Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál

SÁNDOR A. - KISS T.: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés 21 mélységnél. Nem tudtuk a teljes profilt megmérni, ugyanis nem bírtuk megtartani a műszert ekkora vízmélységben, így az alsó 1 méterről nincs adatunk. A mérési pontnál sűrű cserjeszinttel rendelkező nemes nyárfa és amerikai kőris található. A két legmagasabb értéket a profil felénél (0,25 m/s) és felső harmadánál (0,23 m/s) mértük. A profil felszín közeli lefutása (90 cm-es mélységig) hasonló az irodalomban ismert mederre jellemző függőleges tengelyű parabola alakjához (Németh 1959), majd a vízmélység növekedésével a mért adataink eltérnek ettől a profiltól. Ennek oka lehet a mérési pontnál található növényzet sűrűségének eltérése a mélység függvényében. 6. ábra: A parttól 28 m-re mért vízsebesség profil A II. keresztszelvényt egy gázvezeték irtásában vettük fel (7. ábra). Az út mentén, a parthoz legközelebbi ponton mértük a legnagyobb vízsebességet (0,34 m/s) ebben a szelvényben, amely közel 0,1 m/s-mal nagyobb az I. szelvény part közeli vízsebesség értékénél. A sűrű cserjeszinttel rendelkező telepített nyárasban (n = 0,2) a vízsebesség 42-48 %-kal alacsonyabb (0,18-0,2 m/s) a szelvény első pontjához képest. A két, töltéshez legközelebbi mérés a folyóval párhuzamosan futó nyiladékokban történt, ahol az út mellett mért vízsebességhez közel hasonló értékeket mértünk (0,27-0,29 m/s). Ebben a szelvényben az átlag sebesség 0,26 m/s, amely nagyobb, mint az I. szelvényre számított. Tehát itt a növényzet már jelentős hatással volt a vízsebesség értékekre, hiszen a kisebb érdességű területeken annak ellenére, hogy a medertől távolabb voltunk, magas értékeket mértünk. m/s 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 part 50 100 150 200 partéltől mért távolság (m) 250 töltés 7. ábra: A II. szelvény mentén mért vízsebességek Az öblözetben két, nem teljesen a töltésig futó szelvényt létesítettünk azért, hogy a vízvezető sáv eltérő sebességviszonyairól pontos képet kapjunk. Mivel a folyótól 300 m-re nem mértünk vízmozgást, így az alábbi VI. szelvényben (8. ábra) csak ezt a szakaszt ábrázoljuk. Az alacsony (n = 0,06) érdességi tényezővel rendelkező fiatal erdőben mértük a legnagyobb vízsebességet (0,48 m/s), ami mind a parti erdősáv (n = 0,12) mind az ültetett erdő (n = 0,2) határán közel harmadára csökkent (0,150,19 m/s). 8. ábra: A vízsebesség változása a VI. szelvény mentén Összességében tehát a vizsgált területre jellemző, hogy a viszonylag keskeny (270-280 m) szelvényekben, a vizet a teljes hullámtéri szelvény vezette átlagosan 0,22-0,32 m/sos sebességgel. Viszont a hosszabb, öblözeti szelvényekben csak a part menti közel 300 m-es sávban mértünk vízmozgást (átl. 0,17 m/s). Több szelvény esetében is viszonylag nagy sebességeket mértünk a folyópart közelében (0,250,34 m/s), illetve a Milléri-főcsatorna becsatlakozása felett (0,58 m/s) a töltés lábánál (n = 0,03). Az öblözeti szelvényben a töltés lábánál már nem tapasztaltunk vízmozgást, és szintén gyenge vízmozgás volt a holtág felett, amiből arra következtethetünk, hogy ekkora vízállásnál a holtágnak alig van szerepe a vízvezetésben. 4.3. Recens akkumuláció A hullámtéren 2005-ben lerakódott üledék jellegzetes mintázatot mutatott (9. ábra). A legtöbb üledék (190-20 mm) a folyóhátak és az övzátonyok zónájában halmozódott fel. A friss üledék vastagsága a parttól távolodva gyorsan csökkent, folyótól 15-20 m-re már nem érte el a 10 mm-t. A szelvények többségénél a friss üledék az öblözet belső részein csak vékony lepelként (< lmm) borította a felszínt. • 0,5-0,9 mm Z] 1-4,9 mm • 5-9,9 mm • 10-49,9 mm • 50-99,9 mm •I 100-199.9 mm /• / b E Á/c A 9. ábra: A friss üledék-felhalmozódás 2005-ben a part mentén a: vízfeszín, b: szelvények, c: töltés A 2006-ban felhalmozódott friss üledék a 2005-öshöz hasonló mintázatot mutatott (10. ábra). Mivel ebben az évben több szelvényt létesítettünk, ezért elmondhatjuk, hogy az öblözet nagy részén 1-3 mm, a holtág mentén 45 mm üledék halmozódott fel, ugyanakkor annak Tiszához csatlakozó kivezetésének mindkét partján több mint 10 mm friss üledéket mértünk. A mintaterületen 100 mm-es izovonal a folyótól maximum 12 m-re fut, míg az 50 mm-es izovonal sincs távolabb 35 m-nél, a 10 mm-es üledék-felhalmozódás a Tiszától maximum 200 m-ig terjedő sávban mérhető, és 5 mm üledéket pedig a folyótól legfeljebb 250 m-ig tapasztaltunk.