Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

17 HONVÉD VEZÉRKAR MŰVELET IRÁNYÍTÓ KÖZPONT A vezetés rendjének blokkvázlata 1. ábra. A vezetés rendszerének blokk Az MH erőinek részvétele a Tisza folyó rendkívüli árhulláma elleni védekezésben, 1998. november 5-27. Személyi állomány ti. tts. szerz. sor ka. összesen 404 fő 353 fő 611 fő 1585 fő 23 fő 2976 fő Teljesített munkaóra: összesen: 268 703 Az MH eszközeinek részvétele a Tisza folyó rendkívüli árhulláma elleni védekezésben, 1998. november 5-27. Technikai eszközök Gépjármű. Mű. gép Helikopter Egyéb Összesen 406 29 7 101 538 Igénybevételi adatok Felhasznált kilométer Felhasznált üzemóra Felhasznált repülő üzemóra 350 705 1651. 52 rep. üzemóra (VIP szállítás nélkül) 4.2. Összefoglava: Áttekintve az 1998. és a 2000. évi tiszai árvízvédekezéseket, jól jellemezhető az akkori rendszer, annak minden előnyével, és hátrányával. - Mivel még sorköteles állomány volt, nem önkéntes, kérdéses volt azon időszakok áthidalása, amikor állományváltás volt a bevonulók és a leszerelők között. - Nagy hivatásos létszámot lefoglalt az árvízvédelmi feladatok ellátása, emiatt egyéb feladatokra csak korlátozott készenlét volt biztosítva. - Jelentős átütemezésre lehet szükség, amennyiben még nem megfelelő a sorállomány kiképzési foka. - Elavult utasítások érvényben léte összezavarta, és lassította a reakciókat. - Nehézkes szállítási rendszer, vasúti szállítás nem megfelelő kihasználtsága. - Rosszul kalkulálható bevonásra képes személyi állomány. - A információ áramlását nem kizárólag a fejletlen mobil telefon készletek, de annak használati szabályozásának kidolgozatlansága is hátráltatta. - A kisszámú repülési órakeret nem adott megfelelő hatékonyságot a helikopteres mentő állománynak, különösen éjszakai bevetések alkalmával. vázlata (az 1998, évi árvízi helyzetben) - Pénzügyi előírások nem egyértelmű megfogalmazása nehézkessé tették az alkatrész és egyéb szükséglet utánpótlását. - Kidolgozatlan át-alárendelési és utaltsági rend, különösen speciális esetekre vonatkozóan. - A múltbéli tapasztalatok nem megfelelő feldolgozása, elavult utasítások megtartása. - A tervezési megkezdése sokszor későn kezdődött meg, fokozottabb figyelem kell a meteorológiai előjelzéseknek. - A feladatokban részt vevő más-más szervezetek nem voltak tisztában egymás szerkezeti felépítésében. - Nem megfelelően tervezett az állomány pihenésének beosztása. - Nem megfelelően tervezett az ideiglenes elhelyezésre kerülő állomány helybiztosítása, valamint annak higiéniai feltételeinek átgondolása - A sorállományú gép és harcjármű vezetők kiképzetlensége, gyakorlatlansága nagy létszámú hivatásos állomány felhasználását követelte meg. 5. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer HKR - végrehajtó erői, összetétele és épessége* A fent soroltakból kiviláglik, hogy mik játszottak szerepet az új, egységes rendszer kialakításában. Mindezeken felül van természetesen trend jellege is, mert mint látni fogjuk, sok országban hasonló átalakuláson ment át a katasztrófavédelem szervezése. Ennek legfőbb oka, hogy a társadalom katasztrófák általi fenyegetettsége szinte exponenciálisan nő. Az árvíz természeti katasztrófa, de számolni kell az emberi beavatkozás eredménye képpen fellépő pusztítással is, ami a baleseteken túl a terrorcselekmények bekövetkeztét is jelentheti. Ezeket áttekintve egyértelművé válik, hogy a globális felmelegedés, a balesetveszélyes technológiák alkalmazása, a terrorfenyegetettség mind tömegeket érintő katasztrófa előidézője lehet, és ezek közös jellemzője, hogy az utóbbi 30-40 évben hódítottak teret. Valljuk be, a társadalom sokáig nem vette komolyan, hogy ezeket, a civi-