Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

25 - Veszélyes anyagokkal történő ipari balesetek - SEVE­SO irányelvek; - Erdőtüzek - Az erdők védelme ezen belül az erdőtüzek elleni védekezés a közös mezőgazdasági politika részét ké­pezi. Tekintettel arra, hogy e tárgykörnek környezeti, illetve veszély-elhárítási vetülete is van, a Bizottságon belül az er­dőkért elsősorban felelős Mezőgazdasági Főigazgatóság szorosan együtt működik a Környezetvédelmi Főigazgató­sággal, illetve annak Polgári Védelmi Főosztályával. Az er­dők tűzvédelméről szóló tanácsi rendelet előírja a tagálla­mok számára, hogy tűzveszélyes erdőterületeiket meghatá­rozott skála alapján osztályozzák, az erről szóló jelentést, ill. az erdőtűz-veszélyes területeikre vonatkozó részletes vé­delmi terveiket a Bizottságnak megküldjék. A tagállamok csak e kötelességüknek eleget téve részesülhetnek a védeke­zést szolgáló projektekhez nyújtott uniós támogatásokból. - Tengeri balesetek - Tekintettel arra, hogy Európa tér­ségében az elmúlt évtizedekben jelentős számban fordult elő súlyos tengeri baleset, mely mindenekelőtt a környezetet veszélyeztette, az Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít az ilyen jellegű katasztrófák elleni védekezésnek. Bár a szűk értelemben vett polgári védelmi tevékenységet e tárgykör nem érinti, a Környezetvédelmi Főigazgatóság Polgári Védelmi Főosztálya látja el az e területet érintő, főleg a védekezést szolgáló feladatokat. - Sugárvédelem - az Európai Unió sugárvédelmi tevé­kenységének jogi alapját az 1957-ben létrejött EURATOM Szerződés fekteti le. A Szerződés 2. cikkelye lehetőséget biztosít arra, hogy a Közösség egységes biztonsági követel­ményeket határozzon meg, illetve kényszerítsen ki a lakos­ság, valamint a radiológiai sugárzásnak kitett dolgozók e­gészsége megóvása érdekében. Az Unió tehát ennek megfe­lelő konkrét jogszabályok megalkotásával, illetve a Szerző­dés III., az egészségről és a biztonságról szóló fejezetében foglalt általános követelményeknek megfelelően igyekszik előremozdítani a sugárzás elleni védekezést. Az Unió sugár­védelmi tevékenységeinek végrehajtásáért elsősorban a Környezetvédelmi Főigazgatóság Sugárvédelmi Főosztály a felelős, amely természetesen szorosan együtt működik a Bi­zottság egyéb, érintett főigazgatóságaival, mint például az Egészségügyi Főigazgatósággal"". A Bizottság más szolgá­latai is foglakoznak a területet érintő feladatokkal. 8 3. ábra. Az Európai Uniós polgári védelem (katasztrófavédelem) elvi felépítése Mint azt a leírtak is bizonyítják, az EU nem igazán foglalkozik külön az árvízzel, mint katasztrófa lehető­séggel. Ennek hiányát nem csak országunk, de számos más EU tag - Románia, Csehország, Lengyelország, stb. - érezheti, ahol szintén első helyet kap a valószínű­ségi rangsorban az árvíz. Bár a segítségnyújtási szán­dék megfogalmazódott, jelenleg nincsen EU-s szabályo­zás, ami egyet jelent azzal, hogy a szomszédos országok nincsenek egészen tisztában azzal, hogy milyen jellegű és mértékű segítségre számíthat, holott ez jelentősen megnövelné a védekezésre való felkészülést. 9. Az árvízvédekezés rendszere az Amerikai Egye­sült Államokban 9.1. Az árvízvédekezési rendszer bemutatása Mint ismeretes, az árvízzel - mint sokszor katasztró­fát okozó természeti jelenséggel, - kapcsolatban számos feladat merül fel. Ha egy időszakot vizsgálva, logikailag fázisokra bontjuk a feladatokat, látszik, hogy azok más­más időtávlatúak: - az elsődleges feladat a megelőzés: gátak, töltések é­pítése, karbantartása, ami folyamatos törődést igényel - árvízi helyzetben belép a védekezés fogalma: sze­mély és vagyonvédelem ad-hoc beavatkozásokkal rövid idő alatt meghozott döntéseket, beavatkozásokat követel - és végül belép a kárelhárítás: helyreállítás, a bekö­vetkezett károk hatásának csökkentése, a beindúlt káros folyamatok további folytadódásának a megakadályozása. Ez lehet hosszabb, rövidebb idő-intervallumú, és képez­heti egyben a megelőzés részét is. Ezeknek a kezelésére két központi szervezet hívatott. 9.2. A FEM A (Federal Emergency Management Agency) Az egyik ilyen szervezet a FEMA ( Federal -Emer­gency Management Agency - Szövetségi Vészhelyzet — Irányítási - Manegment és Ügynökség. A FEMA mint független szervezet 2003 óta részét ké­pezi az úgynevezett DHS- nek (Department of Home­land Security), amit leginkább 'Nemzetbiztonsági Hiva­talnak (Minisztériumnak lehet fordítani). A szervezet egyik fő feladataként a katasztrófa-hely­zetben történő közreműködést fogalmazták mely, amely kiterjed mind a beavatkozások tervezésére, a felkészülés­re, a károk enyhítésre és a kártételek helyreállítására. Az 1800-as évek kezdetétől fogva a természet okozta vészhelyzetekben - földrengés, árvíz, hurrikán stb. - a beavatkozások rendszerint ad-hoc jelleggel történtek, még a törvényi szabályozás terén is. Az 1930-as évekre világossá vált, hogy ezek a lakos­ság nagy részét érintő veszély helyzetek átfogóbb keze­lést igényelnek. Legelőször a földrengések, tűzvészek kártételeinek helyreállítási költségét fedezendő kölcsö­nök és támogatások szabályozása indult meg, majd ható­sági szerepet kapott például az árvízvédelmi feladatokat ellátó USACE. Ezek az intézkedések azonban még mindig rész-meg­oldásoknak tetszettek. Az 1960-as, '70-es évek súlyos katasztrófái ismét előtérbe hozták a Kongresszusi szabá­lyozás szükségszerűségét. Ezen természeti veszélyforrá­sok mellett komoly mértékben megnőttek a nukleáris,­illetve vegyi jellegű katasztrófák bekövetkeztének a koc­kázata is.

Next

/
Thumbnails
Contents