Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 1. SZ. 4.6. Hó térfogatsúly A hó kezdeti térfogatsúlya hazai viszonyok között sem a tengerszint feletti magasságtól, sem a lejtésszögtől nem függ kimutathatóan. A szórást valószínűleg nagyrészt az átlagos kristályméretek eltérése okozza. A kezdeti, kritikus és maximális térfogatsúly a hórétegszám függvényében, és a közbenső térfogatsúly-értékek interpolálással becsülhetők. A kritikus állapot általában nem a maximális hóvastagsághoz, hanem ahhoz az értékhez rendelhető, amelyet jelentékeny, több napon át tartó, legalább napi 5 %-os csökkenés követ. Megkönnyíti az olvadás kezdő időpontjának azonosítását, ha hőmérséklet-adatok is rendelkezésre állnak. A kritikus állapot kialakulása után a hó térfogatsúlya napról-napra közeledik a maximális értékhez, de csak akkor éri el, ha ehhez elég idő áll rendelkezésre. Tapasztalat alapján a kritikus állapotot követő hatodik napon alakul ki a maximális érték, ezután a szinten állandósul (Kovács (1979). A gyakorlat számára azért fontos, hogy meghatározzuk a kritikus térfogatsúly értékét, amelyen a hó kapillárisán telítődik és megkezdődik az elfolyás, mert a kritikus hóvastagság (v

k) és a kritikus térfogatsúly (y

k) ismeretében kiszámítható a hótakaró olvadás előtti maximális vízegyenértéke, azaz a potenciális olvadás mennyisége. Salamin (1963) Bükkben végzett mérései szerint a hó kritikus térfogatsúlya 0,250-0,280 g/cm

3. A kritikus térfogatsúlyérték meghatározása a kritikus nap egyértelmű kijelölését követeli meg, amikor a hó eléri a telítettséget. Ezt követően vizet kezd leadni, ami mérhető vízegyenérték csökkenésben nyilvánul meg. A kritikus nap az, amikor a vízegyenérték maximális, és melyet követően jelentősen csökkenni kezd. A Felső-Tisza hazai vizgyűjtőrészén a sokévi közepes tertileti átlag térfogatsúly 0,22 g/cm

3, Kárpátalján 0,28 g/cm

3, Észak-Erdélyben 0,25 g/cm

3 (6., 7.. 8. táblázat). A havazás idején és közvetlenül követő napokban hótérfogatsúly értékek kicsik, 0,05-0,20 g/cm

3, ami 1-2 hónap alatt fokozatosan nő és március-áprilisra elérheti akár a 0,40-0,50 g/cm

3 értéket is (21. ábra). A többszöri olvadási időszakok, valamint az esetenkénti folyékony halmazállapotú csapadék hó felületére hullása lerövidítheti a hótérfogatsúly kritikus értékének elérési idejét. 21. ábra. A hó-térfogatsúly (g/cm

3) alakulása 2005. január-március időszakban 4.7. Hó-vízkészlet A Fetikövizig-nél a Felső-Tisza vízgyűjtőjén hó formájában felhalmozódott vízkészlet becslésével kapcsolatos tevékenység már hosszú évtizedekre nyúlik vissza, azonban a kevés hó-adat miatt csak hozzávetőleges becslésre volt lehetőség. Az 1999. februári nagy hóhullást követően, és különösen 2002-től a külföldi adatokhoz való hozzáférés feltételeinek javulása miatt rendszeressé vált ez a tevékenység. A számítások a Tisza Tiszabecs, Szamos Csenger Túr Garbolc, Kraszna Ágerdőmajor, Tisza Vásárosnamény, Tisza Tokaj (Bodrog torkolat feletti) szelvényekre, valamint a Fetikövizig működési területére vonatkozóan készültek. A számítási eredmények alapján a következő fő megállapítások tehetők: - a hegyvidéken felhalmozódott hó olvadásából rendszerint a folyókon kisebb-nagyobb vízszintemelkedések következnek be, de számottevő árhullámot kiváltani képes maximális hóvízkészlet január-március időszakban alakul ki; - jelentős hófelhalmozódás esetén, a legnagyobb hó-vízkészletek úgy a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőn, mint a Szamoson egyenként legfeljebb 1-1,5 milliárd m

3 értéket érnek el, így a Tisza Bodrog torkolat feletti szelvényéig figyelembe vett vízgyűjtőterületen maximálisan 3-3,5 milliárd m

3 hóvízkészlet alakul ki; - az idény maximális hóvízkészlete esetenként akkora alakul ki, amikor az elkezdődött olvadás miatt a hazai vízgyűjtőn már alig van vagy már nincs is hótakaró; - a hóvízkészlet menetgörbéjében (22. ábra) a lehulló csapadék és az olvadás függvényében, időben lehet egy, de több másodlagos maximum érték is. Az alábbiakban az 1998-99 és 2004-05 idények mérési tapasztalatai alapján mutatjuk be a hó-vízkészletek alakulását. A Fetikövizig számításai szerint 1999. február 20-án a Felső-Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség igen nagy 1,5 milliárd m

3 volt, a Szamos, Túr és Kraszna vízgyűjtőjén 1,0 milliárd m

3, a megye területén 0,4 milliárd m

3. A Felső-Tisza országhatárig tartó vízgyűjtőjén, egy hónap alatt, március 21-ig a hóvízkészlet 0,97 milliárd m

3-re csökkent. A VITUKI szakemberei hasonló hó-vízkészletet számoltak, megállapították, hogy A Tisza Tokaj feletti szakaszán a Tiszabecs feletti vízgyűjtőn mintegy 1.6 milliárd m

3, a Szamos vízgyűjtőjén mintegy 1.3 milliárd m

3, a Bodrog vízgyűjtőjén pedig egészen rendkívüli mennyiségű, kb. 1.7 milliárd m

3 hóban tárolt vízmennyiség halmozódott fel. A 2005. január 31-én a vízgyűjtőn 1,85 milliárd m

3 hóvízkészlet volt. A hegyvidéki bőséges havazás és hideg időjárás miatt a maximum március 15-én következett be, amikor a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén a hóvízkészlet 1,34 milliárd m

3 volt. A Tisza Bodrog torkolat feletti vízgyűjtő területére számított 3,45 milliárd m

3 hóvízkészlet, hasonló volt az utóbbi évek maximumának tekintet 1999. februári hó-mennyiséghez. Különbözött azonban a területi