Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

TOMPA O. : A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben 21 5.4.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai és azok feladatai A katasztrófák jellegüknél fogva váratlanul, vagy rövid idejű előrejelzéssel következnek be, ezért a védekezésre kijelölt szervezetek készenléti foka, az intézkedési, irányítási és együttműködési rend előkészítettsége, a végrehajtás gördülékenysége meghatározó szerepet játszik a védekezés sikerességében. A katasztrófák okozta károk mielőbbi felszámolása és az életfeltételek gyors helyreállítása olyan természetes társadalmi követelmény, amely komoly szervezési és nem kevésbé anyagi kihívás. Mindezek alapján a katasztrófavédelem három fő, jellegében és feladatrendszerében jól elhatárolható időszakra bontható: - Felkészülés-megelőzés időszaka. - Védekezés időszaka. - Helyreállítás időszaka. 5.5. Katasztrófavédelmi készenléti fokozatok és típusaik A HKR végrehajtó erői három katasztrófavédelmi fokozatba helyezhetők. I. fokozat Akkor rendelik el, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható, és a honvédségi erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során a jogosult szerv jelzi, hogy sor kerülhet honvédségi erők igénybevételére. Végrehajtandó feladatok munkaidőben elrendelt készenlét esetén az elrendeléstől, illetve munkaidőn kívüli elrendelt készenlét esetén a következő munkanap kezdetétől számított 12 órán belül: - elrendelés esetén a kijelölt katonai szervezetek OCS-inek megalakítása; - a katasztrófa típusának, a kialakult helyzetnek megfelelően végrehajtó erők kijelölése; - a feladat-végrehajtásra kijelölt erők kiértesítése, szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyre történő berendelése; - a várható feladat tanulmányozása, alkalmazási tervek, munkajegyek, utalványok, málházási jegyek, egyéb okmányok pontosítása, ellenőrzése; - a kijelölt munkacsoportok, valamint a kirendelésükhöz szükséges támogató állomány ideiglenes készenléti szolgálatának megszervezése', kihirdetése (a kijelölt állomány az ideiglenes készenléti szolgálat szolgálati intézkedése és szolgálatvezénylése alapján folyamatosan 24 órás (munkaidőn kívül lakáson eltöltött) készenléti szolgálatot lát el, oly módon, hogy 3 órán belül szolgálati, illetve szolgálat-teljesítési helyére beérkezzen); - a várható feladat jellegének megfelelően a személyi állomány eligazítása, szükség esetén feladatorientált felkészítésük, balesetvédelmi oktatásuk végrehajtása; - összekötőtiszti rendszer pontosítása, az összekötők szükség szerint kiküldése; - a kijelölt erők személyi feltételeinek, technikai eszközeinek és anyagi készleteinek pontosítása, kiadása (a kiadott anyagi technikai eszközöket a kijelölt erők a rendszeresített raktáraikban málházásra előkészítve tárolják); - mobiltelefonok felvétele, a kommunikációs csatornák ellenőrzése; - a kiértesítés feltételeinek folyamatos biztosítása; - szállítás (közúti, vasúti, légi) megszervezése; - a készenlét jelentése. II. fokozat A készenléti fokozatot a katasztrófaveszély fokozódásakor a reagálási idő lerövidítése érdekében vezetik be. Végrehajtandó feladatok az elrendeléstől számított 6 órán belül: - az I. fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése; - a készenléti szolgálatot teljesítők berendelése szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyükre; - az utaltsági rend pontosítása; - az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás megszervezése; - az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról; - a készenlét jelentése. III. fokozat A HKR végrehajtó erő legmagasabb készenléti fokozata. Akkor rendelik el, amikor az erők alkalmazása valószínűsíthető, és indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. Végrehajtandó feladatok az elrendeléstől számított 3 órán belül: - az I. és II. fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése; - a besorolás végrehajtása, a málházás illetve az állomány ellenőrzése; - a személyi állomány eligazítása; - az 1 órás menetkészség elérése és fenntartása; - a készenlét jelentése. 5.6. Együttműködés más szervezetekkel Mint láttuk, a megfelelő információáramláshoz és a feladatok késedelem, és hiány nélküli ellátásához elengedhetetlenül szükséges pl. a vízügyi, meteorológiai, polgári védelmi, szállítmányozási és egyéb szervezetekkel való olajozott, jól behatárolt együttműködés. A honvédelmi tárca katasztrófavédelmi feladatai ellátása során együttműködik: a KKB-vel és szerveivel, a védelmi igazgatás szerveivel, az országos hatáskörű szervekkel; a helyi védelemvezetéssel. Az együttműködés megvalósulhat: az információcsere, tájékoztatás; a megelőzés, tervezés, szervezés, a felkészítés, kiképzés; a lakosságvédelem és felkészítés, a híradás, informatika, a logisztika, az egészségügy; a tudományos kapcsolattartás területén. .Az együttműködés megvalósulhat továbbá: az információcsere, tájékoztatás területén, összekötők útján a felkészülés, beavatkozás összehangolása területén, válságkezelő szervek információinak folyamatos cseréjével, beavatkozások során szerzett tapasztalatok cseréjével, az ABV RIÉR szervezetek adatainak kölcsönös cseréjével, a nemzetközi együttműködésből adódó tapasztalatok cseréjével, állandó, közvetlen kapcsolattartással ügyeleti szolgálatok útján. Együttműködés a helyi védelemvezetéssel: A KOCS-ok/KOR-ok szorosan együttműködnek a védekezést irányító helyi szervekkel (helyi Védelmi Bizottságok, Vízügyi Igazgatóságok). A KOB és/vagy a KOCS-ok a végrehajtó szervezetek állományából összekötő tisztet (tiszteket) küldhetnek ki a védekezést irányító helyi szervekhez. Az összekötő tisztek a helyszínen pontosítják és egyeztetik a honvédségi erők feladatait, biztosítják a folyamatos együttműködést és képviselik az MH érdekeit. 5.7. A HKR erői igénybevételének általános rendje Honvédségi erők katasztrófavédelmi célból történő kirendelésének általános rendje szerint az igényre vonatkozó kérést a KKB-hoz (vagy a KKB Operatív Törzséhez) kell felterjeszteni. A KKB (vagy a KKB Operatív Törzse) az igényeket továbbítja a MH Központi Ügyeletnek. Ha a KKB nem kerül megalakításra, a katasztrófa típusa szerint illeté-