Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 1. SZ. 4.6. Hó térfogatsúly A hó kezdeti térfogatsúlya hazai viszonyok között sem a tengerszint feletti magasságtól, sem a lejtésszögtől nem függ kimutathatóan. A szórást valószínűleg nagyrészt az át­lagos kristályméretek eltérése okozza. A kezdeti, kritikus és maximális térfogatsúly a hórétegszám függvényében, és a közbenső térfogatsúly-értékek interpolálással becsülhetők. A kritikus állapot általában nem a maximális hóvastagság­hoz, hanem ahhoz az értékhez rendelhető, amelyet jelenté­keny, több napon át tartó, legalább napi 5 %-os csökkenés követ. Megkönnyíti az olvadás kezdő időpontjának azonosí­tását, ha hőmérséklet-adatok is rendelkezésre állnak. A kri­tikus állapot kialakulása után a hó térfogatsúlya napról-nap­ra közeledik a maximális értékhez, de csak akkor éri el, ha ehhez elég idő áll rendelkezésre. Tapasztalat alapján a kriti­kus állapotot követő hatodik napon alakul ki a maximális érték, ezután a szinten állandósul (Kovács (1979). A gya­korlat számára azért fontos, hogy meghatározzuk a kritikus térfogatsúly értékét, amelyen a hó kapillárisán telítődik és megkezdődik az elfolyás, mert a kritikus hóvastagság (v k) és a kritikus térfogatsúly (y k) ismeretében kiszámítható a hótakaró olvadás előtti maximális vízegyenértéke, azaz a potenciális olvadás mennyisége. Salamin (1963) Bükkben végzett mérései szerint a hó kritikus térfogatsúlya 0,250-0,280 g/cm 3. A kritikus térfo­gatsúlyérték meghatározása a kritikus nap egyértelmű kije­lölését követeli meg, amikor a hó eléri a telítettséget. Ezt követően vizet kezd leadni, ami mérhető vízegyenérték csökkenésben nyilvánul meg. A kritikus nap az, amikor a vízegyenérték maximális, és melyet követően jelentősen csökkenni kezd. A Felső-Tisza hazai vizgyűjtőrészén a sokévi közepes te­rtileti átlag térfogatsúly 0,22 g/cm 3, Kárpátalján 0,28 g/cm 3, Észak-Erdélyben 0,25 g/cm 3 (6., 7.. 8. táblázat). A havazás idején és közvetlenül követő napokban hótérfogatsúly érté­kek kicsik, 0,05-0,20 g/cm 3, ami 1-2 hónap alatt fokozato­san nő és március-áprilisra elérheti akár a 0,40-0,50 g/cm 3 értéket is (21. ábra). A többszöri olvadási időszakok, vala­mint az esetenkénti folyékony halmazállapotú csapadék hó felületére hullása lerövidítheti a hótérfogatsúly kritikus érté­kének elérési idejét. 21. ábra. A hó-térfogatsúly (g/cm 3) alakulása 2005. január-március időszakban 4.7. Hó-vízkészlet A Fetikövizig-nél a Felső-Tisza vízgyűjtőjén hó formájá­ban felhalmozódott vízkészlet becslésével kapcsolatos tevé­kenység már hosszú évtizedekre nyúlik vissza, azonban a kevés hó-adat miatt csak hozzávetőleges becslésre volt le­hetőség. Az 1999. februári nagy hóhullást követően, és kü­lönösen 2002-től a külföldi adatokhoz való hozzáférés felté­teleinek javulása miatt rendszeressé vált ez a tevékenység. A számítások a Tisza Tiszabecs, Szamos Csenger Túr Gar­bolc, Kraszna Ágerdőmajor, Tisza Vásárosnamény, Tisza Tokaj (Bodrog torkolat feletti) szelvényekre, valamint a Fetikövizig működési területére vonatkozóan készültek. A számítási eredmények alapján a következő fő megállapítá­sok tehetők: - a hegyvidéken felhalmozódott hó olvadásából rendsze­rint a folyókon kisebb-nagyobb vízszintemelkedések követ­keznek be, de számottevő árhullámot kiváltani képes maxi­mális hóvízkészlet január-március időszakban alakul ki; - jelentős hófelhalmozódás esetén, a legnagyobb hó-víz­készletek úgy a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőn, mint a Szamoson egyenként legfeljebb 1-1,5 milliárd m 3 értéket ér­nek el, így a Tisza Bodrog torkolat feletti szelvényéig figye­lembe vett vízgyűjtőterületen maximálisan 3-3,5 milliárd m 3 hóvízkészlet alakul ki; - az idény maximális hóvízkészlete esetenként akkora a­lakul ki, amikor az elkezdődött olvadás miatt a hazai víz­gyűjtőn már alig van vagy már nincs is hótakaró; - a hóvízkészlet menetgörbéjében (22. ábra) a lehulló csapadék és az olvadás függvényében, időben lehet egy, de több másodlagos maximum érték is. Az alábbiakban az 1998-99 és 2004-05 idények mérési tapasztalatai alapján mutatjuk be a hó-vízkészletek alakulá­sát. A Fetikövizig számításai szerint 1999. február 20-án a Felső-Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség igen nagy 1,5 milliárd m 3 volt, a Szamos, Túr és Kraszna vízgyűjtőjén 1,0 milliárd m 3, a megye területén 0,4 milliárd m 3. A Felső-Tisza országhatárig tartó vízgyűj­tőjén, egy hónap alatt, március 21-ig a hóvízkészlet 0,97 milliárd m 3-re csökkent. A VITUKI szakemberei hasonló hó-vízkészletet számoltak, megállapították, hogy A Tisza Tokaj feletti szakaszán a Tiszabecs feletti vízgyűjtőn mint­egy 1.6 milliárd m 3, a Szamos vízgyűjtőjén mintegy 1.3 milliárd m 3, a Bodrog vízgyűjtőjén pedig egészen rendkívü­li mennyiségű, kb. 1.7 milliárd m 3 hóban tárolt vízmennyi­ség halmozódott fel. A 2005. január 31-én a vízgyűjtőn 1,85 milliárd m 3 hó­vízkészlet volt. A hegyvidéki bőséges havazás és hideg idő­járás miatt a maximum március 15-én következett be, ami­kor a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén a hóvízkészlet 1,34 milliárd m 3 volt. A Tisza Bodrog torkolat feletti víz­gyűjtő területére számított 3,45 milliárd m 3 hóvízkészlet, hasonló volt az utóbbi évek maximumának tekintet 1999. februári hó-mennyiséghez. Különbözött azonban a területi

Next

/
Thumbnails
Contents