Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Kozák Péter: A Tisza – Szeged főutcája

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. A partfal meghibásodásai az alábbi okokra vezethetők vissza: - A tervezési peremfeltételek jelentős megváltozása a ko­rábbi LNV-t jelentősen meghaladó 2006. évi tetőző vízállá­sok következtében. - A Partfal belvárosi helyzetéből következően annak köz­vetlen környezetében található nagyszámú használaton kí­vüli közművezeték, és az azokon tapasztalt vízbetörések. - A Partfal folyamatos fenntartási munkálatainak forrás­hiány miatti elmaradásából következő nagymértékű meghi­básodások (dilatációs repedések, stb.). - A Partfal környezetében található épületek talajvizek­kel szembeni érzékenységének fokozódása a klinikai tömb épületei esetében. A 2006. évi tavaszi árvíz folyamán. Szegeden végrehaj­tott árvízvédelmi munkákkal kapcsolatban fontos néhány a­lapvető adottságot kiemelni. A város elhelyezkedése miatt a Tisza és a Maros folyó akár önállóan is képes a mértékadó állapothoz közeli vízszinteket okozni a folyószakaszon. Sem a 2000. évi sem a 2006. évi árvíz során a Maroson ér­kező árhullám nem találkozott a tiszai árhullámmal Szeged­nél. Számítások alapján, amennyiben a 2000. évi tiszai árvíz találkozik a marosival, akkor már 1000-1050 cm körüli víz­szintek alakultak volna ki szemben az akkori tetőző 929 cm-rel. Ha a 2006. évi árvíz során a Maroson érkezett volna egy rendkívüli árhullám a tiszai tetőzéssel egyidejűleg, úgy Szegednél a tetőző értékek akár az 1100 cm-es szintet is meghaladták volna, mely szintnek a kivédése a partfal men­tén tapasztalt árvízi jelenségek-meghibásodások ismereté­ben kétséges. Tehát, számítani kell arra, hogy a szegedi fo­lyószakaszon a Maroson érkező árhullámok következtében alakulnak ki további rendkívüli vízszintek: a folyó még nem merítette ki az árhullámok kialakulásában rejlő vala­mennyi lehetőségét. A belvárosi védelmi szakasz a város biztonságának szempontjából elsődleges és meghatározó. Azonban meg kell jegyezni, hogy a város és annak környezetében elhe­lyezkedő kisebb települések számára is potenciális veszély­forrás lehet egy város feletti vagy alatti szakaszon bekövet­kező meghibásodás az árvízvédelmi művekben, hiszen az 1879. évi árvízkatasztrófa a várostól távol, attól északra be­következett gátszakadás eredménye volt. Fontos, hogy a vá­ros védelmét ellátó árvízvédelmi rendszer valamennyi ele­me alkalmas legyen védelmi feladatainak ellátására. A fenti tények ismeretében átértékelődött az a korábbi, a szegedi Oskolás Intézet által kidolgozott városfejlesztési el­képzelés, amely nemzetközi példákra (Zaragoza, Szöul, stb.) alapozva a belterületi partszakasz szegmensenkénti fej­lesztését célozta meg. A korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott a Partfal - az árvízvédelmi rendszer rekonstrukciója, de oly módon, hogy ne elválassza, hanem összekösse a vá­rost a folyóval. A koncepció a városi partszakaszt szegmensekre bontot­ta a különböző hasznosítási igényekhez kapcsolódóan abból a célból, hogy minden érdeklődő a számára fontos tevé­kenységet a folyó mentén gyakorolni tudja (2. ábra). A rek­reáció, a közösségi terek (3. ábra), a sport, a természeti ér­tékek bemutatása, helytörténeti látnivaló és az időszakos rendezvények is teret kaptak a partszak jövőbeni életében. Természetesen, elsődleges a város árvízi biztonságának megteremtése, hiszen jelenlegi állapotában a jelentős árvízi helyreállítási erőfeszítések ellenére nem nyújt megbízható KOZÁK PÉTER védelmet a város számára. Főleg az 1970-es rekonstrukció során alapként felhasznált régi tégla támfal állapota nem ki­elégítő, illetve a Partfal közvetlen környezetében található nagy számú használaton kívüli közmű-vezeték mentén ala­kulhatnak ki haváriák. A használaton kívüli vezetékek ese­tében legjelentősebb a város 1880-1911 közötti használt fő­gyűjtője, amely mintegy 600 méter hosszon a Partfallal pár­huzamosan, attól néhány méter távolságban húzódik. A kel­lő árvízvédelmi biztonság megteremtésére a jelenlegi fal mögött kiépítendő kettős vasbeton résfal létesülne, mely a folyó felöl a város irányában tartó átszivárgó vizektől men­tesítené a várost. A város felől érkező felszín alatti vizeket mélyszivárgó rendszer emelné a folyóba. A kellő magassági biztonságot mobil gátrendszer alkalmazásával valósítanák meg, igazodva számos európai nagyváros (Prága, Köln) gyakorlatához. A mobil gátrendszer a tömlős szerkezetű rendszertől kiindulva a más stabil szerkezetű gátrendszer al­kalmazását lehetővé tenné. (4. ábra). felnyíló fedlap (mechanikai védelem) 4. ábra. A tervezett mobil-gáttal ötvözött árvízvédelmi mű keresztszelvénye Szerző: Takács Lajos, dr. Kozák Péter A projekt Szeged városfejlesztési elképzeléseinek tenge­lyében helyezkedik el. Megvalósítását az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal közösen ter­vezik, melynek összköltsége eléri a 15 milliárd forintot. A projekt főbb elemei: - Belvárosi partfal-rekonstrukció, - Közösségi terek kialakítása, - Rekreációs útvonalak, kerékpárút hálózat kiépítése, - Hullámterek rehabilitációja. A projekt sokrétűen kapcsolódik a térségben tervezett és jelenleg is végrehajtás alatt lévő egyéb projektekhez. Azok hatásait igyekszik kiterjeszteni. A hullámterek rehabilitáció­ja során az árvízi meder lefolyási viszonyai javulnak, iga­zodva a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez, a városban megteremtendő tudásközpont - Biopolisz területéhez kap­csolódva ott rekreációs lehetőségeket biztosít. Az átépített belvárosi partszakasz biztosítja a feltételeket a turisztikai célú gazdasági hasznosítás számára is. A projekt különdíjat nyert a 2006. őszén rendezett Köz­ép-Kelet Rurópai Projektvásáron, mint a „Legmegvalósít­hatóbb EU finanszírozásra jelölt projekt" (A kézirat beérkezett: 2007. március l-jén) dr., oki. mérnök (1995), PhD. (2007). Az 11.01. sz. Tisza jobb-parti árvízvédelmi szakasz védelemvezetője, az Alsó-Ti­sza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtőfejlesztései Osztályának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents