Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Kuti László–Kalmár János–Füleky György: Eltemetett folyómedrek a hevesi síkon, a kömlői területen végzett szedimentológiai kutatások alapján

KUTI L. - KALMÁR J. - FÜLEKY GY.: Eltemetett folyómedrek a haevesi síkon 5 morf kőzetekből származnak. A mintákban 5-10 % földpát (plagioklász és káliföldpát), 1-2 % muszkovit és max. 10 % kőzettörmelék (csillámkvarcit, zöldpala, horzsakő, bontott vulkáni kőzet, valószínűleg andezit; jól koptatott finomszemü mészkő és/vagy mészkonkréció) található. A nehézásványokat cirkon, rutil, titanit, gránát, amfibol, turmalin, disztén és opak ásvány képviseli. A 0,5 mm-nél nagyobb szemcsék általában gömbölyűek, szürke vagy sárga kvarcból állnak. A 0,06 mm alatti frakció összetétele a röntgendiffrakciós vizsgálata szerint illit, montmorillonit, klorit, kvarc, földpát, muszkovit, amfibol, max. 10 % kalcit, nyomokban goethit és gipsz. Az amorf fázis részaránya 1-2 %, anyaga valószínűleg limonitgél és/vagy humusz. Sodorvonal és folyómeder a szemcseeloszlás alapján A kömlői területen adva volt az általunk II. és IHa-val jelzett két homokréteg, amelyekből folyamatosan vettük a mintákat, és amely mintákon szemeloszlás-vizsgálatot végeztünk. A kapott eredményekből mintánként kiszámítottuk a közepes szemcsenagyságot (A/.), a szóródást (<x), az eloszlás aszimmetriáját (S

k) a csúcsosságot (K

g) és az adatokat ábrázoltuk a fúráspont-térképen, mindkét réteg esetében. A jellemző értékek az I. táblázatban láthatók. A közepes szemcsenagyság maximális értékei a mederben folyó víz legnagyobb mozgási energiájú vonalát, a sodorvonalat rajzolják ki, a 3. fejezetben levezetett számítások alapján. A szóródás mindkét réteg esetében kis mértékű, csak kivételesen éri el a 0,2 mm-t. Az eloszlásából csak azt lehet megállapítani, hogy a középen, ÉK-DNy irányban húzódó 0,1 mm körüli szóródás-értékekkel jellemzett medret DK-en és ÉNy-on gyengén osztályozott parti sáv szegélyezi mindkét homokréteg esetében, 0,1 mm alatti szóródással. A ferdeség pozitív, ha a szemcseeloszlás görbéje a durvább frakciók felé ferdül és a folyóvíz mozgási energiája hosszabb ideig nagyobb volt, mint az átlag; negatív, ha a folyóvíz mozgási energiája gyakrabban volt kisebb az átlagnál. Ezek alapján a ferdeség minimumait összekötve szintén a sodorvonalat ábrázolhatjuk. A csúcsosság a szállítóközeg sebességének az ingadozásait jelzi. Az 1-nél nagyobb értékek a kevésbé ingadozó, lamináris folyástartományt, míg az 1-nél kisebb értékek a változó, esetenként turbulens folyási területet jellemzik, más szóval lehetséges a folyó aktív, üledéket mozgató sávja és a partközeli, lassabban mozgó, csak időszakosan üledékszállító sávja(i)nak elkülönítése. A II. homokrétegben a közepes szemcsenagyság és a ferdeség eloszlása alapján az ÉK-DNy irányú sodorvonal két ágra válik szét (5. ábra, lent), valószínűleg a területünkön kívül. A csúcsosság 1-nél nagyobb értékei és a 0,1 mm alatti szóródás esetenként fedik egymást és a terület ENy-i és középső részén elkülöníthető az aktív folyómeder a parti sávoktól. A Illa homokrétegben az M- és S

k értékek alapján kijelölt két sodorvonal ívesen É-D-i irányú (5. ábra, fent), a II. homokrétegben kimutatott sodorvonalaktól ÉNy és DK felé eltávolodva. E réteg esetében a ferdeség eloszlása csak részben fedi a csúcsosság 1-nél nagyobb értékeit; ezért csak a két sodorvonal közötti „sziget" különíthető el. 5. ábra. A II. és Illa. homokrétegek szemcseeloszlásának jellemzői szintvonalas ábrázolásban Mz, Közepes szemcsenagyság; Sk. Aszimmetria; Kg. Csúcsosság. 1. Fúrás; 2. Fő szintvonal; 3. Segéd szintvonal;. 4. Feltételezett sodrásvonal; 5. Eróziós réteghiány