Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. Nyílt vízfelszínű szikes élőhelyek elterjedése, térinformatikai adatbázisa és természetvédelmi helyzete a pannon biogeográfiai régióban Boros Emil

1 - Molnár Attila

2 - Olajos Péter

2 - Takács András Attila

3 - Jakab Gusztáv

4 - Dévai György

5 ' Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (6000. Kecskemét, Liszt F. u. 19.) 2'Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024. Debrecen, Sumen u. 2.) ''Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (1012. Budapest, Márvány u. 1/c) 4

,Szegedi Tudományegyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék (6701. Szeged, Pf.: 658.) 5 Debreceni Egyetem, Hidrobiológiái Tanszék (4032. Debrecen, Egyetem tér 1.) Kivonat: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény által „ex lege" védelemben részesülő szikes tavak felmérése 1998ban zajlott a KÖM Természetvédelmi Hivatalának megbízásából, az érintett nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével. A területi felmérések adatai alapján 1999-2000 között SPOT-4 műholdfelvételek interpretációjával egy A-NÉR (Altalános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) alapú digitális élőhelytérképet készítettünk a természetes és természet-közeli állapotú nyílt szikes élőhelyekre vonatkozóan, melyet 2005-ben Landsat-TM műholdfelvételek segítségével kiegészítettünk a Kárpát-medence határainkon túlnyúló szikes területeire is. Az adatbázis lehetővé tette a szikes vizek földrajzi és területi elterjedésének, az egyes élőhelytípusok egymáshoz viszonyított arányának értékelését. A nyílt, polihalobikus és holomiktikus, ún. fehér vizű szikes vízterek (a köznyelvben szikes tavak) csekély területi részesedésük, kis kiterjedésük és elszórtságuk miatt kifejezetten veszélyeztetettek. szikes vizek (szikes tavak), Pannon Biogeográfiai Régió, távérzékelés, térinformatikai adatbázis (digitális kataszter) Kulcsszavak: Bevezetés A magyar szikes vizeket először Kiss (1976) vette számba, összesen 155 jellegzetes szikes tavat említ Magyarországon. A Pannon Biogeográfiai Régió Európa azon kontinentális területei közé tartozik, ahol a szikes vizek kifejezetten elterjedtek (Hammer, 1986). A szikes élőhelyek mind hazai, mind Európai Uniós vonatkozásban kiemelt védelmet élveznek, ezért kifejezetten indokolt a számbavételük, különös tekintettel arra, hogy eddig még nem készült teljességre törekvő összegzés az EU részét képező Pannon Biogeográfiai Régióra. Anyag és módszer Az „ex lege" védett szikes tavak területi felmérése 1998ban kezdődött a KöM Természetvédelmi Hivatalának megbízásából, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával, az érintett nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével. A felmérést megelőzően - számos szakmai és technikai egyeztetés mellett - ez a munkacsoport kidolgozta a legkülönfélébb, igen változatos szikes vízi élőhelyeket felölelő „szikes tó" fogalom-meghatározást is. „ Szikes tónak tekinthetők Magyarországon mérettől, vízmélységtől, művelési ágtól és vegetációborítástól függetlenül azok a természetes vagy természet-közeli vizes élőhelyek, illetve medrek, melyek időszakosan vagy alkalmilag legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni vízzel borítottak. " A jellegzetes nyílt szikes állóvizeket a köznyelv szikes tavaknak nevezi, azonban ezek a sekély alföldi vízterek limnológiai értelemben nem igazi tavak, hanem vizes élőhelyek. Szikes vizű, sekélytó típusú állóvizeink a Fertő és a Velencei-tó is, valamint a kopolya típusú dunai morotvából kialakult Szelidi-tó. Ezek a nagy víztömegü és jól ismert tavak nem képezték felmérési munkánk részét, csak a természetes és természet-közeli állapotú vizes élőhely típusú vízterek. Az 1998-ban felvett területi adatokat 1999-2004 között további folyamatos területbejárásokkal pontosítottuk és bővítettük. A felmérést a szikes tavak lehetséges előfordulási térségeiben az 1:25 000 léptékű Gauss-Krüger topográfiai térképlapok jelkulcsának segítségével és Magyarország Hidrológiai Atlaszának (IV. sorozat, Állóvizek: 1. tavak, 2. vizenyős területek) felhasználásával végeztük. A helyszínen került térképi lehatárolásra minden terület, valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti általános élőhely-osztályozási rendszer (Á-NER) alapján lettek besorolva az élőhelyek. A jelenlegi feldolgozásban csak a rendszeres felszíni vízborítású nyílt szikes élőhelyeket összegezzük, melyek a következők: 1. nyílt, fehér vizű szikes vízterek: melyre külön kódot (A6) alkalmaztunk, mivel besorolásuk az érvényben lévő ÁNER rendszer szerint nem egyértelmű; 2. kiszáradt szikes tófenék iszapnövényzete (F5); 3. szikes vízi hínár (A5): idesorolva a klasszikus, ún. fekete nyílt vízfelszínű élőhelyeket is, kivéve a szikes mocsarakban (B6) zárványként előforduló kisebb fekete vizű tisztásokat. A területi felmérést és az adatfeldolgozást a szerzőkön kívül a következő kollégák végezték és segítették: Bíró Csaba, Csihar László, Deli Tamás, Forgách Balázs, Füri András, Gőri Szilvia, Herczeg Ferenc, Kapocsi Judit, Kotymán László, Lesku Balázs, Lisztes János, Máté András, Mazsu István, Molnár Attila, Nagy István, Pál Szabó Ferenc, Pánya Csaba, Pigniczki Csaba, Sipos Ferenc, Somodi István, Széli Antal, Tajti László, Tóth Tamás. Utassy Tibor, Vajda Zoltán, Várvölgyi Pál, Vasas András, Vidra Tamás. A terepi adatok feldolgozása során az 1999-ben készült SPOT-4 IMAGE (előfeldolgozás: FÖMI TK) müholdfelvétel-sorozat interpretációjával Á-NÉR alapú digitális élőhely-térképeket készítettünk, ArcVieW és ArcMap programcsomagokkal, manuális képernyő-digitalizálási technikával, majd ezeket térinformatikai adatbázisba (digitális kataszter) rendeztük és elemeztük. Az élőhely-foltok elkülönítésére a SPOT-4 infra tartományának alkalmazásával törekedtünk, melyhez a SPOT felvételek esetében 3-4-2 sávleosztást használtunk. A szikes élőhelyek távérzékeléses térképezését 2004-2005-ben Landsat-TM műholdfelvételek felhasználásával kiterjesztettük a Kárpát-medence határainkon túlnyúló jelentősebb szikes területeire is, így a burgenlandi Fertőzug és a vajdasági Bánság vidékére. A LandsatTM felvételeknél a 4-3-2 sávleosztással dolgoztunk. Eredmények A feltérképezett 3685 ha (301 db poligon) szikes víz földrajzi eloszlását az 1. ábra átnézeti térképén tüntettük fel, az élőhelyek területi eloszlási adatait pedig az 1. táblázatban foglaltuk össze. Magyarországon eddig mintegy 2342 ha szikes vizet térképeztünk fel, ami az összes vizsgált terület 63,5 %-a. A Fertőzug területén található még mintegy 912 ha szikes vízfelszín, ami 24,8%-nak felel meg, valamint a Bánság területén 431 ha, ami 11,7 %-ot tesz ki. Magyarországon a Duna-Tisza-közén és a Körös-Maros-