Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: Hangsúlyváltozás az európai országok vízgazdálkodásában

ORLÓC^^^ZES^^^MC^íangsúl^vá^ 45 együttműködést kíván és a hangsúly a hidrológiai és műszaki tényezőkről egyre inkább, áttolódik a gazdasági és a környezeti (ökológiai) mérlegelésekre (2. B ábra). Az ágazatközi kapcsolatoknak ez a látszólag egyszerű változása hatásaiban a gazdaság és a környezet egészének U) viszonyában is gyökeres átrendeződést kezdeményez, amelynek intézményi -informatikai és stratégiai- előfeltételei és következményei még ma is az elvi tisztázások és a gyakorlati megoldás-keresések napirendjén vannak. B a i iv mim " ./.ilí.HÍ jú^iác** u vu,mínt "gu/Jnv.««) c'itr4.Icn<rjo" Iwrewlia nyek és a készletek együttes, vizsgálatához a vízhasználati forgalmi és vízminőségi mérlegeit is a be- és kilépő vizek folyamatokban általában három főbb szakaszt célszerű el- öszszetartozó adatai alapján. A gazdasági szintű tervezés és különíteni (3. ábra). A vízmérlegek értékelése során az első értékelés során a vízhasználat egészére jellemző (az ábrán szakaszban a vízkészlet mennyiségi és minőségi folyamatait „H-14") hasznosulási értéket kell párhuzamba állítani a hájellemző hidrológiai tényezőket kell összehasonlítani a víz- rom szakaszban jelentkező „R" ráfordítási értékek összegékivételek és a vízbevezetések (az ábrán „2" és „7") megfe- vei. lelő jellemzőivel. Hasonlóan lehet jellemezni a második * ' > i Víz es ruúgyi szolgaüaíasok Q mennyiségi jeliem iák M minőregi jellem tok ® társadalmi - gaidasagt értékek -• R ráfordítások H hasznosulás K Z s H T vízszállítási kapacitás * it minőség kezelési kapacitás tározó kapacitás vízforgatóit kapacitás a vízigényt meghatározó technológiák veszteségek 3. ábra Az igények és a készletek együttes vizsgálatának vázlata