Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
3. szám - Vágás István: Második honfoglalásunk: a Tisza-völgy szabályozása
38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. a kisvízi és nagyvízi kérdésekre egyaránt kiterjeszkedik. Megállapítja, hogy az átvágásos megrövidítése a folyók nak átrendeződéseket eredményezett a vízszín-esésekben olyan helyeken is, amelyeket az átvágásos rövidítés közvetlenül nem érintett. Mindennek az eredménye a kisvízszínek süllyedése volt, ami már az 1904. évi száraz időszakban is meglátszott. Fokozódott a kisvízszínek süllyedése a hajózás érdekében végzett kisvízi gázló-rendezések után is. A rossz gázlókat sikerült megszüntetni, de csak azon az áron, hogy a kisvizek idején a hajózás lehetősége továbbra is korlátozott maradt, esetleg meg is szűnt. (Időközben a hajózás igényei is növekedtek, a hajók méretei is). így a végleges kisvízi megoldást az 1954 óta üzembe lépő vízlépcsők kisvízi duzzasztása adhatja. "Csak töltések építésével lehetett az árvizek szétterülésének gátat vetni, és csak átvágások létesítésével lehetett az árvizek lefolyását meggyorsítani, időtartamukat megrövidíteni ... Kimondhatjuk: nincs miért kételkednünk a Tisza-szabályozás helyes voltában, még nekünk, késői utódoknak sem. Az Alföld ármentesítése, a Tisza szabályozása helyes alapon indult el, és az egyedül járható úton ért célhoz. Eredményei kétségbevonhatatlanok, hibái pedig, ha ki nem is küszöbölhetőek, feltétlenül ellensúlyozhatok ... Végeredményben - ha az árvizek magasság-növekedésének megfelelő védelmi berendezésekről gondoskodunk, magát a védekezést pedig jól megszervezzük, és erélyesen végrehajtjuk - a veszély súlyossága és a védelem hatékonysága között fenntartható az egyensúly." Ez Iványi Bertalan véleménye. "A szegedi árvíz hatására emelkedett a Tisza-völgy rendezésének feladata azzá az általános érdekű nemzeti üggyé, amivé a munkálatokat elindító Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kívánta tenni ... Minden folyónak küVAGÁS ISTVÁN aranyokleveles mérnök, a műszaki tudomány és a Magyar Mérnöki Kamara tiszteleti tagja. lön élete, sajátos természete van, innen ered a találó kifejezés: élővízfolyás. A Tisza a szabályozás folytán kialakult új helyzetet, ami a szegedi árvíz idején még nem stabilizálódhatott, ma már elfogadta. Alkalmazkodott hozzá. A meder beágyazódott, csökkent, a medervándorlás és növekedett az árvízi biztonság. Ennek ellenére még ma is sok a tennivaló ... E hatalmas munka jelentősége különösen akkor domborodik ki, ha figyelembe vesszük, hogy az árvíz pusztító ereje elleni hősi erőfeszítések, a csatavesztések és újrakezdések küzdelmes évtizedei során elődeink, az alföldi szegényparasztok és agrárproletárok sok ezernyi serege, kézi erővel, talicskával, kordéllyal, a mostoha körülményeket velünk vállaló, hivatásukat szerető vízimérnökökkel együtt építette ezt a monumentális művet, Európa legnagyobb árvízvédelmi rendszerét. Az árvízvédelem nagy müve azonban csak akkor hatékony, ha nem alkalomszerűen, hanem előrelátóan, tervszerűen, nemcsak árvíz idején és az utána következő időszakokban, hanem folyamatosan és következetes rendszerességgel végezzük fejlesztését". Ezt Dégen Imre a vízügyi szolgálat 1955 és 1975 között „első embere" írta le 1969-ben. Ne felejtsük el. hogy Dégen Imre emelte ki a feledésből az 1960-as években Széchenyi István emlékét - amikor helyrehozatta, és vízügyi emlékhellyé avatta a nagycenki kastélyt, ugyanakkor ő volt az első, aki 1945-öt követően az ország hivatalos kormányzata részéről lerótta tiszteletét Széchenyi István emléke előtt. Ugyancsak ő volt. aki a budapesti kerepesi temetőben új emléket állíttatott Vásárhelyi Pál sírján. * A Tisza szabályozása, második honfoglalásunk: nemzeti történelmünk dicsőséges fejezete. doktora, címzetes műszaki egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. t: A *> -í :V. J fM Klossy Irén alkotása (Fametszet. Magyar tájak sorozat)
