Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Székely Ferenc: Kalibrációval támogatott kúthidraulikai modellezés nagy vastagságú, heterogén repedezett és porózus tárolókban

56 Kalibrációval támogatott kúthidraulikai modellezés nagy vastagságú, heterogén repedezett és porózus tárolókban Székely Ferenc 1204. Budapest, Bocskai utca 13., e-mail: fszekely(5)vnet.hu Kivonat: A nagy vastagságú és maximálisan 500 szegmensből (eltérő áteresztőképességű szakaszból) álló tárolókat tetszőleges mélység-szakaszokban megnyitott kutak esetében a tranziens depresszió és a beáramlási profil egyidejű modellezésére a WT szoftver alkalmas eszköznek bizonyult. A HC kalibrációs szoftverrel összekapcsolt szimuláció lehetőséget nyújt a réteg- és kúthidraulikai paraméterek meghatározására. A gránitban mélyített, 296,87 m mély Üh-30 fúrás felső szakaszán végzett áramlásmérés adatainak interpretációja lehetővé tette az itt található hat beáramlási zóna transzmisszivitásának a meghatározását. A 750 m mély Szolnok B-102 hévízkútban a próbaszivattyúzás eredményeinek értelmezése az áramlás­mérés adatainak és a szkin hatásnak a figyelembevételével történt. A számított paraméterek alapján 10000 napos depres­szió előrejelzés készült a kútban és az 1180 m vastagságú porózus tároló különböző távolságú szelvényeiben. Kulcsszavak: kúthidraulikai modellezés, áramlásmérés, paraméterbecslés, depresszió előrejelzés 1. Bevezetés A vízkutakban és kutató fúrásokban végzett különbö­ző hidrodinamikai tesztek elsődleges célja a feltárt föld­tani képződmények szivárgáshidraulikai paramétereinek a meghatározása. Szürőzött kutak esetében ehhez csatla­kozik a szűrő-ellenállást jellemző szkin paraméterek becslése is. A fenti paraméterek alapján kúthidraulikai vagy numerikus szimulációval a hosszúidejű termelés hatása is modellezhető. A megbízható paraméterek kulcsszerepet játszanak a különböző vízvédelmi, kárel­hárítási és kármegelőzési tervek, valamint környezetvé­delmi (pl. hulladék-tárolókra vonatkozó) hatástanulmá­nyok kidolgozásában. Nagy vastagságú tárolókban, megfigyelő kutak hiá­nyában alapvetően a megcsapolt és a csatlakozó rétegek paraméter-becslésére nyílik lehetőség, a rövididejű (álta­lában néhány óra tartósságú) tesztek során mért nyomás és áramlásmérési adatokra elsősorban ezek vannak hatás­sal. Szerző tapasztalatai szerint az elemzés megbízható­ságát nagymértékben növeli a kútszelvény egészére vagy azon túlterjedő, sokszintes, háromdimenziós (3D-s) kút­hidraulikai modellezés. A megcsapolt rétegektől eltérően a többi képződmény paraméterezése becslés, karotázs a­datok vagy egyéb hidraulikai tesztek eredményei alapján történhet. A 3D-s modellezéssel csökkenthető a korláto­zott számú vízadóra Theis (1935), Hantush-Jacob (1955) és más szerzők által kidolgozott kúthidraulikai képletek alkalmazásából fakadó csonkítási hiba. A földtani szel­vénnyel összehangolt (ún. geológia konform) kútmodell a paraméterbecslést követően hosszúidejű előrejelzésre is felhasználható. A paraméterek meghatározásában fokozódó szerepet töl­tenek be a különböző módszertani alapokon álló, jelenleg is fejlesztés alatt álló számítógépes kalibrációs eljárások. A koncentrált paraméterekkel jellemzett kúthidraulikai model­lek különösen alkalmasak ezek felhasználására. Az alkal­mazás során felmerülő problémák