerőművei fedezik. Csúcserőmüve nin­csen. Ezért az áramtermelésnek a kereslet napszakok szerinti változásához való igazítását a Dráva erőművei­vel kell megoldania. Ezek a folyó napi vízhozamából éj­szaka gyűjtenek többletet az intenzív termelés óráira. Ki­használható víztartalékuk azonban igen kevés. Félnapi működtetéshöz Zlatolicje-nek pl„ a Dráva legnagyobb vízerőmüvének semmi sincs. A szükség-teremtette együttműködés révén a szlovén erőművek igény szerinti vízellátása lényegében az auszt­riai Edling lépcsővel duzzasztott Völkermarkt-i mester­séges tó nagy víztömegén alapul. Ott indítják a kellő idő­ben a többletvizet. Az egyes vízerőmüvek egyszerre kapcsolnak át a víz­gyűjtésből a fokozott termelésre. Felvizük olyan rövid, hogy az áramlás-növekedés holtidő nélkül lép fel az e­gész láncon. Nem kell várakozni a víz megérkezésére. Árvíz esetén a vízgyüjtésnek, de magának a termelés­nek a lehetősége is csökken, sőt bizonyos vízhozamnál

Next

/
Thumbnails
Contents