Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

143 lása alapján pedig a Jaccard-módszert használtuk (Podani, 1997). Az ökológiai vízminősítésnél a Dévai és munkatársai (1992) által kidolgozott rendszert vettük figyelembe. Eredmények A bakteriológiai felmérés alapján a Hányi -ér az Erdőtelki Arborétum területén nagy mennyiségű coliform és fekális coliform baktériumot tartalmaz, aminek okát és eredetét csak további vizsgálatokkal lehet meghatározni. Tenk és Átány környékén ugyanezen két baktériumcsoport mérhető ki nagy mennyiségben, ami a szervesanyag-és fekális terhelés jelenlétét bizonyítja a középső szakaszon is. A Holt-Hanyi coliform- és Clostridium száma viszonylag magas, ami külső szennyezés hatására utal. A Forrás csatorna coliformszáma nagy, a Görbe-ér pedig bakteriológiai szempontból mind a könnyen bontható szervesanyag mennyiségét, mind a fekális indikációt tekintve - kedvezőtlen állapotú. A Hanyi-ér alsó szakasza a szervesanyagbontó baktériumok számát és a fekális kontaminációt tekintve szervesanyag terhelés szempontjából kockázatosnak tekinthető. A vizbakterológiai vizsgálatok eredményei a Hanyi-ér vízgyűjtő felső és középső szakaszán szervesanyag-és fekális terhelés jelenlétét bizonyítják, a terület kedvezőtlen állapotú. A Hanyi-ér alsó szakasza a szervesanyagbontó baktériumok számát és a fekális kontaminációt tekintve a tűrhető, ill. a szennyezett kategóriába sorolható az MSZ-12749:1993 szabvány osztályhatárai szerint. A fitoplankton összetételre az egész vízgyűjtőn viszonylag kis diverzitás/fajszám, illetve alacsony egyedszám (0,020-0,213xl0

6 ind/l) jellemző, ezt a mért a-klorofill koncentráció értékek (< 1,0-5,9 pg/1) is szembetűnően alátámasztják. A Dévai-féle (1992) minősítési rendszerben az aktuális tipológia kódszáma 1, vagyis "A víz a-klorofill tartalma 10 mg/m

