Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Schmidt József: Vízerőművek a Dráván

SCHMIDT J..: Vízerőművek a Dráván 21 legendő lett az adott potenciál kihasználására. A hét veteránt 1990-ben le lehetett állítani. Épületük azonban része a gátnak, így technikai múzeum gyanánt tovább szolgál. A hatalmas csarnokban csak a régi generátorok láthatók. Az a kép fogadja a látogatót, mint az Ikervár erőműben. A különbség az, hogy nálunk nem más helyre telepített új gépek váltották le a kiszolgáltakat, hanem az eredeti, víz alatti turbinák helyébe új csőturbinák kerültek, azaz itt a generátor-burkolatokat is víz veszi körül. Íme látható, hogy a vízerőmű lényegében örök életű. 16. Maribor városa szintén pionír alkotással büszkélkedhet. Ezt 1942-ben kezdték építeni, akkor, amikor a várost rövid ideig újra Marburg-nak hívták. És, mint várható, ez is pillér-erőmű, de boltíves külseje régi műemlékekre emlékeztet, pl. Regensburg, Avignon, Prága fennmaradt kőhídjaira. A háború alatt az építőmérnöki munkáknak csak 30 %-a készült el. Az első gépet 1948-ban, a harmadikat 60-ban adták át. Még hallépcsője is van a baloldali hídfőben. A gát melletti ligetben van a Drávai Vízerőművek Vállalat modern igazgatósági épülete, az egész, teljesen belépcsőzött szlovén szakaszt irányító központtal. Maribor után a Dráva elhagyja erdős hegyoldalak közé szorított szűk völgyét, és kilép az alföldre. Ennek megfelelően alakul a további vízlépcsőinek konstrukciója. A két legalsó szlovén, és a három horvát gát jellegzetes síkvidéki mű. Vagyis, egy-egy kanyargós folyószakaszt áthidaló oldalcsatornában épített erőmű. Lehetőleg nagy tározó tóval, ami lehetővé teszi az energia tárolását, a termelési súlypont áthelyezését a nagyobb kereslet napszakára. És rendszer-tartalékot is képez üzemzavar esetére. Természetesnek vehetjük, hogy ezek a nagy vízfelületek üdülési- és sport-vonzási körzetek. Vizes élőhelyet, madárrezervátumot is biztosíthatnak, de csak tetemes ráfordításokkal. A duzzasztás és a gépház helyileg elkülönülnek. Duzzasztásra, a régi meder elzárására, a víznek a csatornába terelésére, árlevezetésre több mezőben, vízszintes csapok körül mozgatható, ívelt szegmensgát szolgál - jóval az erőmü-épület előtt. A régi mederbe hatósági előírás szerint kell az ökológiai vizet engedni - lehetőleg törpe erőművön át. (Lásd: Dunacsúny). Maga az erőmű, a felvíz- és alvíz-csatorna még szárazon megépíthető, ez igen nagy előny. Az erőmű gépháza, ahová a csatorna és a tározó teljes esése koncentrálódik, a két oldalán és a fenekén gondosan szigetelt, egyenes árokban helyezkedik el oly módon, hogy a felvíz szükségképpen megemelt töltése ne legyen túl magasan a terepszint felett, az alvizet ne kelljen durván lemélyíteni. Ez utóbbi rövidebb is, mert kritikusabb a hatása a talajvízre. A nagy víztartalék megengedi a közeli termőföldek gravitációs öntözését (szivattyúzás nélkül). (Lásd: Gabcíkovo (Bős)) A továbbiakban arra is fordítsunk figyelmet, hogy a folyó ésszerűen indokolható továbblépcsőzése során várhatóan ez az üzemvízcsatornás vízerőmíítipus kerül majd alkalmazásra. Lássuk a szintén oldalcsatornás, és már több mint száztíz éves Ikervár Dráva-menti rokonait! 17. Zlatolicje duzzasztott szakasza Maribor város térségébe esik, ahol nyílván szóba sem jöhetett rugalmasságot biztosító terjedelmes víztározó kialakítása. Nincs is számottevő víztartaléka. Ám a hosszú csatornában 33 m esés koncentrálható - míg pl. Bősnél csak 21 m van. Ez a Zlatolicje a Dráva erőművei között a legnagyobb teljesítményű és energiahozamú. 18. Formin ugyanabban a formában épült, mint az előbbi mű. Itt jöhetett létre a legnagyobb szlovén víztározó tó Ptuj város örömére. A 11 osztrák és 8 szlovén lépcső után nézzük most a 3 horvátot. Ezek is természetesen síkvidéki oldalcsatornás vízerőművek. 19. A Varasd városról elnevezett Varazdin erőmű aránylag kicsiny tározótava Ormoz szlovén határvárosnál terül el, részben szlovén területen. Ez a jugoszláv államközösségen belül nem okozott problémát, és most sem kell tartani ettől. 1975-ben készült el. Innen irányítják a másik két művet. 20. A Cakovec erőmű Csáktornya városáról kapta nevét. Horvátország első csőturbinás vízerőműve. Vagyis itt a generátor burkolatát az áramló víz körülöleli. Nagy tározóból táplálkozik. Elkészült 1982-ben. 21. A Dráva eddigi legalsó vízlépcsője a Dubrava (Alsódomború). Ez hozza létre hármójuk közül a legnagyobb mesterséges tavat. Elkészült újabb hét év után 1989-ben. Sajnos, a horvát drávai vízlépcsők alkotói nem sok gondot fordítottak a müvek természet-közeli, a tájjal harmonizáló megjelenésére, ami persze síkvidéken csak tetemes többlet-ráfordítással érhető el. Még a lakosság előtt sem törekednek a vízerőművek előnyös bemutatására. Ez azonban mit sem von le gazdasági hasznosságukból. Idővel bizonyára spontánul vagy éppen a zöldek nyomására kialakulhat a megnyerőbb látvány. A virtuális tanulmányi kirándulásunk végére érve a 22 drávai erőművel való ismerkedés remélhetőleg meggyőzte az érdeklődőket arról, hogy a Dráva belépcsőzése hasznos törekvés. Mindenekelőtt a folyamatosan megújuló, környezetbarát, hazai, távlatban igen gazdaságos, ásványi kincseinket kímélő, járulékos hasznokat is biztosító energiatermelés szempontjából. És ami a mai kitekintésünk lényege: Semmiféle természeti katasztrófát nem okozott, sőt ... A folyó megváltozott formájában is élő víz, ám gazdagabb profilú. Vízminősége az utolsó lépcső alatt is hangsúlyozottan kiváló. Ezt éppen magyar vízi-túrázók is állítják. Mi sem természetesebb, mint hogy a Dráva-erőművek építése folytatódjék. Szomszédunknak ez elhatározott szándéka, hiszen Jugoszlávia szétesése után energiaforrásainak egy része más államokhoz került. A vízerőhasznosítás ott racionális törekvés. Nem is indukál lakossági ellenállást. Horvátország a villamos energiájának 51 %-át máris a vízerőből nyeri. De, a fejlődés folyamatába itt már belép egy irracionális tényező': a magyar álláspont. 1988-ban a magyar és a horvát fél még megállapodott a Dráva alsó szakaszának komplex hasznosításában. Eszerint négy vízlépcső építendő részleges magyar tulajdonlással Durdevac, Barcs, Drávaszabolcs és Eszék térségében. A megvalósításba beleszólt a balkáni háború, mint vis maior, valamint a magyar fél kihátrálása, mint szubjektív belpolitikai hatalmi játék.