Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. A szitakötő-fauna (Odonata) összetétele és változatossága dél-nyírségi állóvizekben Prill Éva

1 - Dévai György

1 - Miskolezi Margit

1 - Tóthmérész Béla

2 - Olajos Péter

3 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024. Debrecen, Sumen u. 2. Kivonat: A Nyirség déli része még napjainkban is sok vonását őrzi a Tiszai-Alföld változatos felszínű futóhomok-területeire jellemző tájképi arculatnak, s gazdag élővilágnak ad otthont. Fontos elemei ennek a tájnak az egyre fogyatkozó vizes élőhelyek, közülük is a kistó, a mocsár és a tömpöly típusú állóvizek, amelyek flórájuk és faunájuk összetételét tekintve unikálisak európai szinten. A szitakötők, mint a makroszkopikus gerinctelen fauna egyik fontos taxonja, nagy jelentőségűek az ökológiai vízminőségi állapot megítélésben, s kitűnő struktúrindikátor jellegük miatt a természetvédelmi értékesség megállapításában is fontos szerepük van. 1989ben a Debrecentől keletre fekvő, jórészt a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó területeket magába foglaló, lOx 10 km méretű ET 56 UTM (az európai adatfeldolgozási rendszerekkel kompatibilis Universal Transverse Mercator vetület szerinti) hálómezőben részletes odonatológiai felmérés készült, amelynek eredményeként 44 víztér 71 mintavételi helyéről vannak alapadatsoraink a szitakötő-faunáról. Dolgozatunkban - a kisvízfolyásokat bemutató munkánk folytatásaként - ennek a felmérésnek a 24 állóvíz 27 mintavételi helyére vonatkozó eredményeit összegeztük és értékeltük. Kulcsszavak: ET 56 UTM hálómező, állóvizek, szitakötők (Odonata), előfordulási gyakoriság. Bevezetés A Nyirség déli része még napjainkban is sok vonását őrzi a Tiszai-Alföld változatos felszínű futóhomok-területeire jellemző tájképi arculatnak, s gazdag élővilágnak ad otthont. Fontos elemei az itteni tájnak az egyre fogyatkozó vizes élőhelyek, közülük is a kistó, a mocsár és a tömpöly típusú állóvizek. Ezek jelentősége az EU Víz Keretirányelv (Directive 2000/60/EC) életbe lépésével felértékelődött, hiszen ilyen típusú víztereink unikálisak európai szinten. Szitakötő-faunájuk is sajátos, az állóvizek különböző típusait benépesítő fajok együttes előfordulása miatt a terület igen fajgazdagnak tekinthető. Anyag és módszer 1989-ben a Debrecentől keletre fekvő, jórészt a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó területeket magába foglaló, 10x10 km nagyságú ET 56 UTM (az európai adatfeldolgozási rendszerekkel kompatibilis Universal Transverse Mercator vetület szerinti) hálómezőben részletes, az imágók teljes repülési időszakát átfogó odonatológiai felmérés készült (Dévai és Miskolezi 1993). Ennek eredményeként 44 víztér 71 mintavételi helyéről vannak alapadatsoraink a szitakötő-faunáról. Ebben a dolgozatban ennek a felmérésnek a 24 állóvíz 27 mintavételi helyére (7. ábra) vonatkozó eredményeit mutatjuk be. Jelmagyarázat • Mintavételi helyek | | UTM 2,5x2,5 - új J UTM 2,5x2,5 -régi j;l;:;j:Í:í:j

] Tekpulés Kisvízfolyások = Közlekedési út — — Vasútvonal Állóvizek 2 (1) Alsószállási-lapos 3 (2) Arborétumi-Felső-tó 4 (3) Bál-tisztai-tározó 5 (4) Bíró-laposi-tározó 9 (5) Bodzás-tározó 10(6) Csereerdői-tömpöly 12 (7) Cserei-mocsárrét 14 (8) Cserés-tömpöly 15(9) Csorda-tó 17 (10) Fancsikai-mocsár 18(11) Fancsikai-tározó 19 (12) Fejestanyai-lapos 20 (13) Fenyves-tömpöly 24 (14) Halasi-láp 25(15) Halápi-tározó 26 (16) Hínáros-tó 28 (17) Kerek-tó 35 (18) Martinkai-kacsaúsztató 37 (19) Martinkai-mocsár 38 (20) Molnártanyai-rekettyés 39(21) Nagytanyai-tömpöly 40 (22) Nádas-tó 41 (23) Rekettyés-dagonya 42 (24) Sámsoni-legelő 7. ábra. Az ET56 UTM hálómező állóvizei (zárójelben az állóvizek 5. ábra szerinti sorszámai).