3 alatti", minden mintavételi helyen. A domináns alga-taxon a Bacillariophyceae volt, a fajösszetétel kedvezőnek mondható. Ezek, a részben bevonatlakó, részben pszeudoplanktonikus és részben planktonikus algák adták a fitoplankton biomasszájának nagy részét. Síkvidéki vízfolyásoknál jó állapotot jelző fajok pl.: Diatoma vulgaris, Gomphonema olivaceum, Fragilaria ulna var. acus. Az Euglenophyta taxonok dominanciája (HA-6 és HA-8 mintavételi helyeken) magas hozzáférhető szerves anyag tartalomra, illetve szénforrásra utalnak. A Hanyi-ér alsó szakaszán (HA-8) találtuk a legnagyobb a diverzitást, ugyanakkor itt fordultak elő jelentősebb egyedszámban a nagy biomasszájú/nagytestü Dinophyta taxon (páncélos-ostoros algák) képviselői. Ezek a szervezetek nagy szerves anyag igényű élőlények, így kedvezőtlenebb vízminőséget jeleznek. Kiemelendő minden mintavételi helyen a zöld algák hiánya, ami egy nyár végi időpontban általában nem jellemző. A cluster-analízis alapján a nyolc vizsgált mintavételi hely közül a HA-2, HA-8, HA-3, HA-4, illetve a HA-6 jelű mintavételi helyek különülnek el a többitől (HA-1, HA-7, HA-5), mind a fitoplankton egyedszám, mind a fajösszetétel vonatkozásában. A vízgyűjtő Zooplankton egyedszáma 280-2900 ind/100 liter között változott. A Hanyi-ér forrásvidékén (HA-1) és felső szakaszán (HA-2, HA-3) a Zooplankton abundancia kicsi, bár lefelé haladva csekély mértékű egyedszám növekedés megfigyelhető. A Zooplankton biomassza a vízgyűjtő területen 0,012-0,241 g/m3 között alakult. A legkisebb mennyiség (0,012 g/m3) a Holt-Hanyiban (HA-4) volt, míg a legnagyobb Zooplankton tömeg (0,241 g/m3) a Hanyi-ér tarnaszentmiklósi szelvényében (HA-7) található. A három Zooplankton csoport közül a kerekesférgek egyedszám aránya dominál, az ágascsápú rákok mennyisége csak a Holt-Hanyiban (HA-4), valamint a Hanyi-ér tarnaszentmiklósi területén (HA-7) ér el nagyobb százalékot. Az evezőlábú rákok aránya a fő vízfolyásban a forrástól a torkolat felé haladva csökken. A három csoport közül a Rotatoria fajegyüttes a leggazdagabb (3-21 faj), a Cladocera állományt kevés faj alkotja (1-6), míg a Copepoda csoportra a fiatal nauplius és copepodit lárvák nagy aránya jellemző, az aduit példány (1-2 faj) kevés volt. A Rotatoria állományban sok mintavételi helyen a finom szerves törmelékkel, detritusszal táplálkozó Bdelloidea csoport aránya a legnagyobb (48, illetve 87,5 %), melyek jól indikálják a szervesanyagban gazdag környezetet. A diverzitás elemzés alapján a legváltozatosabb kerekesféreg közösség a Hanyi-érben az átányi (HA-3), és a torkolati szakaszon (HA-8) valamint a Görbe-érben (HA-6) alakult ki. A Holt-Hanyi (HA-4), és a Forrás csatorna (HA-5), valamint a Hanyi-ér 2-es mintavételi területén ennek ellenkezője figyelhető meg, ez utóbbi esetben pedig a fajok megoszlása sem egyenletes, az állomány 87,5 %-át a Bdelloidea csoport képviselői alkotják. Limnoszaprób, laza üledéket jelez pl. a Cephalodella forficula, Cephalodella remanei, Epiphanes senta, Itura viridis, Mytilina mucronata, Alonella exeisa előfordulása. Több faj jelenléte is mutatja a terület sekély voltát, pl. Dicranophorus caudatus, Dipleuchlanis propatula, Lophocharis oxsternon, Macrothrix laticornis, stb. A Cladocera csoportba tartozó fajok megjelenése általában egy-két mintavételi helyre korlátozódott, csak a Pleuroxus aduncus volt jelen három területen. Valamennyi, a vizsgálat időpontjában előfordult Rotatoria és Cladocera szervezet a metafiton társulás tagja, elsősorban a dús vízinövényzetű területekhez kötődik, így a vízfolyások medrének növényzettel gazdagon való benőttségét jelzi. A fajok előfordulása alapján elvégzett cluster-analízis szerint nagy hasonlóság van az egyes mintaterületek között, bár a felső és alsó szakasz elkülönül némileg. A bentikus makroszkopikus gerinctelen szervezetek közül 7 mintavételi helyről összesen, 26 családhoz tartozó 36 taxon került elő: 14 Mollusca, 3 Annelida, 2 Crustacea, 15 Insecta. Az állomány összetétele szerinti cluster elemzés alapján a vízgyűjtő felső szakaszán a forráshoz közeli HA-1 és HA-2 mintavételi szelvények hasonlóak, kevésbé szenynyezettek (III.B és III.A). A következő csoportba a mellékvízfolyások (HA-5, HA-6) és a Hanyi-ér alsó szakasza (HA-7, HA-8) sorolható. A csoporton belül a Hanyi-ér és a mellékvízfolyások (Forrás csatorna, Görbe-ér) mv. Szelvényei külön alcsoportot alkottak. A mellékvízfolyások vízminősége közepesen szennyezett (IV.

A, IV.B.), a megtalált taxonok száma 7, bioindikációs összpontszám 24 és 20 volt. A Hanyi-ér alsó szakaszai kevésbé szennyezett, illetve jó vízminőségű (III.A., II.A.) állapotot mutattak. Az előfordult makrozoobenton taxonok száma itt volt a legmagasabb (> 20), a bioindikációs összpontszám 70 és 89 volt. A harmadik csoportba a Hányi ér HA-3 mintavételi szelvénye tartozott. Vízminősége közepesen szennyezett, (IV.B.) elfordult taxonok száma 4, bioindikációs összpontszáma 10 volt. A Holt-Hanyi HA-4-es mintavételi pontján az alacsony vízállás következtében nem sikerült értékelhető mintát venni. A Hányi belvízrendszer makrovegetációjában az áramló szakaszokon (HA-4) a nagyhínár (Potametum perfoliati) fajai pl.: imbolygó békaszőlő (Potamogeton nodosus L.), hínáros békaszőlő (P. perfoliatus) fajai állományalkotók, de jellemzőek a mocsári fajok submers formái is (pl. Spargani-