Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. - Vízi szállító csoportokat: - Pontonos alegység. - Víztisztító csoportot: - Vízellátó alegység. Az alakulatok rendelkeztek a megfelelő tervekkel és okmányokkal, melyeket évente pontosítottak. Az együttműködés folyamatos szinten tartására összekötő tiszteket küldtek ki, akik kulcsszerepet játszottak a védekezésben. A műszaki csapatok feladatait az intézkedések a következőkben határozták meg: - Személyek és javak mentése, - Anyagszállítás, - Jégtorlaszok megszüntetése robbantással, - Töltés megnyitása, - Ivóvíz biztosítása, - Vízi szállítás. Egy 1995-ben MH folyóiratában megjelent cikk

1 szerint: „A hazánkban végbement és a jelenleg is folyó politikai, társadalmi, gazdasági változások jelentős mértékben érintették a védekezés feltételrendszerét. Az elmúlt években jelentősen megváltozott a vízügyi szervek (VIZIGek) árvízvédekezésre azonnal igénybe vehető erői és eszközei. Csökkent a gátak felújítására, karbantartására fordítható pénzösszeg. A korábban igénybe vehető erők napjainkra lényegesen lecsökkentek, és struktúrájuk is megváltozott. 1944-ig a vízügyi igazgatóságok összesen mintegy 24000-25000 munkaerővel, és nagy mennyiségű földmunkagépekkel rendelkeztek. A KÖVIZIG-ek átszervezésének első ütemében leválasztották az ún. építő kapacitást (átkerült a vállalkozói szférába), majd jelentősen, mintegy 2/3-ával lecsökkent a VIZIG-ek védekezésre bevonható állománya, ezzel együtt kevesebb lett a szervezetszerű figyelő szolgálatot ellátók állománya is. Ma ott tarunk, hogy a vízügyi szervek a több igazgatóság területét (2-3) átfogó, egyidejű védekezés esetén és már alacsonyabb védekezési fokozat (I., II. fokozat) elrendelésekor is csupán erőik átcsoportosításával képesek megoldani feladataikat. Ezt a helyzetet úgy igyekeznek megoldani, hogy fokozottabb mértékben kívánnak támaszkodni az ország egyéb lehetőségeire, ezen belül a Magyar Honvédségre is. Természetesen, ahogy az ország, és a társadalom is megváltozott, úgy a honvédség is egy sor átalakuláson ment keresztül. A legszembetűnőbb az a mindenki előtt ismert tény, hogy a jelentős létszámcsökkenés mellett szervezetében is jelentős átalakítások mentek végbe. Mindezzel csökkent az ilyen jellegű feladatra azonnal igénybe vehető létszám, és speciális technikai eszközpark is. Tehát az egyik oldalon fokozottan (vagy legalábbis állandó nagyságrendben) jelentkező igényt, a másik oldalon a csökkenő kapacitást kell egyensúlyba hozni. Ezt a problémát jól látják az ország ez irányú biztonságáért felelősséget érző katonai szakemberek is. A megoldást ugyanakkor a honvédelmi törvényben foglalt elvek is kötelezővé teszik. Napjainkban szükségessé vált egy átfogó, az élet bármely területén jelentkező, a társadalom, a gazdaság számára rendkívüli veszélyt jelentő helyzet - nevezzük katasztrófa helyzetnek - megelőzését és következményeinek felszámolását szabályozó törvény megalkotása. Ez a „katasztrófa törvény" jelenleg a törvényhozás lépcsőit járja, életbe lépésére valószínűleg a közeljövőben kerül sor. A törvénytervezet ismeretében a Magyar Honvédség Parancsnokságán az árvízvédekezésért felelős Műszaki Főnökség kezdeményezésére a honvédelmi miniszter megbízása alapján beindult a katonai árvízvédelem rendszerének teljes felülvizsgálata, a kialakult követelményeknek és lehetőségeknek megfelelő kidolgozása." „Az új katonai árvízvédelmi rendszer kidolgozásához számos tényezőt kell figyelembe venni. így például a rendszernek a haderő átalakítás követelményei alapján kell felépülnie. Ugyanakkor ki kell elégítenie a védekezésért fő felelőssége viselő tárca, a KHVM igényeit is. A rendszernek operatívnak kell lennie, vagyis biztosítania kell az erők fokozásának lehetőségét, ugyanakkor figyelembe kell vennie a törvényesség szabta korlátokat is. Az új katonai árvízvédelmi rendszer kidolgozásában a lehetőségek függvényében figyelembe vettük más országok tapasztalatait, eredményeit. A megváltozott körülmények között - az ellentmondások feloldása érdekében - szükségessé vált az MH komplex árvízvédelmi feladatrendszerének meghatározása, amely véleményünk szerint a következőket foglalja magában: - Gátvédelmi feladatok; - Kiürítéssel kapcsolatos katonai feladatok; - Mentési feladatok; - Vízzel körülzárt körzetek ellátása; - A mentett lakosság ellátásával, elhelyezésével és egészségügyi biztosításával kapcsolatos katonai feladatok; - Vízi, szárazföldi, és légi szállítási feladatok; - Védőtöltések átvágása, jégrobbantási feladatok; - Gátszakadás, gátátvágás elzárására irányuló feladatok; - Az árvíz sújtotta körzetek helyreállításában való katonai részvétel; - Az árvíz által fertőzött körzetek ivóvíz-ellátásával kapcsolatos feladatok; - A védekezéshez szükséges légi, földi, vízi felderítés végrehajtása. A felsorolt fontosabb feladatok a konkrét helyzettől függően természetesen további részfeladatokra bonthatók, amelyek végrehajtása tartalmukban és módszereikben is változók lehetnek, a védelem térbeli, időbeni kiterjedéséből és a az adott hidrometeorológiai viszonyoktól függően. Hasonló módon változhat a feladatokra alkalmazott vagy alkalmazható technikai eszközök menynyisége is. Az árvíz elleni védekezés során a konkrét helyzettől függően a felsorolt feladatok egy része adott időszakban elmaradhat. Esetekét egyes feladatok rövidebb, vagy hosszabb ideig előtérbe kerülhetnek. Az elmúlt mintegy 25-30 év alatt összegyűlt árvízvédelmi tapasztalatok alapján nem zárható ki az sem, hogy a felsorolt feladatok döntő többsége egy időben jelentkezik. Az is nyilvánvaló, hogy ezek végrehajtása nem kizárólag a magyar Honvédségre hárul, a védekezést az állami védekezés rendszerében kell a honvédségnek végrehajtania. Ez azt jelenti, hogy a hadsereg a maga erejével és eszközeivel a különböző polgári szervekkel szoros együttműködésben vesz részt a munkálatokban és rendelkezésre álló erőivel, kiegészíti a polgári szervek lehetőségeit. Bár jellemző a katonai és polgári erők együttes alkalmazása, egy-egy védekezési szakaszon vagy körzetben, éppen a vízügyi szakemberek irányításával, gyakran előfordul az is. hogy a katonai erők egy-egy szakaszon vagy körzetben önállóan tevékenykednek. Különösen ott, ahol folyamatos és fegyelmezett munkaerőt kell biztosítani, mind gyakoribb