Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

147 közén legmagasabb a szikes tavak aránya (19,7; 19,6 %), ezt követi számos kisebb kiterjedésű szikes tóval a Biharisíkság, a Hajdúság és a Hortobágy (16,6 %), végül a Jászság és a Mezőfold (7,6 %) térsége. 1. táblázat. A feltérképezett szikes élőhelyek területi adatai ÉlőHínáros szikes és Nyílt fehér vizű Kiszáradt helyek fekete vizű szikes szikes tó tőfenék Összes (A5) (A6) (F5) Régiók ha % db ha % db ha % db ha % Ausztria 45,14 4,48 7 740,15 35,02 30 127,11 22,50 11 912.40 24,76 DINP 144,82 14,38 35 50,89 2,41 8 85,21 15,08 36 280,92 7,62 HNP 132,22 13,13 19 156,31 7,39 17 323,85 57,32 56 612,38 16,62 KMNP 616,65 61,25 35 82,78 3,92 4 22,19 3,93 3 721,62 19,58 KNP 68,00 6,75 15 652,73 30,88 21 6,67 1,18 1 727,40 19,74 Szerbia 0 0 0 430,86 20,38 3 0 0 0 430.86 11,69 Összes 1006,84 27,32 111 2113,72 57,35 83 565,03 15,33 107 3685,59 A feltérképezett szikes élőhelyek területi eloszlása közel sem egyenletes. A nyílt, fehér és zavaros vizű szikes tavakból (A6) a területi arányt tekintve a Fertőzugban található a legtöbb (740 ha; 35 %), ezt követi a Duna-Tisza-közének térsége (652 ha; 30,8 %), majd a bánsági három jelentősebb tó (430 ha; 20,4 %), továbbá a Hajdúság és a Hortobágy (7,4 %). A többi régióban található kisebb elszórt nyílt vízfelszínek aránya 5% alatt marad. A fehér vizű (asztatikus) tavakra jellemző a nyári kiszáradás. Kiszáradt nyílt tófenékkel Szerbia-Montenegró területén a vizsgált időszakban (2005) nem találkoztunk. Magyarország területén a Biharisík, a Hajdúság és a Hortobágy területén volt a leggyakoribb ez az élőhely-típus (323 ha; 57,3 %) a felmérési időszakban. Számos gyorsan kiszáradó tófenék van a Fertőzugban (127 ha; 22,5 %), valamint a Jászságban és a Mezőföldön (85 ha; 15 %), míg a többi területen részesedésük 5 % alatti. A nyílt, fehér vizű tavakkal szemben a sziki hinarasok és a fekete vizű szikes élőhelyek (A5) legmagasabb arányban a Körös-Maros-köze és a Kis-Sárrét területén fordultak elő (616 ha; 61,2%), míg a többi térségben ez az élőhelytípus csak 10 % körül vagy kisebb arányban van jelen. Legkevesebb a Fertőzugban (45 ha; 4,4 %) van, a Bánságban pedig nem is észleltünk ilyen élőhelyet. Az eredmények megvitatása A nyílt, fehér vizű szikes élőhelyek egyértelmű besorolhatósága érdekében ki kell egészíteni a nemzeti élőhelyosztályozási rendszert, melyre javasoljuk az A6 jelű kódot. A jellegzetes pannon, polihalobikus, nyílt, fehér és zavaros vizű (holomiktikus) szikes tavak fele határainkon kívül Ausztriában és Szerbia-Montenegróban található, de a szerbiai területeket kiterjesztve a szomszédos romániai régióra tovább kell vizsgálni A nyílt, fehér vizű tavak elszórtságuk, kis kiterjedésük miatt kifejezetten veszélyeztetettek az intenzív mezőgazdasági művelésű pannon tájban. Az átlátszó vizű szikes mocsarak vize sötétbarna színű, és a mocsári növényállományok között általában számos kisebb-nagyobb hínáros és nyílt vízfelület is található. Ezek rejtettségük, kis méretük és a távérzékelési/felmérési nehézségek miatt jelentős mértékben alulbecsültek a jelen áttekintésben. A felmért vizes élőhely típusú nyílt szikes tavak összesített felülete mindössze 25 %-át teszi ki a három jelentős víztömegü szikes vizű tavunk teljes vízfelszínének (15 692 ha). Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Természetvédelmi Hivatal részéről dr. Tardy Jánost, aki helyettes államtitkárként előmozdította a szikes tavak „ex lege" védettségét és a felmérési munka megindulását, továbbá Erdiné Szekeres Rozáliát a szakmai és szervezési segítségnyújtásért. További köszönet illeti Biró Csaba térinformatikust (KNPI.) az adatbázisok kezelésért. Takács Gábort a Fertővel kapcsolatos térinformatikai anyagok elkészítésért, és Szőnyi Lászlót a bánsági terepi segítségnyújtásért. Irodalom Hammer, U. T. (1986): Saline lakes of the World. - Dr. W. Junk Publishers, The Hague, 602 pp. Kiss, I. (1976): Magyarország szikes tavainak áttekintése szikes tájcsoportok szerint. - Hidrológiai Tájékoztató 1976: 18-26. Geographical distribution, GIS database and nature conservation status of opened sodic (alkaline) water bodies in Pannonic Biogeographical Region Boros, E. - Molnár, A. - Olajos, P. — Takács András, A. — Jakab, G. — Dévai, Gy. Abstract: We had mapped and reviewed the alkaline habitats between 1998-2005 in Pannonic Biogeographical Region based on organised field mapping and by means of remote sensing control techniques with GIS system. The whole opened sodic (alkaline) wetlands is ca. 3685 hectares (301 db polygons) in the region. One of the most threatened type of them is pans with open water body. These pans are concentrated in the regions Seewinkel (Austria), Duna—Tisza-köze (Hungary), and Bánság (Serbia-Montenegro).