Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Szigyártó Zoltán: A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak létesítményei és berendezései
7 A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak létesítményei és berendezései Szigyártó Zoltán 1118. Budapest, Somlói út 30/B Kivonat. A tanulmány összefoglalja azon üzemeltetési szempontokat, amelyek döntően befolyásolják a vésztározók műtárgyainak és berendezéseinek kialakítását. Részletes elemzéssel meghatározza a tározók vízkivételének a legmegfelelőbb típusait, ezek beépítési helyét, szerkezetük célszerű kialakítási módját, s foglalkozik a víztelenítés műtárgyaival és létesítményeivel, árvízi vésztározók, Tisza, Tisza-völgy, Kulcsszavak: Előzmények Az előző tanulmányunkban 1 már összefoglaltuk a tározók területének a hasznosításával és a tározók üzemeltetésével kapcsolatos azon szempontokat, amelyek döntően befolyásolják a tározók műtárgyainak és berendezéseinek a kialakítási módját is. Ezek szerint: - A vésztározókat vízszinttartó-üzemmóddal üzemeltessék. Vagyis ha az árapasztásra szükség van, akkor a vésztározó vízkivételét úgy nyissák és zárják, hogy a folyón a vízkivétel alatti vízszint a még megengedett legmagasabb szinten állandósuljon. így - a szükséges árvízi biztonság megőrzése mellett - a tározóba mindig csak annyi vizet vezessenek, amennyi elengedhetetlen. Ennek megfelelően valamennyi tározót mozgatható gátszerkezettel rendelkező vízkivétellel lássák el. - Az árapasztás érdekében létesített vésztározókat - a biztonság érdekében - egyéb célú tározásra igénybe venni nem szabad. Viszont a tározók területének a lehetséges hasznosítási módját figyelembe véve, vízkivételét úgy kell kialakítani, hogy az a tározó belsejétől a magas vízállások idején is biztonsággal távol tartsa a vizeket mindaddig, amíg a tározót árapasztás érdekében el nem árasztják. Ezért a lezárt vízkivétel megfelelő vízzárást csak a folyó felől a tározóba jutó vizekkel szemben kell, hogy biztosítson. - A vésztározók műtárgyainak kialakításakor oldják meg a tározó gyors, gravitációs leürítését, a tározóban keletkező belvizek gravitációs és szivattyús, továbbá a csurgalékvizek szivattyús elvezetését. - Minden esetben oldják meg a vésztározó területének gravitációs- és szivattyús úton történő öntözővízzel ellátását. Tegyék ezt legalább olyan szinten, hogy öntözés iránti igény felmerülése esetén - se a gravitációs, sem a szivattyús vízellátás érdekében - a vízkivételi műtárgy beton szerkezetéhez már ne kelljen hozzányúlni. - A vésztározók mellé a kezelőszemélyzet vezetője részére olyan gátőrházakat építsenek, amely fel van szerelve a tározó és a műtárgyak karbantartásához, kezeléséhez, az ott szükséges kisebb javítások elvégzéséhez, továbbá a műtárgyak védelméhez szükséges minden eszközzel és berendezéssel. Mindezt figyelembe véve ez a tanulmány az előbb említett követelményeknek megfelelő létesítmények és berendezések tervezési irányelvire vonatkozó alapelvek összefoglalását tűzi ki célul. Ezen belül pedig külön is foglakozik a vésztározó vízkivételi műtárgyával, a lecsapoló", belvíz- és csurgalékvíz hálózat műtárgyaival, s végül a tározó kiegészítő létesítményeivel és berendezései'Szigyárló Zoltán. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése. Hidrológiai Közlöny 2005. 5. vei. Teszi pedig ezt azért, mert - a rendelkezésre álló információk szerint - a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésével kapcsolatban mind ez ideig olyan átfogó tanulmány még nem készült, amely a berendezések üzemeltetése során felmerülő igényekre támaszkodva, megfelelő rendszerességgel és mélységgel feltárta volna az idevágó valamennyi lényeges kérdést. Műtárgyak és létesítmények A vízkivételi műtárgyak kialakítása A műtárggyal szemben támasztott követelmények A vízkivételi műtárgyak típusának a kiválasztása során nyilván abból kell kiindulni, hogy a vízkivétel a feladatát maradéktalanul csak akkor láthatja el, ha kialakítása során igyekeznek minden vele szemben támasztott igényt, minél jobban kielégíteni. Ami tehát az erre a célra alkalmazandó műtárgytípust illeti - részben a már említett 1 tanulmányunk eredményei szerint - vele szemben magától értetődően az alábbi követelmények vannak: 1. A műtárgy alkalmas kell legyen arra, hogy segítségével a rajta átbocsátott vízhozamot egyszerűen és minél kisebb erő felhasználásával szabályozni lehessen. (Annak érdekében, hogy ez vízszinttartó műtárgyként valóban használható legyen). 2. A műtárgy egységnyi szélességre eső vízszállítása teljes nyitás esetén minél nagyobb legyen. (Annak érdekében, hogy a műtárgy szélessége, s így a kivitelezési költség minél kisebb legyen). 3. Amennyiben a tározó közvetlenül az árvédelmi töltés mellett épül ki, a műtárgy kialakítása lehetővé kell tegye azt, hogy az árvízveszély elmúltával rajta keresztül minél több vizet a folyóba vissza lehessen vezetni. (Annak érdekében, hogy a tározó minél gyorsabb gravitációs leürítését, minél kisebb méretű lecsapoló műtárgy létesítésével, azaz minél kisebb beruházással meg lehessen oldani.) 4. A műtárgy vízzárása minél jobb legyen. (Annak érdekében, hogy akkor, amikor magas vízállás esetén a tározót elárasztani nem kívánják, minél kevesebb legyen az onnan szivattyúzással eltávolítandó csurgalékvíz). 5. A műtárgy alapozási mélysége minél kisebb legyen. (Annak érdekében, hogy a kivitelezést is minél kisebb beruházási költséget igényeljen). 6. A műtárgy kialakításakor a földmunka minél kevesebb legyen. (Annak érdekében, hogy a kivitelezési költség is minél kisebb legyen). 7. A műtárgy kezelőszerkezetének a szükséges magassága minél kisebb legyen. (Annak érdekében, hogy a kivitelezési költség minél kisebb és a szerkezet kialakítása minél esztétikusabb legyen).
