Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 1. SZ. A jelenlegi helyzet az, hogy Horvátország Durdevac helyett inkább Novo Virje térségében kívánja megépíteni a negyedik Dráva-erőművét. Ugyanis ez esetben nincs szüksége megegyezésre a magyar kormánnyal, minthogy a Dráva Zákány és Vízvár közötti 34 km-es szakaszon nem határfolyó, s kizárólag horvát területen halad. Itt megépülhet egy 138 MW teljesítményű, nagy tározótavas, csatornás, síkvidéki erőmű. Lényegesen nagyobb, mint honfitársai a 80 MW körüli teljesítményükkel. Sőt, az egész Dráván a szlovén Zlatolicje után a második lenne. (Kisköre a Tiszán csak 28 MW, azaz ötöde ennek.) Évi termelése 650 millió kWh körül várható. Ez bizony 162 500 tonna olaj elégetésével lenne nyerhető, ami viszont 3250 tartálykocsit jelent (napi 9-et)! Ez a Novo Virje az összes drávai vízerőtelep áramszolgáltatásának csaknem egy tizedét hozná. Az 550 m/s középvízhez képest 960 m

3/s-ra tervezett max. víznyelése arra utal, hogy keményen csúcsra kívánják járatni. Ennek nagy a jelentősége az ország áramellátásának biztonságában, és a csúcsáram magasabb ára pedig rövidíti a beruházás megtérülési idejét. A csúcsüzem azonban a napi alvízi vízszint-ingadozás miatt kritikus. Az utolsó lépcső WC-tartály-szerűnek gúnyolt napi ciklusa miatt a magyar szakaszon Őrtilosnál állítólag időnként másfél méter gyors emelkedés is előfordul, és még Barcsnál is észlelhető a játék. Az ár-apály erodálhatja a meg nem erősített partokat. De ne feledjük, hogy a folyó éppen a természetes állapotában rombolja folyamatosan a partjait és építi zátonyait - egyre cifrább kanyarokat teremtve, vagyis meanderezve. Fájdalmas látni a Tiszán a pusztuló partokat, az ár által elhordott értékes termőföldet. A lüktetés káros hatása természetesen megszűntethető a következő vízlépcső visszaduzzasztása révén, ami a medermélyülés miatt amúgy is szükséges. Ez a folyók lépcsőzésének törvénye: Végig kell vinni a torkolatig, mert így, és csak így kerülhető el a partok pusztulása, zátonyok keletkezése és a meder mélyülése, a talajvíz süllyedése. E káros folyamatok egyébként a magyar Dráva-szakaszon régóta szembeötlők. Hát, ezt szeretné horvát szomszédunk, ezt a Novo Virje Dráva-vízerőművet a saját területén, a meglévő három jól bevált ártalmatlan üzeme mellé. Békés egyetértésben, ahogy a Zágráb feletti Száva-erőmű előkészületei folynak, melynek tározótava átnyúlik majd Szlovéniába is. És. ezt akarják Magyarország megrögzött vízlépcső-ellenes aktivistái megakadályozni. Államunk akkor viselkedne okosan, ha az eddig tanúsított dacos, gátellenes rögeszmét hagyná csendben kimúlni, és német-osztrák, svájci-német, román-szerb példára alkotóan működne együtt szomszédainkkal a határfolyók vizének és energiájának gyümölcsöztetésében. Vagy legalább tűmé, hogy ők tegyék meg azt, ami nékünk is, kései utódainknak is hasznos és fontos lenne. Messze tekintő, az egész ország érdekeit érvényesítő szemléletre van szükség ahhoz, hogy az árvizek, belvizek, aszályok sújtotta vidék a folyók komplex hasznosítása révén áldásos művekkel gazdagodjék. Duzzasztókkal, víztározókkal, vízerőművekkel, öntöző-rendszerekkel, kikötőkkel, hajózó csatornákkal, mesterséges üdülőtavakkal. Fejlődjék a vízi turizmus, a sokrétű vízi élővilág. Ne maradjon hazánk az elmulasztott lehetőségek országa. Az elhanyagolt folyók népe mondhassa el: „S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai felvirágozának." Irodalomjegyzék (A megjelenés időrendjében): Kertai Ede. Vízerőművek a Dráván. Élet és Tudomány, 14/1988.04.01 Kárpáti István: A Djurdjevaci vízlépcső várható öko-hatásai. Magyar Tudomány, 1989. szept. Zoltán Árpád: Erőmű a Dráván? Élet és Tudomány,. 4/1990.01.26. Ötvös Zoltán: Novo Virje, a környezetbarát erőmű. Népszabadság, 1994.12.14. Zipernovszky Kornél: Zágrábi lobbi-érdek a drávai erőmű? Magyar Hírlap, 2001.02.19. Erdei Éva: Veszélybe kerülhet a Dráva élővilága. Magyar Hírlap, 2001.05.16 Szilvássy Zoltán: A Dráva. Reális Zöld Valóság, 2001. tavasz. Skrabski Fruzsina: Veszélyben a kis lile fészke a Dráván. Magyar Nemzet, 2002.03.16. Szilvássy Zoltán: A Dráváról. (A Kisgazda Szövetség honlapján) www.ksz.hu/Dravarol.htm., 2002.10.28Török Tünde: Akik féltik az élővilágot (közmeghallgatás). Népszabadság, 2003.10.22. Szilvássy Zoltán: A huszonnegyedik vízlépcső. Mérnök Újság, 2004. március Závoc/.ky Szabolcs: Ökológiai adottságok és a kölcsönkapott folyó. Mérnök Újság, 2004. április. Toldi Miklós: A Drávát nekünk kell megvédenünk! Mérnök Újság, 2004. május. Szilvássy Zoltán: A kölcsönnel gondosan kell sáfárkodnunk Mérnök Újság, 2004. július. Mérnök Posta: Toldi Miklós és Schmidt József írása. Mérnök Újság, 2004. augusztus. Török Tünde: Veszélyben a Dráva. Népszabadság, 2004.10.18. Kiegészítések Tudnivalók a Dráva folyóról: Ered: Dél-Tirol, Toblach (Dobbiago) Forrás magassága: 1200 m Torkolat: A Dunába Apatintól délre Torkolat magassága: 80 m Hossza: 720 km. Eredetileg 1160 km Vízgyűjtő területe: 40 000 km

