Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Szilágyi Endre: A Kebele-patakon megépíteni tervezett árvízvédelmi tározó hidrológiai alapja

közötti áradó vízállásánál. A mérés „elvi" időpontja 15 -ra tehető. A teljes hozam 73 m

3/s. Másnap 13

0

0 „elvi" időben 301-297 cm közötti vízállásnál az előző napival egyező helyeken mért teljes hozam csupán 38 m

3/s volt. Ennek egyik oka az országhatári terelőtöltések visszaduzzasztó hatása, ami miatt a Kebele mederre jellemző átlagsebesség már csak 0,6 m/s volt az előző napi 0,9 m/s után. 5. ábra. A közút feletti tározódás hatásából Virág M. módszerével mentesített árhullám (2) 15 m'/s feletti része (1) befolyó 1998-as árhullám A mérések alapján rekonstruált, a tározás által megváltoztatott árhullám 15 m

3/s feletti része az 5. ábra 1. görbéje. A tározótérbe lépő deformálatlan árhullámot Virág módszerével (in: Zsuffa 1999) határoztuk meg. (2. sz. görbe) Ez az árhullám 5-én 15 órakor 82 m

3/s-mal tetőzött. Ez a két vízfolyás egyesített árhullámának hozama. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a találkozás és a hídszelvény közötti részvízgyűjtőről lefolyt árhullám ekkor már apadó ágának hozama és a Kebele patak régi nyomvonalán a Zalaszombatfát is elöntő, valamint a jellegtelen jobboldali vízválasztón átfolyó hozam kiegyenlíti egymást. Az árhullám teljes tömegéből a fenti részvízgyűjtőről befolyó tömeget levonva kapjuk annak a közös árhullámnak a tömegét, ami a majdani tározóba befolyt volna. Ez 6,6 millió m , a tervezésre javasoltnál csak 10 %-kal kevesebb. A teljes vízgyűjtőre számított lefolyási tényező a = 0,42. A 4. ábrából látható, az árhullám áradó ágának meredeksége 15 m

3/s felett hasonló a tervezésre javasolt árhulláméhoz. Az eső megszűnése és a tetőzés között eltelt idő 6 óra. 4. Összefoglalás, következtetések Bemutattuk a leendő Kebele árvízvédelmi tározó tervezése alapjául általunk ajánlott árhullám előállításának lépéseit, melynél nagymértékben támaszkodtunk a szomszédos SZILÁGYI ENDRE 55 Kerka és a kissé távolabbi Zala-felső vízgyűjtőn szervezett ismeretekre. Ajánlatunkat összevetettük a tervezés óta legnagyobb, 1998. novemberi rekonstruált árhullámmal, melyet a tervezésnél figyelembe vettnél rövidebb idejű, annál kisebb eső váltott ki és amely a felső rétegében vízzel telített talajra hullott. Átlagértéke a két patak vízgyűjtőjén közel egyforma volt, tehát eltért a tervezésnél felvett helyzettől. A rekonstruált árhullám tetőző hozama 82 m'/s, meghaladta a szlovén félnek a tervezéshez javasolt árhulláma tetőző hozamát, 78 m

3/s-ot. Az árhullámban lefolyt 6,6 millió m

3 víztömeg csak 10 %-al volt kevesebb, mint javasolt árhullámunké annak ellenére, hogy a kiváltó eső csak kb. 60 %-a volt az 1 % valószínűségűnek. Az összes figyelembe vehető körülményből arra következtetünk, hogy a novemberi árhullám 2-3 %-nál kisebb valószínűségű nem lehetett. Ebből kiindulva a két patak egyesített NQ 1 %-os hozama 90-110 m

3/s közötti. A tetőző hozamok meghatározására készített legújabb segédlet (OVF 2001) alapján átlagos lefolyási viszonyokat feltételezve az NQ 1 % 100 m

3/s-ra várható. Tervezési árhullámunk 96 m

3/s tetőző hozama tehát reális érték. Fentiek alapján nem tartjuk megalapozottnak azt a véleményt, hogy „a hidrológia 15-20 % biztonságot tartalmaz mind a vízhozamban, mind a víztömegben." (Gaál, Gecseg 2000) Az árhullám alakjának meghatározásánál alkalmazott egyszerűsítő feltevés, miszerint a tetőzés az eső megszűnésével közel egy időben következik be, csak Nemesnépnél, a nagyobb esésű szakasz végpontjánál igazolódott. Bár a vizsgált árhullám meredeksége 15 m

3/s felett hasonló a tervezésre javasolthoz, az eső vége és a tetőzés időpontja között 6 órás eltérés van, amit nagymértékben az alsó szakaszok kis esésének tulajdonítunk. Ezt a helyzetet a szlovén árhullám jobban közelíti. Irodalom Dick S: et al: Angewandte Hydrologie, Teil 1, 1980. Gaál F.-Gecseg M.: Feljegyzés a Nyuduvizig területén folyamatban lévő árvízcsökkentő tározók tervezésével kapcsolatban. Kézirat, 2000 Országos Vízügyi Főigazgatóság: Árvíz-számítási segédlet a hazai hegy- és dombvidéki kisvízgyűjtős árvízhozamainak meghatározásához, 2001 Szilágyi E.-Harkay M.: Árhullám a Zalán 1987 augusztusában Hidrológiai Közlöny, 1989. 2. Szilágyi E. : A Kerka völgy hidrológiai vizsgálata - Kézirat 1999 Szilágyi E. A Kerka völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai. Vízügyi Közlemények, 2001. 1. Zsuffa I.: Műszaki hidrológia III. 1999. A kézirat beérkezett: 2007. január 24-én Mérnöki oklevelét a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte 1959-ben. Ugyanitt 1969-ben egyetemi doktori címet nyert el. 1978-ban a BME Építőmérnöki Karán hidrológiai és vízkészlet gazdálkodási szakmérnöki oklevelet kapott. 1973-tól a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi szakágazatánál dolgozott. 1999 óta nyugdíjas. Hydrological bases of the planned detention reservoir in the Kebele- (Kobiljski-) stream (Hungary/Slovenia) Szilágyi, E.