Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Hozzászólás és válasz Szesztay Károlynak a 2005. évi 4. számban megjelent cikkéhez
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006 . 86. ÉVF. 1 . SZ. Jövőképek: Afrika Eürópa vLptia Amerika — és a-Karib szigetek A&erilca Nyugat-Ázsia Globális átlag Ázsia -és a -Csendes-óeeáni szigetek 2. ábra. A 2032-ben várhatóan súlyos vízhiány körülményei között élő lakosság főbb régiónkénti százalékos részaránya négy különféle jövőkép esetén (UNEP, 2002) SZESZTAY KÁROLY a műszaki tudomány doktora, aranydiplomás mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Vásárhelyi Pál díjjal kitüntetett tiszteleti tagja, c. egyetemi tanár, az ENSZ vízgazdálkodási osztályának 1971-1977 között tanácsadója. Hozzászólás Szesztay Károly: „A piac-mechanizmus és a globalizáció néhány környezetvédelmi és vfzOgyi vonatkozása" c., a Hidrológiai Közlöny 2005. évi 4. számának 18-22. oldalain megjelent cikkéhez Örömmel olvastam a többi között Szesztay Károly cikkét. Egy kérdéséhez fíízök megjegyzéseket: A 21. oldalon a cikk úgy véli, hogy az országok fejlődésében döntő szerepet játszik a tágasabb és gazdagabb élettér. A nagyobb „élettér"-re való törekvés már sok bajt okozott. Észak-Amerikának a szülőföld, Európával szembeni magasabb GDP-jének az 1 före jutó termőterület és vízkészlet kétszerese, valamint a hatszor alacsonyabb népsűrűségben látja az előnyét. Ezt a véleményt két ténnyel cáfolhatom: 1.) Európát nem lehet egységesnek tekinteni. Azok az országok, amelyek az USA-hoz és Kanadához hasonlóan demokratikus, népképviseleti rendszerben fejlődhettek az utóbbi két évszázadban, mint Anglia, Franciaország, a Benelux államok, a skandináv országok, dacára szűk területüknek, viszonylag kievés természeti kincsüknek, nagy népsűrűségüknek, semmivel sem maradtak el Amerikától. Sem GDP, sem tudományos, kulturális területen. Az EU statisztikáját azok az országok rontják, amelyek sokáig nélkülözték a demokrácia áldásait: Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Németország. 2.) Kirívó ellenpélda Oroszország, ill. a Szovjetúnió, amely hiába rendelkezett Amerikához hasonló természeti kincsekkel és alacsony népsűrűséggel. A demokrácia nélkül a gazdaság sem fejlődhet, a feudális viszonyok, majd a kommunista rendeletekkel irányított gazdaság gúzsba kötötte a gazdálkodás szabadságát, lehetőségeit. Berzsenyire gondoljunk: „szabad nép tesz csuda dolgokat". Hajdú György, ny. igazgató, az MHT tiszteleti tagja Válasz Hajdú György hozzászólására A hozzászólás feltételezi, hogy az USA egy főre számított nemzeti jövedelmének a 2005. évi 4. számban megjelent cikk 1. táblázatában megadott értéke azért lényegesen magasabb az európai átlagnál, mert az USA-val társadalmi-politikai szempontból összehasonlítható országokra - elsősorban Angliára és Franciaországra -vonatkozó értékeket a visszamaradottabb országok adatai erősen lejjebb szorítják. Az országonkénti adatok azonban mást mutatnak. A táblázathoz felhasznált statisztikai forrás szerint (Baló-Lipovecz, 1987) az 1986. évi áttekintésben az USA 1 före vonatkoztatott nemzeti összterméke mintegy 22 %-kal volt magasabb Franciaországénál, és mintegy 40 %-kal volt magasabb Angliáénál. Ez az a gazdasági előny, aminek forrását a tanulmány hivatkozott része elsősorban a természeti erőforrások viszonylagos bőségében látja. Hangsúlyoznom kell még, hogy hosszabb történeti távlatokat, és főleg a jövő kilátásait illetően messzemenően egyetértek az igen tisztelt és nagyra becsült Hozzászólóval a társadalmi-politikai tényezők elsődleges voltával, és Berzsenyihez csatlakozva én is hiszem, hogy válságos időkben „szabad nép tesz csuda dolgokat". Valójában ezt az eszmeiséget és reményt tükrözi az egész tanulmány, amikor arra igyekszik a figyelmet felhívni, hogy a társadalmi-politikai ellenőrzés alól kiszabaduló, és globálisan öntörvényűvé váló piac-mechanizmus társadalmi és környezeti externalitásai egyre súlyosabb válságok és katasztrófák felé sodorják bolygónk emberi népességét. Az említett táblázat adatait megvilágító jegyzetek semmiképp sem kívánnak ettől eltérő szemléletet képviselni. Szesztay Károly
