Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

^OMP^^^^^lag^ai^onvédsé 23 rású folyami, ill. 10 t teherbírású parti hídkompok összekapcsolásával). A hídelemek vízen történő mozgatását BMK130 típusú tolóhajók végzik. Az árvízi védekezés során elsősorban a hídkészletből épített 20 t teherbírású kompok kerültek alkalmazásra, amelyeket, figyelemmel a szűk helyre és a hullámverés minimalizálására, tolóhajók helyett gyakran rohamcsónakok (CSM40) mozgattak. A kompoknak fontos szerep jutott a védekezési szakanyagok szállításában, mivel az átázott gátak koronáján nehéz jármüvek már nem közlekedhetnek. MRENDELTIÉTSZÁM (Az adott rwpon közvetlenül az árvízvédekezésben részt «ett er8 és eszktiz mennyisége) ml) máj. máj. »00 3000 MOO 2000 1600 1000 500 az MH Árvízvédekezésben résztvevő AllomAnya összesen (Az MHtefles, Árvízvédekezésben résztvevő létszéma, a kirendelt, készenlétben tévK, vélté és vezet3 állomány) to. to- to to to to to to- to- to- to. to- to- to to. to- to- to to to. to to. to to to to. mli. m* 2. ábra. A Magyar Honvédség részvétele a 2006. évi árvízvédekezésben 8. Az Európai Unió katasztrófavédelmi rendszere Az EU rendszerében, mint több tíz államot összefogva nem csoda, hogy az Unió katasztrófák elleni védekezési tevékenysége a környezetvédelmi politikán belül valósul meg. Míg a hagyományos értelemben vett katasztrófa-elhárítási feladatokkal nem feltétlenül hozzuk kapcsolatba a környezetvédelemmel - hiszen az emberi életek gyors kimentése, és a veszélyhelyzet mielőbbi megszüntetése az elsődleges cél - az Európai Unió a polgári védelmi tevékenységet, amely magában foglalja a katasztrófavédelmet szoros egységben kezeli a környezetvédelem és a nukleáris biztonság kérdéseivel. A nézőpont egészen logikus, hiszen akár egy szélvész vagy egy árvíznek is lehetnek időben elhúzódó káros hatásaik. Ezt a területet a Bizottság környezetvédelmi biztosa által felügyelt XI. Főigazgatóság koordinálja, amely felelőséggel tartozik a közösségi együttműködésért a polgári védelem területén. Ez a szervezeti egység koordinálja más EU szervek együttműködését a katasztrófák elleni védekezés, sugárzásvédelem, erdőtüzek megelőzése, közlekedési balesetek és a nemzetközi segítségnyújtás területén. A közösségi katasztrófavédelem általános célja: növelni a lakosság, a környezet és a vagyon védelmét természeti és technológiai katasztrófák esetén. A közösségen belüli sajátos célok: - Támogatni a nemzeti, területi és helyi szinteken foganatosított erőfeszítéseket a katasztrófák megelőzésére, a polgári védelemben tevékenykedők felkészítésére és a katasztrófák esetén történő beavatkozásra; - Szervezeti struktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a hatékony és gyors együttműködést a nemzeti polgári védelmi szolgálatok között. Nemzetközi cél: Megteremteni a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Közösség és tagállamai által harmadik országokban végzett polgári védelmi tevékenység még hatékonyabb legyen, és láthatóbb módón kerüljön végrehajtásra. 8.1. A katasztrófák elleni védekezés jogi alapja az Európai Unióban Kezdetben az Európai Uniót sokat bírálták, hogy a kereskedelemre és a gazdaságra összpontosítja a tevékenységét anélkül, hogy annak környezetvédelmi szempontjait figyelembe venné. A Közösségen belül a környezetvédelmi tevékenység csak 1972-ben kezdődött négy, egymást követő akcióprogrammal, melyeket jogszabályalkotás is követett. A hosszú évek során elért eredmények vezettek el oda, hogy a Maastrichti Szerződés a környezetvédelem közösségi (első pillér) politikai státuszát megerősítette. 1985-ben volt az a miniszteri szintű konferencia Rómában, amely a szűk értelembe vett polgári védelmi közösségi együttműködés alapjait lefektette. Az együttműködés alapjául eleinte tanácsi állásfoglalások, szándéknyilatkozatok szolgálta, melyek következtében elsősorban operatív intézkedéseket vezettek be, illetve a továbbiakban a szubszidiaritás elve alapján szervezték a tevékenységet. E tevékenység konkrét jogi alapját a 1997 óta a tanácsi határozatok formájában kiadott, meghatározott periódusra szóló akcióprogramok biztosítják. Az EU Alkotmányt előkészítő Konvent javaslatai között szerepel, hogy a polgári védelemmel külön cikkely foglalkozzon a alapszerződésben. Ezzel a polgári védelem magasabb szintű szabályozást nyerne a Közösségen belül. 8.2. Az intézményi háttér A közösségi érdekeket megtestesítő Bizottság felelős elsősorban az uniós jogszabályok végrehajtásáért, újak kezdeményezéséért, illetve a tevékenységek koordinálásáért. Ennek biztosítása a Környezetvédelmi Főigazgatóság Polgári védelmi és Ipari Baleseti Főosztályának a feladat, amely rendszeresen együtt működik a Bizottság más, egyes kérdésekben illetékes területeivel, ill. a tagállamok hatóságaival.