2 Vízhozama: Barcsnál 550 m

3/s átlagosan Vízjárása: Barcsnál 125-3400 m

3/s Árvíz: Évente három. Télen vízszegény Szélesség: Eszéken alul 325 m Mélység: Eszéken alul 6,5 m Esés (m/km): Lienz-ig 11,7; Amlach 2,1; Ormoz 1,2; Barcs 0,3; Torkolat 0,09 Esés hasznosítása: Ausztria 350; Szlovénia 140; Horváto. 70 m Szabályozás: 1784 óta Tutajozható volt: Villach-tól Hajózható: Barcs-tói 150 km-en. Magyar szakasz: Zákány - Drávaszabolcs 145 km. A Novo Virje Dráva-erőmű terve Esés: 17,3 m Névleges vízhozam: 960 m'/s (Közép:550 m

3/s) Max. teljesítmény: 138 MW Termelés (GWh/a): 666 (folyamatos) 456 alap+186 csúcs (változó) Uzemvízcsatorna: 16 km összes hosszúság Alvíz: 3,5 km Tározó tó: 22 km hosszú; 800 m széles, 127 mió m

3 Régi meder hossza: 34 km Régi mederbejut: 40 m

3/s Üzemvitel: Csúcsüzem (lehet folyamatos is, kombinált is) Költség: 213 mió $ Célja: Árvízvédelem, csúcs- és alapenergia termelése, öntözés, meder-stabilizálás, a halászat javítása, szociológiai előnyök, turizmus, vízminőség ellenőrzés