ellenére ezek a módsze­rek és eszközök ma már nem nélkülözhetők a nagyszámú réteg- és kúthidraulikai paraméterrel jellemezhető modell kalibrációs problémák megoldásában. A tanulmány a fenti elvek figyelembevételével két hidrodinamikai teszt interpretációját ismerteti. Az üveg­hutai gránit formációt feltáró Üh-30 fúrás felső szaka­szán végzett áramlásmérés eredményeinek értelmezése lehetővé tette a repedezett szakaszok transzmisszivitásai­nak megbízható számítását. A Szolnok B-102 hévízkút­ban végzett áramlásmérés 3D-s modellezése a réteg- és kúthidraulikai paraméterek becslésére mutat be esetta­nulmányt részlegesen turbulens áramlási feltételek mel­lett. A negyedkori és felsőpannon tároló teljes vastagsá­gára kiterjedő kútmodell felhasználásával lehetőség nyílt a depresszió hosszúidejű előrejelzésre is. 2. Kúthidraulikai modellezés nagy vastagságú szeg­mentált tárolókban A nagy vastagságú, függőlegesen heterogén tárolókat megcsapoló egyedi kutakban vagy kutató fúrásokban tengelyirányú függőleges áramlás, földtani környezetük­ben döntően hengerszimmetrikus szivárgás, a két tarto­mány között, a szűrőn és a szkin zónában pedig radiális irányultságú vízmozgás alakul ki. Az ismertetett esetta­nulmányokban a tároló leképzése az ún. szegmentált kút­modellekkel (Székely 2006), a hidraulikai modellezés pedig a kút- és réteghidraulikai folyamatok összekapcso­lásával (Székely 1992, 1992a, 2006) történt. Azonos litológiai (pl. gránit vagy mészkő) egységeken belül az eltérő hidraulikai tulajdonságokkal jellemzett szeg­mensek (szakaszok) lehatárolása kúthidraulikai mérések (á­ramlásmérés, pakker tesztek) alapján történhet (4. fejezet). Eltérő litológiai egységekből (homok, agyag stb.) felépü­lő szelvények esetében a szegmentált kútmodellek struktú­rája alapvetően a földtani és geofizikai szelvényt követi (5. fejezet). 3D-s kúthidraulikai modellezés esetében a feltéte­lezetten állandó vastagságú szegmensek (réteg, repedezett szakasz, karsztos zóna) hidraulikai paraméterei a réteg- és keresztirányú szivárgási tényezők Kr és Kz m/d, valamint a fajlagos tárolási tényező Ss l/m. Ezek értékei sugárirányban szakaszosan változhatnak, a gyakorlatban eddig a radiálisan homogén vagy bizonális paraméter eloszlás (Székely 2006, Székely-Galsa 2006) alkalmazására került sor. Szerző fel­mérése szerint a pannon medencében a hévízkutak vízföld­tani naplóiban dokumentált rétegek száma a 400-at is meg­haladja. Ennek következtében a földtani szelvényhez igazo­dó, geológia konform kútmodellek alkalmazása érdekében a hidraulikai modellezésre szolgáló WT szoftver kapacitását a korábbi 100 szegmensről (Székely 2006) 500-ra kellett bő­víteni. A maximálisan 500, állandó vastagságú szegmensből ál­ló áramlási rendszerben kialakuló nem-permanens depre­sszió számítására a WT szoftver az ún. átmeneti függvé­nyek módszerét és az egyes megcsapolt szakaszok egymás­ra hatásának (szuperpozíciójának) elvét alkalmazza. A meg­nyitott szakaszok átmeneti függvényei az egységnyi vízter­melés hatására kialakuló térbeli depreszszió időbeni válto­zását jellemzik és a szivárgás-hidraulikai paraméterek hatá­sát tükrözik. Előállításukra elsősorban a Laplace és Hankel transzformáció felhasználását igénylő analitikus módszerek javasolhatók. Ezek közül a homogén hidrodiffuzivitású

Next

/
Thumbnails
Contents