Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. kes országos hatáskörű irányító szerv az igénybevételre vo­natkozó kérést közvetlenül az MH Központi Ügyelet részé­re küldi meg. A kirendelésről a honvédelmi miniszter, illet­ve a HM Honvéd Vezérkar főnöke dönt. A kirendelésre vonatkozó igényt a kezdeményezőnek - a felkészülés érdekében - a KKB-hoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az MH KÜ-nek is meg kell küldeni. Az MH KÜ az igénylést továbbítja a KOB ügyeletes vezetőjének, illetve az általa meghatározott személyeknek, szervezetek­nek (HM KÁT, HM VH stb.). Rendkívüli esetben, amennyiben a HKR nincs aktivizál­va, illetve az élet- és vagyonmentés indokolja az azonnali intézkedést, az érintett katonai szervezet parancsnoka saját hatáskörében dönt a segítségnyújtásról, és a hadműveleti ü­gyeleti szolgálatok útján kezdeményezi annak jóváhagyását a HM Honvéd Vezérkar főnökétől. A rendkívüli kirendelés­ről a KKB illetékes szerveit a KOB vezetője, illetve a HM HVK MFCSF főcsoportfőnöke tájékoztatja. 5.8. A HKR nemzetközi katasztrófavédelmi felada­tokban történő részvétele - a HKR a Kormány döntése alapján részt vesz a nemzet­közi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban. 6. Tapasztalatok a 2006 évi árvizek alapján A 2006. évi tavaszi árvízvédekezésben történő részvételt joggal nevezhetjük a professzionális haderő eddigi legna­gyobb erőpróbájának, hiszen az MH több mint tízezer hiva­tásos és szerződéses katonája, közalkalmazottja vett részt közvetlenül a tevékenységben. Természetesen nem szabad elfeledkezni azon állomány megnövekedett feladatairól, a­mely a védekezés időszakában a honvédség alaprendelteté­séből eredő feladatait látta el itthon és külföldön egyaránt. A munkacsoportokat a táblázat mutatja (az árvízvéde­kezésben alkalmazott munkacsoportok vastagon szedve): A munkacsoport megnevezése Csoportok száma 1. Búvár csoport 2 2. Emelőgép csoport 2 3. Egészségügyi csoport 9 4. Nehéz földmunkagép és gépi romeltakarító csoport 1 5. Könnyű földmunkagép és gépi romeltakarító csoport 1 6. Áramellátást és világítást biztosító csoport 5 7. Könnyű vízi mentől szállító, vízi útbiztosító csoport 4 8. Légi szállító csoport 1 9. Nehéz kétéltű mentőcsoport 6 10. Rendész csoport 3 11. Robbantó csoport 6 12. Szállító és vontató csoport 2 13. Szárazföldi utak, területek zárását biztosító csoport 3 14. Tábori ellátó csoport 2 15. Téli veszélyhelyzetet felszámoló és mentő csoport 10 16. Vízi szállítócsoport 3 17. Védelmi és romeltakarító kézi munkát végző csoport 12 18. Víztisztító csoport 2 19. ABV felderítő csoport 1 20. ABV mentesítő csoport 1 21. Légi sugárfelderítő csoport 1 22. Havaria laboratórium 1 23. Ágazati Információs Központ 1 24. Légi sugárfelderítő tiszti járőr 1 25. Sugár-egészségügyi laboratórium 1 26. Orvosi ellátó csoport 1 27. Mobil orvos csoport 1 28. KOB szállító csoport 1 29. Személyszállító csoport 1 A HKR 29 féle, összesen 85 munkacsoportjába kijelölt mintegy 1500 fő és 130 technikai eszköz különböző kataszt­rófatípusok bekövetkezése esetén azonnal, illetve rövid időn belül alkalmazható, előzetesen felkészített erő. A 2006. évi árvízi védekezés során ez az erő jelentős mértékben kiegé­szítésre került. Lényegében valamennyi nagyobb katonai szervezet bevonásra került az árvízi védekezésbe, sok eset­ben teljes létszámmal. A 2006. évi árvízi védekezés során az Országos Műszaki Irányító Törzzsel (OMIT) és a Védelmi Bizottságokkal megvalósult jó együttműködés folyamatosan biztosította a szükséges létszámok tervezhetőségét és a személyi állo­mány készenlétbe helyezését. Ha szükséges, az első lépcsőben alkalmazásra került cso­portok kiegészíthetők további erőkkel, melyek felkészítése, átcsoportosítása, felszerelésük kiegészítése folyamatosan történhet nagyobb méretű védekezések (mint a 2006. évi ár­vizek) során. A vízkár-elhárítási feladatokba bevont személyi állo­mány a feladatokat fegyelmezetten, felelősségteljesen haj­totta végre. A védekezési munkálatok minden területén, a fokozott tartós leterheltség (hosszantartó, elhúzódó védeke­zés, éjszakai munkálatok) ellenére példamutató magatartás­sal dolgoztak. A fentieket alátámasztja, hogy az árvízi véde­kezésre kirendelt 10 000 fő feletti létszámú állomány a vé­dekezés öthetes időszaka alatt fegyelemsértést nem követett el, esemény, jelentés köteles probléma nem merült fel. A munkakapcsolat a terveknek megfelelően, jól, hatéko­nyan működött. A védekezési munkálatokat közvetlenül irá­nyító Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek képviselőivel az együttműkö­dés kiemelten jó volt. A Magyar Honvédség a védekezés során felmerült személyi (munkaerő) és technikai igényeket maximálisan kielégítette. 7. Az MH árvízi védekezés során alkalmazott egyes speciális technikai eszközei 7.1. PTSZ-M lánctalpas úszó szállítójármű A 15 tonnás, úszóképes közepes lánctalpas szállítójármü­vet a T-54 harckocsi fődarabjainak felhasználásával tervez­ték meg. 70 személy, ill. 5 t (szárazföldön) vagy 10 t (vízen) teher szállítására alkalmas 40 km/h szárazföldi, vagy 15 km /h vízi sebességgel. Kiemelkedő terepjáró képessége 2,5 m-es árokáthidalás és nagy rakodótere lehetővé teszi az erősen átázott terepen történő anyagszállítást a védekezések helyszínére. Ilyen jár­művek állnak készenlétben a lakosság kimenekítésére is egy esetleges gátszakadás esetére. 7.2. Mi-8 és Mi-17 közepes szállítóhelikopter A Mi-8 sorozatgyártását 1967-ben kezdték meg, hamaro­san a világ egyik legelterjedtebb, legjobban bevált szállító­helikoptere lett. Különböző változataiból mintegy 11 000 darab készült, és változatait a mai napig gyártják. A Mi-8 2 x 1482 lóerős hajtóművei 3 t, a Mi-17 2x1950 lóerős gáz­turbinái 4 t hasznos teher, illetve 24 fő szállítását teszik le­hetővé 250 km/h sebességgel. Az árvízi védekezés alatt a Magyar Honvédség helikop­terei felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak az árvízi jelen­ségek kialakulását követő azonnali beavatkozások során nagyméretű homokzsákok precíz beemelésével, anyagszál­lítással, de felderítő, illetve személyszállító feladatkörben is alkalmazásra kerültek. 7.3. PMP hadihíd készlet A KRAZ-255 nehéz tehergépkocsikon szállított szalag­híd készlet alkalmas 60, ill. 20 tonnás úszó- vagy szalaghíd, ill. 20-110 tonna teherbírású kompok építésére (20 t teherbí-

Next

/
Thumbnails
Contents