Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. A felhalmozódott friss üledék vastagságát a 2005-ös és 2006-os áradás után a mintaterületen 110 és 200 ponton vizsgáltuk. A mérés során az előző évi avarréteget és a területen lévő szilárd burkolatokat vettük alapul, emellett a vastagság pontos meghatározását segítette a friss üledék eltérő színe és szerkezete. A szelvények létesítéséhez alapul szolgáltak a vízsebesség mérés szelvényei és a 2005-ben vizsgált szelvények is. A 3-5 mm vastagságot meghaladó üledékekből mintát vettünk és Köhn-féle iszapolással és száraz szitálással meghatároztuk a szemcseösszetételét. A recens akkumuláció felmérése során feltérképeztük a mintaterület növényzetét is, amely során felmértük a terület jellemző fafajait, aljnövényzetét és ezek sűrűségét. A növényborítottság és a terület érdesség viszonyait bemutató térképek megrajzolásához segítséget nyújtott a szolnoki erdészet ütemterve is, melyben az állományok kora, területnagysága, és a kezelési módja szerepel. Ezen adatok felhasználásával a térképeket ArcView 3.2 szoftver segítségével állítottuk elő. 4. Eredmények 4.1. A vizsgált terület növényzete 2006-ban Az erdőművelés részaránya a teljes mintaterület nagy hányadát képezi (85 %). Ebbe az értékbe beleszámoltuk a jelenleg erdővel borított területeket (59 %), az időszakosan letermelt erdőterületeket (13 %), a fiatal ültetvényeket (11 %) és az erdőmüveléshez tartozó jelenleg füves területeket (2 %) is. Viszont a terület érdességének jellemzéséhez szükségesnek tartottuk a fent f

elsorolt kategóriák elkülönítését (3. ábra). 59,5% 3. ábra: A növényborítottság megoszlása a hullámtéren a: erdő, b: 5 évnél fiatalabb ültetett erdő, c: gyep, d: irtás, e: műveletlen terület, f: vízfelszín (holtág) 1. táblázat: Az érdességi kategóriák Kategória Hullámtéri növényborítottság Érdességi tényező (n) 1 Folyó 0,025 2 Művelt terület, ami jelenleg beszántott 0,03 3 Rövidfüvű gyep 0,03 4 Hosszúfüvű gyep 0,035 5 Holtág, mélyedések 0,05 6 Sarj, fiatal telepített erdő 0,06 7 Erdő néhány kidőlt fával, kevés aljnövényzettel 0,12 8 Nagyon sűrű erdő 0,2 A vízsebesség kiszámításához használt képletekben figyelembe veszik az érdességet, melynek meghatározásához több faktor szükséges. Az érdességi tényező (n) eltérő nagyságú a különböző felszínborítású területek esetében. A hullámtéren az érdességet az alábbi tényezők befolyásolják: maga a felszín érdessége, a növényfajok, azok sűrűsége, magassága, területi eloszlása és a víz áramlás útjában lévő akadályok (pl.: tuskógát vagy uszadékfa). Az érdességi tényező értéke csökken az áradás nagyságának növekedésével (Chow 1959, Németh 1959). A továbbiakban Chow (1959) és Németh (1959) által megadott különböző növényzeti típusokra vonatkozó érdességi tényezőket használjuk fel a hullámtér felszínborítottság számszerűsítésének céljából (1. táblázat). A fent maghatározott 8 kategória alapján finomítottuk a növényzeti térképet figyelembe véve annak sűrűségét (4. ábra). A mintaterület több mint felén (52 %) a két legmagasabb érdességi tényezővel (0,2 és 0,12) jellemzett erdő kategória található. Igen kis százalékban található a vizsgált öblözetben gyep vagy szántó (21 %), melyek érdessége a hullámtéren a legalacsonyabb. A területre jellemző átlagos érdességi té

nyező értéke 0,12

. 4. ábra: A mintaterület érdessége (A jelmagyarázatot lásd: 1. táblázat) 4.2. A vízsebesség és a növényzet kapcsolata Az alábbiakban egy vízsebesség profilt és három jellegzetes hullámtéri szelvényt jellemzünk, annak bemutatására, hogy hogyan változik a vízsebesség a különböző érdességi tényezővel jellemezhető területfoltokon. Az I. szelvény (5. ábra) a szolnoki vasúti híd fölött kb. 370 m-re található. A szelvényben a folyóhát mögött (n = 0,12) és a töltés közelében (n = 0,12) mértük a legnagyobb vízsebességeket (0,25-0,23 m/s), a köztes területen a folyótól a töltés felé haladva folyamatosan csökken a vízsebesség (0,23-0,17 m/s). A szelvényben mért átlagsebesség 0,22 m/s, tehát ebben a hullámtéri szelvényben, a parttól a töltésig közel egyenletes sebességgel áramlott a víz, függetlenül a terület érdességétől. m/s 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 n=0,12 n=0,2 n=0,12 n=0,12 n=0,03 part 50 100 150 200 partéltől mért távolság (m) 250 töltés 5. ábra: A vízsebesség változása az /. szelvény mentén A vizsgálat során a vízsebesség profilt (6. ábra) az I. szelvényben vettünk fel a partéltől 28 m-re, 3,2 méteres víz-