Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál

19 A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál Sándor Andrea - Kiss Tímea SZTE-TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2. Kivonat: A vizsgálat célja a Tisza hullámterén a 2006. tavaszi árvízi eseményt követően az üledék-felhalmozódás mértékének megállapítása egy Szolnoktól keletre lévő közép-tiszai mintaterületen. Az árvíz idején a hullámtéren vízsebességet mértünk, majd az árvizet követően üledékvastagságot és vegetáció sűrűséget. A legtöbb üledék a partmenti 20-30 méteres sávban halmozódott fel, a folyóháton és az övzátony területén, függetlenül a növényzet sűrűségétől. A folyótól távolodva exponenciálisan csökkent a friss üledék vastagsága, és az üledék szemcse-összetétele finomodott. A hullámtéri öblözetben a folyótól 300 m-re már csak hártyavékony feltöltődést tapasztaltunk. A vízáramlást befolyásolta a terület érdessége, ugyanis minél nagyobb ennek értéke, azaz minél sűrűbb a növényzet, annál kisebb a víz sebessége. A legnagyobb vízsebességeket a hullámtéren a töltés mellett, a fiatal telepített nyárasban és a part közelében mértük. Tisza, hullámtér, üledék-felhalmozódás, egy árvízi esemény, érdesség. Kulcsszavak: 1. Bevezetés Egy árvízi esemény folyamán akkumulálódott friss üledék meghatározásáról számos tanulmány készült, amelyekben vizsgálták az üledék-felhalmozódás mértékének változását a folyótól távolodva keresztszelvények mentén, és különböző geomorfológiai formákon, szem előtt tartva a szemcseösszetétel eloszlását is (McKee et al. 1967, Hughes és Lewin 1982, Marriott 1992, Asselman és Middelkoop 1995, Wyzga 1999, Zhao et al. 1999, Kiss T. et al. 2002, Steiger és Gumell 2002, Oroszi et al. 2006). A terület vízvezető képességét a hullámtér feltöltődés mellett befolyásolja annak növényborítottsága és beépítettsége is (Török 2000, Kovács 2003, Rátky és Farkas 2003, Werner et al. 2005). Korábbi vizsgálataink során meghatároztuk a szabályozások óta történt akkumuláció mértékét a Közép- és Alsó-Tiszán található mintaterületeken (Sándor és Kiss 2006). Ezen vizsgálatokat kibővítettük olyan elemzéssel, mellyel egy Tiszán levonult áradás által hozott üledék vastagságát és az arra ható tényezőket vizsgáltuk. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy (1) milyen kapcsolat van a hullámtéri vízsebesség és a növényborítottság között, továbbá (2) milyen a friss üledék-felhalmozódás mintázata és (3) a recens akkumulációt hogyan befolyásolja a folyótól mért távolság, a terület érdessége és a vízsebesség. 2. A vizsgált terület és időszak /. ábra: A mintaterület elhelyezkedése és a geomorfológiai vázlata a vízsebesség szelvényekkel A: folyó, holtág, B: hullámtér, C: település, D: mintaterület t: folyó, csatorna, 2: hullámtér, 3: egykori meder, 4: egykori meder vízzel, 5: gát, 6: vasút, 7: szelvények (I-IV) A vizsgált terület Szolnoktól ÉK-re, a Tisza jobb partján a 339,2 és a 340,7 fkm között a Millér-főcsatorna becsatlakozása és a Feketevárosi (Kovácsi)-holtág által határolt megközelítőleg 3 km

2-es öblözeti rész (l.ábra), ahol a gát távolsága a folyótól igen tág határok (270-2600 m) között változik. A terület magassága 83-86 m közötti, a legmagasabb területek a jelenlegi és az egykori övzátonyok és folyóhátak. A mintaterület kis hányada a KÖTIKÖVIZIG, nagy része a Hortobágyi Nemzeti Park tulajdonában van, az öblözetben jelenleg erdőmüvelés folyik. A vizsgált hullámteret 2005-ben egyetlen, de hosszantartó áradás öntötte el (Szolnok: NV 817 cm). Az árvizes napok száma, mely a mederkitöltő vízállást (550 cm) meghaladó napok számából tevődik össze, 2005-ban Szolnokon összesen 73 nap volt. A Tiszán 2006-ban két árhullám vonult le. Az első hosszabb (70 nap), magasabb vízállású (Szolnok: NV 1013 cm), árvízi rekordokat döntő, míg a második rövidebb (30 nap), kisebb vízállással tetőző (Szolnok: NV 814 cm) áradás volt (2. ábra). Az árvízi vízállást ebben az évben összesen 100 napon keresztül mértek. A Tisza ezen a területen árvízkor átlagosan 440 g/m

3 lebegetett hordalékot szállít, míg kisvíz esetén ennek töredék részét (3-4 g/m

3) (KÖTI-KÖVIZIG mérései). 2. ábra: Az árhullám alakulása 2006-ban Szolnokon (Forrás: www.vizadat.hu) 3. Vizsgálati módszerek A 2006-ban levonult tavaszi áradás alatt egy napra kaptunk engedélyt vízsebesség mérésre a hullámtéren. Forgólapátos, GR-21 típusú vízsebesség mérő műszerrel végeztük a mérést, melyet a VITUKI Méréstechnikai Osztályán kalibráltak. A mintaterületen a vízsebesség mérést április 13-án végeztük 944 cm-es vízállásnál 9 nappal az árhullám tetőzése előtt. Mivel a mérésre csak egy nap állt rendelkezésünkre, ezért a 35 mérési pontban ugyanabból a mélységből (90 cm) vannak vízsebesség adataink. A vízmélység 3,2-5 m volt a különböző geomorfológiai formák felett a mérés során. A vízsebesség mérést olyan szelvények mentén végeztük, melyek mentén előző évben recens üledék vastagságot vizsgáltunk. A méréseket sűrítettük a meder közelében a vízvezető sáv sebességviszonyainak feltérképezése miatt.