Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. génybevételt a honvédelmi miniszter engedélyezi. Tehát már egy védelmi munkacsoport kirendelése is rajta keresztül történhet. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelmi miniszter az engedély kiadásával együtt az Országgyűlést tájékoztatja. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az igénybevett erők nagysága majd minden esetben meghaladta ezt a kvótát. így a helyi árvizek esetében is miniszteri engedélyt kellett kérni. További probléma, hogy a CX. Törvény nem határozza meg, hogy a létszám minden egyes esetre vonatkozik, vagy a védekezés egészére az adott időszakban. Ágazati szabályzó a honvédelmi miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 48/1988. (HK. 21., KVÉ.9.) HM-KVM együttes utasítása a Honvédelmi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyii Minisztérium árvízvédekezésben való együttműködéséről és az ennek alapján kiadott: A Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök 45/ 1997. (HK.13.) intézkedése a katonai árvízvédelemről megszervezéséről szóló 23/1988. (HK.21.) MNVKF intézkedés módosításáról. Ebben az MHPK, VKF meghatározta a katonai erők és eszközök vezetésének rendjét, kijelölte azt a katonai erőt, mely igénybe vehető az árvízvédekezésben. Következményeként átdolgozásra került a Magyar Honvédség vízkár-elhárítási rendszere is és így a megszűnt MH MUF-ségtől a felsőszintű koordináló és irányító feladatokat az újonnan megalakult a Honvédelmi Vezérkar Műveleti Irányító Központ (továbbiakban HVK MIK) vette át. A védekezési felkészülés időszakában a katonai vízkárelhárítás feladatait a HVK MIK TKO, koordinációs főtiszt koordinálta: - Kapcsolatot tart a KHVM Vízkár-elhárítási Főosztályával és a középszintű katonai irányító szervek vízkár-elhárításért felelős szakembereivel (G-3, MÜF). - Nyilvántartja az árvízvédelmi harcértéket. - Szintén még a védekezés felkészülés időszakában, amikor árvíz helyzet kezd kialakulni, a koordinációs főtiszt kapcsolatot tart az OVF Vízkár-elhárítási Főosztály árvízvédekezési ügyeletével és az onnan megkapott napi jelentéseket elemzi. Ez az elemzés képezi az esetleges további intézkedések (katonai árvízvédelmi fokozat elrendelése) alapját. A vízkár-elhárításban való részvételre kijelölt alakulatok az összekötő tisztek útján tartották a kapcsolatot a területi VIZIG-ekkel. Védekezési készültségben, II fokú katonai árvízvédelmi készültség elrendelésétől a csapatok felső szintű irányítását az MH Vízkárelhárítási Operatív Bizottság végezte, vezetője a HVK MIK igazgató. Az Szárazföldi Vezérkarnál (SZFVK) és a 2. és 3. gépesített hadosztálynál (g.ho) Vízkárelhárítási Operatív Törzs alakul, a Légierő Vezérkarnál (LEVK) pedig a hadműveleti (HDM) szolgálat útján irányítják az érintett csapatokat. Az MH létszámviszonyainak változása a vízkárelhárításra igénybe vehető erők létszámában is jelentkezik. Akkoriban 3000 fő állt rendelkezésre, még a sorköteles állománnyal együtt. 