Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Rátky István–Lázár Miklós: A 2006. évi tavaszi árvíz előrejelzések az Alsó-Tiszán. Tapasztalatok, javaslatok

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. és Zentánál is lassabb dunai apadást, magasabb vízszinteket adtunk meg, mint a tényleges értékek. Mind a kettő 'fölülbecslés' azonos hibát eredményezett: fentről túl sok víz jött be a rendszerbe és alul nem engedtünk ki annyit, mint a valóságban. Ezek eredményeként a Hármas-Körösön magasabb szinteket jeleztünk előre, monoton növekvő hibával, a 7 napból 5 napig még 10 cm alatt volt a hiba (3. ábra), de az utolsó két napon már meg haladta ezt az értéket. 5. ábra. Makó, Szeged: Elörejelzett és mért vízállások A Tisza és a Maros vizsgált szelvényei többségénél nagyon jók az előrejelzések, egyedül Mindszentnél van lényegesebb, kb. 20 cm-es állandó hiba. Az előrejelzés előtti bearányosítás (április 19-23. között) eredményéből látszik, hogy ez a hiba már a bearányosításnál is megvolt. Ekkor logikus, hogy evvel az értékkel javítani lehet az előrejelzést. Az ábrán látható az aktuális előrejelzés előtti vízállás-menetgörbe grafikus képe is, amely szintén alátámasztja e javítás jogosságát. Hasonló megfontolás alapján javítottuk kisebb mértékben, - 6 cm-el, az algyői vízállásokat is. így mind az öt szelvénynél 7 napon keresztül, nagyon jó lett az előrejelzés, 5 cm-en belüli a javított és a mért értékek különbsége (4-5. ábra). Az összefoglaló 1. táblázat szerint az összes vizsgált kontrol szelvény tekintetében ~75 %-os az eredmények 'beválása'. A táblázatban lévő jelölések értelmezése alapján az látható - ami az ábrákról is - hogy nagyobb, 20-30 cm közötti, '++' jelű, javíthatatlan hiba csak Gyománál, Szarvasnál és Zentánál fordult elő. E változatnál rövid megjegyzésként azt emeltük ki, hogy „Hosszú apadás is jól előrejelezhető", természetesen csak akkor, ha a határfeltételi előrejelzések is jók. Apadó ágon a leghosszabb előrejelzést április 29-én adtuk: április 29-.május 10. közötti időintervallumra, 11 napos előrejelzés (28. változat). A határfeltételi szelvények kivételével általában a vízszintek még III. fok fölött voltak. A 2. ábrán látható, hogy a határ-szelvényekre hidrológiai módszerrel történt előrejelzések Kiskörére nagyobb értéket adtak, mint a mért értékek. Zentánál csak az utolsó 2,5 napon volt több bevezetés, mint a valóságban. Makónál is kb. 5 napon keresztül kicsit több az elörejelzett Q, mint a mért érték. (Bár ez az eltérés árvízi körülmények között az elfogadható hibahatáron belül van, vagy annak felső határán, de 5 napon keresztül ez mégis egy állandó többlet bevezetés.) Az előrejelzési időszak végén a határfeltételi szelvényeknél meglévő 'fölülbecslések' hibát eredményeznek a vízszintekben. A 3-5. ábrákon bemutatott előrejelzések általában jók, a 24. változatnál említett javítások után a hibák 10 cm alatt vannak. Kivéve a makói szelvényben, ahol 11 napból az utolsó 5 napon ennél nagyobb eltéréssel jeleztünk előre. Legtöbb szelvénynél az utolsó 1-2 napon (időelőny tekintetében 9-10. nap után!) az előrejelzések hibája már kicsúszott az általunk önkényesen felvett 10 cm-es, „jó" hibahatárból. Az 1. táblázat szerint, egy hétig értékelve az előrejelzést, az összes vizsgált kontrol szelvény tekintetében ~ 90 %-os az eredmények 'beválása'. Hosszú előrejelzésnél, ha az eredmények olyanok, mint most, nem célszerű a minősítésnél egyben kezelni a teljes időintervallumot. Ha pl. 11 napból 6-7 napig jó az eredmény, ugyanakkor az időszak elején, vagy a végén 4-5 napig már 10 cm-nél nagyobb a hiba, nem mondhatjuk a teljes intervallumra vonatkozóan jónak, de rossznak sem az eredményt. Összegezve az apadó ágra történő, itt bemutatott előrejelzéseket, megállapítható, hogy ha a határfeltételeket legalább 5-6 napra jól előre tudjuk jelezni, akkor a belső szelvényekre, ~ 7 napra jó előrejelzést ad az 1D hidrodinamikai modell. Természetesen, ha sikerül hosszabb időre a 'pontos' határfeltételek megadása, akkor ez néhány nappal több is lehet. E becslésénél már figyelemmel voltunk azokra a nehézségekre, amelyekkel szembe kell nézni a hidrológusoknak, amikor az országhatáron kívüli, igen összetett vízgyűjtőről beszerezhető - feltehetőleg a közeljövőben lényegesen nem javuló - adatforgalmi rendszerek, csapadék és vízszint észlelő hálózatok adatai alapján adnak előrejelzést a határfeltételi szelvényekre. A fentiekhez hasonlóan értékeltünk előrejelzéseink közül még ötöt, az előző hárommal együtt ezek lényegesebb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat fejléce és az alatta lévő jelmagyarázat alapján e 8 változatnál az értékelésünk módszere és eredménye követhető. A minősítés alapjául választott ± 10 cm önkéntes, lehetne szigorúbb vagy nagyobb hibát megengedő is. Úgy gondoljuk, hogy az előrejelzések időelőnyét és a jelenlegi védekezési (szervezési, eszköz ellátás, építési) alsó-tiszai adottságokat figyelembe véve ezek elfogadható minősítési szintek (kategóriák). A három szintet úgy is nevezhetnénk: Jó", „elfogadható" és „rossz" minőségű az előrejelzés hibája tekintetében. A táblázat utolsó három oszlopában előrejelzésenként: „Xjó, db" a jó minősítést kapott szelvények száma, „Xjó, %" az előbbiek az összes vizsgált szelvényhez viszonyítva, %-ban kifejezve, „Xnap « X)ó, db" az előrejelzési idő és a „Xjó, db" szorzata, ami az előrejelzés idejével súlyozott jó szelvényszámnak is tekinthető. Ezek az összes