Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Kuti László–Kalmár János–Füleky György: Eltemetett folyómedrek a hevesi síkon, a kömlői területen végzett szedimentológiai kutatások alapján
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. Walker és Douglas (1984) szerint egy folyóvízi rétegcsoport vagy ciklus egy eróziós felülettel kezdődik, a folyómeder kitöltését képező homokréteggel folytatódik, majd a mederszakasz lefűződését jelző agyagos-kőzetlisztes üledékrétegekkel végződik. A ciklust lezáró jellegzetes üledék a sötét színű, csigahéjas, finoman rétegzett „tavi" (holtágat, morotvát kitöltő), ill. réti agyag. A vizsgált területen e ciklikus üledékképződés több fúrásban követhető, így pl. a 9. fúrásban a II. ciklusnál (homok, agyagos homok, homokos agyag, agyag) vagy a 10. fúrásnál a Illa. ciklus esetében (homok, homokos kőzetliszt, agyag). A következőkben a két ciklusnak a kezdetét jelző, tehát eredetileg is a mederben mozgó homokréteget fogjuk vizsgálni. A homokrétegek ásványi és üledéktani sajátosságai /. táblázat 4. ábra. A kömlöi homok ásványtani vizsgálat 1. Műgyantával konszolidált vékonycsiszolat. Q = kvarc; M = Mikroklin; A = Andezit; Cs = Csillámpala. + Nikolok, a kép hosszmérete 3 mm. Illa homokréteg, 9 fúrás, 5 m. 2. Sajátalakú, éleinsarkain gyengén koptatott vulkáni kvarcszemcse, kioldási barázdákkal. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, II. homokréteg, 13. fúrás, 8,5 m. 3. Lemezes, metamorf eredetű , lekerekített kvarcszemcse, csipkés kovakicsapódásokkal. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, II. homokréteg, 6. fúrás, 7,5 m. 4. Mikronos méretű úvegszemcsékből álló horzsakő felülete. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, Illa. homokréteg, 24. fúrás, 5,8 m A vizsgált II. és III. homokrétegek anyaga középszemü homok, ritkábban finomhomokos aprószemü homok, többkevesebb (0,06 mm szemcseátmérő alatti) finom frakcióval. Az uralkodó szemcseméret 0,1-0,2 mm; vannak viszont minták, amelyekben a 0,06-0,1 mm-es vagy a 0,2-0,3 mmes frakció dominál. A 0,5 mm-nél nagyobb szemcsék részaránya általában nem haladja meg az 5 %-ot. A két vizsgált homokrétegben e tekintetben nincs szignifikáns különbség, csak a gyengén osztályozott homok hely szerinti eloszlása különbözik A szemcseméret variációja, térbeli eloszlása hidrodinamikai tényezők függvénye, ezért a továbbiakban részletesebben fogunk vele foglalkozni. Minta sz. M z a S k K q II. homokréteg 111 0,135 0,094 0,448 1,721 112 0,130 0,131 0,530 0,755 212 0,097 0,079 -0,084 1,797 311 0,144 0,116 -0,197 1,065 412 0,112 0,086 -0,146 0,748 413 0,123 0,081 -0,270 0,884 510 0,113 0,093 -0,105 0,675 511 0,174 0,126 -0,504 0,852 612 0,037 0,043 0,585 0,071 613 0,100 0,129 0,732 0,785 712 0,078 0,079 0,348 0,767 912 0,060 0,085 0,924 0,839 1012 0,087 0,072 -0,208 0,759 1112 0,124 0,089 -0,121 1,011 1311 0,083 0,079 0,267 0,638 1411 0,080 0,078 0,280 0,779 1412 0,151 0,081 -0,062 1,480 1511 0,104 0,086 -0,006 0,576 1611 0,111 0,107 0,460 0,555 1612 0,123 0,094 -0,045 1,205 1711 0,250 0,087 -0,355 1,570 1712 0,140 0,089 0,465 3,270 1911 0,153 0,110 0,637 2,312 1912 0,202 0,146 0,094 1,637 1913 0,174 0,064 -0,252 1,615 2110 0,093 0,092 0,381 0,526 2210 0,098 0,076 -0,249 2,004 2310 0,105 0,091 -0,042 0,747 2311 0,145 0,135 -0,008 1,395 2411 0,064 0,074 0,647 0,702 2511 0,143 0,129 -0,129 0,806 2512 0,056 0,068 0,684 0,825 Illa homokréteg 109 0,095 0,102 0,257 1,117 206 0,220 0,207 0,158 1,630 304 0,270 0,224 0,093 1,665 408 0,092 0,093 0,064 1,156 507 0,095 0,083 0,063 0,870 508 0,117 0,089 -0,250 1,093 609 0,080 0,072 0,119 0,649 808 0,168 0,128 -0,029 1,399 908 0,089 0,085 0,374 0,629 1008 0,124 0,099 -0,133 0,727 1108 0,141 0,108 -0,326 0,614 1309 0,099 0,080 -0,184 0,607 1407 0,113 0,088 -0,186 2,006 1408 0,084 0,072 -0,064 0,920 1508 0,091 0,072 -0,207 0,804 1608 0,054 0,060 0,563 0,802 1807 0,052 0,048 0,525 0,774 1908 0,059 0,063 0,334 0,780 2007 0,089 0,071 -0,473 0,895 2008 0,179 0,139 -0,054 1,270 2106 0,053 0,060 0,536 0,781 2307 0,057 0,065 0,638 0,688 2408 0,062 0,062 0,458 0,603 2507 0,048 0,059 0,829 1,152 A mikroszkópos vizsgálat (Kalmár, 1999) mindkét réteg esetében javarészt szegletes, de lekoptatott élü-sarkú szemcséket mutatott ki, felületükön a folyóvízi szállításra jellemző kioldásokat és kovagumókat (4. ábra), behegedt repedéseket, kevés agyagos-limonitos kéregfoszlányt. Jelen vannak a gömbölyded, pórusos-szivacsos szemcsék is, s kis mennyiségben a kerekded, fellazult szélű csillámlemezkék. A 0,06 mm-nél kisebb szemcsék ék-, vagy pikkely alakúak, éles vagy fürészes élekkel. A homokszemcsék 70-90%-a kvarc. A víztiszta, sajátalakú kvarcszemcsék a vulkáni kőzetekből (riolitból, tufából), a szürke, sárga vagy rózsaszínű kvarcszemcsék meta-