4.1. Az igénybe vehető munkacsoportok - Árvízvédelmi munkacsoportok: 100 fő kézi munkás + a szükséges kiszolgáló-ellátó létszám. A munkacsoport alapfeladata töltés megerősítés, homokzsákok töltése és kézi beszállítása, részvétel a figyelő szolgálat ellátásában, valamint élet- és vagyonmentési feladatok ellátása. - Könnyű mentő csoportok: csoportonként 4-4 kit rocsó vagy KD-84 működtetésével és kiszolgáláshoz szükséges személyi állománnyal részt venni vízi szállítási és mentési feladatokban. - Nehéz mentő csoport: feladata csoportokként 3-3 db PRSZ-M lctp úszó gk működtetésével és kiszolgáláshoz szükséges személyi állománnyal részt venni vízi szállítási és mentési feladatokban. - Robbantó csoport: csoportokként l-l műszaki szakasszal (3 önálló feladat végrehajtásra alkalmas rajjal) részt venni különböző jég, töltés és műtárgy robbantási feladatok végrehajtásában. - Víztisztító részleg: feladata részlegenként l-l VFSZ2,5 vízszűrő állomás működtetésével részt venni szennyezett körzet ivóvíz ellátásának biztosításában. - Közúti szállító csoport: állományában 6 db 4-5 t-s tj. tgk-val + technikai kiszolgáló részleggel, feladata személyek és anyagok szállítása. - Vízi szállító csoport: állományában ldb 80-t-s PMP áthajózási komppal, feladata az elárasztott területeken a mentési munkák vízi biztosítása. - Földmunkagép csoport: 6 különböző földmunkagép, s 3 billencs, feladata részt venni a talajmozgatási munkákban. - Tábori ellátó csoport: képes 200-250 fős víz-kárelhárítási csoport ellátására, pihentetési és egészségügyi biztosítására. - Légi csoport: légi felderítés és mentési feladatok ellátása. A felsorolt munkacsoportok - a védekezési, mentési, helyreállítási feladatoktól függően, a felmerült igények alapján - központi koordinálás után az érintett VIZIG-ek területén, területi hovatartozástól függetlenül kerültek alkalmazásra. Szakirányításukat a polgári védelemvezetés végzi a kirendelt munkacsoportok parancsnokai útján. A MH összesen 16 védelmi munkacsoportot, 2 könnyű mentő csoportot, 2 nehéz mentő csoportot, 3 vízi szállító csoportot, 6 robbantó csoportot, 2 víztisztító részleget, 2 földmunkagép csoportot, 2 tábori ellátó csoportot és 1 légi csoportot tudott mozgósítás nélkül biztosítani. Az MH vízkár-elhárítási tevékenységre tervezett erőinek és eszközeinek védekezésbe történő bevonásának fokozására, továbbá a mozgósítás útján történő igénybe vételére az MHPK, VKF javaslatot terjesztett elő a honvédelmi miniszter részére. A CX tv. 124 § (5) bekezdés lehetővé teszi a tartalékos hadkötelesek - meghatározottakon felüli - két hónapot meg nem haladó behívását katasztrófa elhárítására. A Magyar Honvédség erői és eszközei továbbra sem voltak nélkülözhetők az árvizek megelőzése és a következmények felszámolása területén. Ez annál inkább így volt, mivel a Vízügy is jelentős csökkentésen ment keresztül, ez által lehetőségei és hatékonysága is csökkent. Az árvízvédelemre kijelölt erők alkalmazásához, mint minden máshoz, időre van szükség. Ezt a MH-nél a katonai árvízvédelmi fokozatok egymásra épülése biztosítja. Ehhez szükséges, hogy a HVK MIK, illetve az MH Vízkárelhárítási Operatív Bizottság rendelkezzen a készültség időbeni fokozását megkövetelő információkkal. Ezeket a vízügyi szervek biztosítják. Katonai árvízvédelmi fokozatok elrendelése nélküli kirendelésnél a parancs vételétől a menet megkezdéséig minimum 12 óra, de inkább több szükséges. Az 1. ábrán összefoglalva láthatjuk a fent leírtakat. Az is leszűrhető, hogy ugyan a vezetés és a szervezeti felépítés és mechanizmus meghatározása már formálódik, de még óriási rések vannak. Sok olyan dologra nincs egyértelmű szabályozás, legalább megfogalmazás, ami elengedhetetlen az egységes rendszer olajozott működéséhez. Az 1. ábrán az 1998. évi árvízi helyzet szerepel.