Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

93 Kéz végkövetkeztetése: ... A KIS-BALATON HAMAROSAN TEMETKEZNI FOG, DE NYOMÁBAN AZ EMBERI BEAVATKOZÁS JÓVOLTÁBÓL SOKKAL HAMARÁBB, MINTSEM GONDOLNÁNK, A KESZTHELYI-ÖBÖLBEN, A FENÉKI PART ELŐTT MEG FOG SZÜLETNI AZ ÚJ MOCSÁRVILÁG, AZ ÚJ KIS-BALATON." szerencsére nem következett be. Ennek oka nemcsak az időközben megkezdett vízminőség-védelmi intézkedések hatására vezethető vissza, hanem elsősorban arra, hogy Kéz nem vette figyelembe pl. a fentebb leírtakat, és azokat az egyéb különbségeket, melyek a Kis-Balaton medence és a Keszthelyi-öböl között voltak (és vannak). Pl. vízmélység, fenéküledék, stb. Végeredményben azonban ez az állapot (lenne) feltöltő szukcesszió következő fázisa. Összességében megállapítható, hogy mind a Víz Keretirányelv előírásainak teljesítése, mind pedig bármely vizes élőhely rekonstrukciója, rehabilitációja, de mai állapotának megőrzése, védelme is megkívánja a szóban forgó terület geográfiai és történelmi múltjának legalaposabb feltárását, beleértve a korabeli leírások, felmérések, térképek kritikai elemzését is. Forrásmunkák Borbás V. (1891.): Tanulmányok a Balaton hínárjáról. (De Pesti Lacuum, Hungaris hínár). Földrajzi Közi. 19. B) Függelék, p. 454-491. Borbás V. (1900.): A Balaton tavának és partmellékének növényfoldrajza és edényes növényzete. BTTE II.2. pp. 432. Dömötörfy Zs. - Reeder, D. Pomogyi P. (2003 ): Changes is the macro-vegetation of the Kis-Balaton Wetalnds over the last two centuries: a GIS perspective. Hydrobiologia 506-509; 671-679. Gyulai F. (1998.): A Kis-Balaton térségének archeobotanikai kutatási eredményei. In: Pomogyi P. - Dömötörfy Zs. szerk.: A Kis-Balaton térségének magasabbrendű növényzetével kapcsolatos kutatási eredmények. Keszthely, MHT NyuDuTer. Szerv. - Nyuduvizig előadó ülés, p. 14-24. Harkay M. (1996.): A Kis-Balaton rekonstrukció és környezeti hatásai. In: Költö L. és Vándor L. szerk.: Évezredek üzenete a láp világából. (Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979-1992). Somogy Megyei Múz. és Zala Megyei. Múz. Igazg. Kiadv. Kaposvár-Zalaegerszeg. pp. 165. Kéz A. (1931.): A balatoni medencék és a Zalavölgy. Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny. 63. kötethez. 182-183. pótfüzet. 49-61. Lötz Gy. (1976): A Kis-Balaton és a Balaton. MHT Balatoni Ankét, Keszthely. Lötz Gy. (1979): A Kis-Balaton múltja és jövője. Kézirat. Nagyné-Bodor E. és Csernyi T. (1998.): A Balaton délnyugati medencéjének fejjődéstörténete a palinológiai vizsgálatatok tükrében. In: Pomogyi P.- Dömötörfy Zs. szerk.: A Kis-Balaton térségének magasabbrendü növényzetével kapcs. kutatási eredmények. Keszthely, MHT NyuDuTer. Szerv. - Nyuduvizig előad óülés,5-l l.o. Pomogyi P. szerk. (2003.): A Zala torkolati szelvény negyedszázados terhelés-változásai, a Kis-Balaton Védőrendszer szerepe annak alakulásában. NYUDUVIZIG kézirat, Keszthely, pp. 78. Pomogyi P. (2005): Az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő módszertan kidolgozása a Balaton makrofrta állapotának meghatározására. Szakértői tanulmány. Kézirat. Khely, -35. Virág Á. (1998.): A Balaton múltja és jelene. OVF kiadvány. Bp. pp. 904. Changes of macrovegetation of Kis-Balaton - Historical perspectives Pomogyi Piroska NYUKÖVIZIG, Keszthely Abstract: Up to the end of XIX century the Kis-Balaton belonged to Lake Balaton representing its south-western shallowest bay. Its macrovegetation always reflected very fast to the hydromorphological changes because of its shallowness. Hydrological regime of Lake Balaton became artificially regulated by the end of 1863. It was the time when the KisBalaton separated once and for all. From that time onward its open water area decreased very fast while cover of marshy vegetation increased. Keywords: hydromorphological changes, becoming wetland. Klossy Irén alkotása (Fametszet, Magyar tájak sorozat)