Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
141 A K d értékből pedig az eufórikus mélység egyszerűen számítható (4,6/ K d), ily módon a fehér vizű szikesekben az eufotikus mélységet kellő biztonsággal meg lehet becsülni a Secchi-átlátszóságból. Természetesen a (2) egyenlet más víztípusok esetében nem érvényes (Koenings and Edmundson, 1991). Az eufotikus mélység és a tavak teljes mélységének viszonya (Z mi x/Z e u arány) a fítoplankton fotoszintézise és szaporodása szempontjából meghatározó tényező. Talling (1971) szerint a természetes fítoplankton együttesekben nettó fotoszintézis nem lehetséges akkor, ha a hányados értéke 5-nél nagyobb. Grobbelaar (1985) szerint a kritikus Z mi x/Z c u érték 5,7. Az általunk vizsgált tavakban a Z mi x/Z eu hányados értéke az esetek 40%-ában meghaladta az 5-öt, maximuma pedig 22 volt, azonban a fítoplankton biomaszszáját a hányados növekvő értéke csak 12 felett korlátozta. Ez rendkívül jelentős eltérés az általános tapasztalathoz képest és minden bizonnyal a vizsgált vizek rendkívüli sekélységével magyarázható. Ismert, hogy a túlélés szempontjából a Z mi x/Z e u hányados értékén kívül a fítoplankton cirkulációjának sebessége is fontos tényező, továbbá sekély vízben azonos áramlási sebesség esetén is gyakrabban jutnak fényhez az algák, a fluktuáló fényintenzitás pedig növeli a fotoszintézis hatékonyságát (Denman and Gargett, 1983). Szikes tavaink esete tehát nagyon eltér az átlagostól, de nem egyedülálló. A kenyai sekély és turbid Baringo tóban a Z rai x/Z c u hányados 19 volt, de még ekkor is mértek nettó fotoszintézist (Schagerl and Odour, 2003). Tavakban a fítoplankton szaporodását legtöbb esetben a növényi tápelemek, közülük is elsősorban a foszfor limitálja. A vizsgált tavak esetében ez nincs így, itt óriási P, és mérsékelt N túlkínálat van. Az oldott reaktív P koncentráció rendszerint több ezer mikrogramm literenként. A N0 3-N koncentráció rendszerint az ortofoszfát foszforénál is kisebb, azaz a biológiailag hozzáférhető P és N aránya rendszerint 1 alatti, ami relatív nitrogénhiányt jelez, hiszen az algák számára optimális N/P arány 6 körüli (Redfield et al., 1963). Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA (T42977) támogatta. Irodalom Denman, K. L. and A. E. Gargett (1983): Time and space scales of vertical mixing and advection of phytoplankton in the upper ocean. Limnol. Oceanogr. 28: 801-815. Fehér G. és Schmidt A. (2003): A kiskunsági szikes tavak (KNP II) algológiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 163-176. Grobbelaar, J. U. (1985): Phytoplankton productivity in turbid waters. J. Plankton Research 7: 653-663. Hammer, T. (1986): Saline lake ecosystems of the world. W. Junk Publ. pp. 616. Koenings, J. P. and J. A. Edmundson (1991): Secchi disk and photometer estimates of light regimes in alaskan lakes: Effects of yellow color and turbidity. Limnol. Oceanogr. 36: 91-105. Megyeri J. (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata. Acta Acad. Paedagogicae Szegediensis II. 91 -170. Redfield, A. C, B. H. Ketchum and F. A. Richards (1963): The influence of organisms on the composition of seawater. In: M. N. Hill (ed.): The sea. Interscience. p: 26-77. Schagerl M. and S. O. Odour. (2003): On the limnology of Lake Baringo (Kenya): II: Pelagic primary production and algal compositionb of Lake Baringo, Kenya. Hydrobiologia 506-509: 297-303. Schejfer M. (1998): Ecology of shallow lakes. Chapman and Hall. London. pp.325. Schmidt A. (2003): A kiskunsági szikes tavak (KNP II) összehasonlító vízkémiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 153-162. Talling, J. F. (1971): The underwater light climate as a controlling factor in the production ecology of freswater phytoplankton. Verh. Int. Ver. Theor. Anfew. Limnol. 19: 214-243. Tamásné Dvihally Zsuzsanna (1999): Hazai Szikes vizeink kémiai jellege. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 281-292. Towsend, S. A. (2002): Seasonal evaporative concentration of an extremely turbid water-body in the semiarid tropics of Australia. Lakes and Reservoirs: Reasearch and Management 7: 103-107. V.-Balogh K. és Vörös L. (1996): Oldott huminanyagok a Kis-Balatonban és hatásuk a Keszthelyi-medencére. 2. Kis-Balaton Ankét. PATE. Keszthely, 555-565. V.-Balogh, K., E. Koncz and L. Vörös (2000): An empirical model describing the contribution of colour, algae and particles to the light climate of shallow lakes. Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 26782681. Vörös L., V.-Balogh K. és Boros E. (2005): Pikoplankton dominancia szikes tavakban. Hidrológiai Közlöny 85: 166-168. Wetzel, R. G. and G. E. Likens (1991): Limnological analyses. Springer-Verlag p. 391. Williams, W. D. (1998): Management of inland saline lakes. Guidelines of lake management 6. ILEC UNEP Japan pp.108. Physical and chemical environment of phytoplankton in soda pans having white coloured water Vörös, L.', Boros, E. 2, Schmidt, A. 3, V.-Balogh, K.', Németh, B. 1, Somogyi, B.', Mózes, A. 4 'Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Tihany 2Kiskunság National Park Directorate, Kecskemét 'Environmental Protection Authority, Southern Danube Region, Baja 4Eötvös Loránd University, Faculty of Science, PhD School, Experimental Plant Biology, Budapest Abstract: Seven turbid soda pans (Kelemen-szék, Zab-szék, Szabadszállási Büdös-szék, Solti Bogárzó-szék, Böddi-szék, Pusztaszeri Büdös-szék and Kardoskúti Fehér-tó) were studied monthly between February and October 2004. Underwater irradiance (photosynthetically active radiation), Secchi-disk transparency, salinity, suspended solid, dissolved organic carbon, particulate organic carbon and dissolved inorganic plant nutrient (N and P) concentrations were determined. The phytoplankton was studied determining the chlorophyll-a concentration and using epifluorescence microscopy. The hyposaline water of the soda lakes was dominated by Na* and HCO3' ions but contained a large amount of CI ions too. The little Secchi-disc transparency (min: 0,5 cm) of these lakes was due to high concentrations of particles and dissolved organic matters. Phytoplankton contributed up to 6 %, particles 44% and dissolved organic matters 43% of the extinction of photosynthetically active radiation. The Z mi x/Z e u ratio limited the growth of the phytoplankton above 12. However the phytoplankton was not limited by inorganic nutrients due to the huge concentration of dissolved reactive phosphorus and the large amount of nitrogen. Key words: major ions, P and N forms, conductivity, suspended solids, DOC, POC, water colour, chlorophyll, Z mJZ m ratio
