Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
67 zi padka szélessége 4,0 m, a depónia rézsűhajlása: 1:1,5, és a depónia koronaszélessége 1,5 m. A meder kevéssé meanderező, ill. az alvízi duzzasztásnak érezhető a hatása, de ezeket leszámítva a víztest hidromorfológiai állapota elfogadható. Puhatestű karakterfajok közül az Ancylus fluviatilis gyakori, az Unió crassus ritka. A Valvata piscinalis nem karakterfaj, közepes mennyiségben képviseltette magát. Pióca karakterfajok közül Glossiphonia complanata-X találtuk közepes mennyiségűnek, Helobdella stagnalis szórványosan fordult elő. Magasabb rendű rákok közül a tiszta vizű, gyors áramlású víztereket kedvelő Gammarus balcanicus volt tömeges. A kockázatosságot a biológiai vizsgálat nem támasztotta alá. A Zagyvában Nemtinél (1. térkép) a hidromorfológiai változások jelentősek, a beavatkozások árvízvédelemi és vízhasználati igényeket elégítenek ki (tározók a felvízenjelentősen megváltozott vízjárás). A jelenlegi meder természetes állapotban van, csak medertisztítási munkákat végeztek. A patak, jellemzően a természetes bevágódásokban halad, és depóniával védett. Fajszegény állapotot találtunk a vizsgált szakaszon. Tág türésű, gyakori fajok kerültek elő. Sikerült megtalálnunk a dombvidéki vízfolyások egyik jellegzetes karakter faját az Erpobdella vilnensis piócát közepes mennyiségben, és a Gammarus roeselii rákot tömeges mennyiségben. Jelen voltak még: Bithynia tentaculata tömegesen, Erpobdella octoculata gyakori előfordulással. A biológiai vizsgálat eredményei a víztest szakaszon a kockázatosságot támasztották alá. A Gyöngyös műcsatornában. Szombathely belterületén, a hidromorfológiai változások jelentősek (ásott meder, duzzasztás, vízkivétel, közel állandó vízhozam). A duzzasztás hatását a Lymnaea fajok mutatják: szórványos a Radix labiata és a Galba truncatula Karakterfaj ként szintén szórványos volt a Radix balthica és a Pisidium amnicum. Egy pióca karakterfajt találtunk, mely szórványos, a Glossiphonia complanata-i és rákok közül a Gammarus roeselii-X, mely tömeges. 1. térkép: Mintavételi helyek (5. típus: A-Gyöngyös Szombathelynél, B-Kcrka Lentinél, C-Zagyva Nemtinél, D-Szerencs-patak Rátkánál. 9. típus: E-Babócsai-Rinya, F-Galga Galgamácsánál, G-Vadász-patak Szikszónál. 18. típus: H-III. Övcsatorna Ágasegyházánál, 1-Galga Jászfényszarunál, J-Zagyva Selypnél. 19. típus: K-Zagvva Jászteleknél, L-Kettős-Körös, M-Fekete-Körös Map 1: Sampling places (5. type: A-Gyöngvös at Szombathely, BKerka at Lenti, C-Zagyva at Nemti, D-Stream-Szerencs at Rátka) 9. type: E-Babócsai-Rinya, F-Galga at Galgamácsa, G-Stream-Vadász at Szikszó 18. type: H-III. Övcsatorna at Agasegyháza, I-Galga at Jászfényszaru, J-Zagyva at Selyp 19. type: K-Zagyva at Jásztelek, L-Kettős-Körös, M-Fekete-Körös) 9. típus: A Galgára Galgamácsánál szabályozott, trapéz szelvényű meder a jellemző, melynek korábbi kanyarulatait jórészt átvágták. A patak a nagy méretű mederben igyekszik visszanyerni valamit korábbi kanyargósságából, kicsi szigeteket is épít. A területen a tágtűrésű, közönséges fajok nagy egyedszámú állományainak jelenléte jellemző. A fajok közül kiemelendő a Radix auricularia csiga és az Erpobdella octoculata pióca tömeges előfordulása, ami szervesanyag terhelésre utal. Típusindikátorok közül a Radix labiata ritka, a Pisidium amnicumoX ugyan nem találtunk, de a Pisidium család egy-két tagja közepes gyakorisággal voltjelen. Pióca karakterfajok közül az Erpobdella vilnensis-t nem, Glossiphonia complanata-l szórványosan találtunk. Tömeges volt a dombvidéki kisvízfolyásokra jellemző magasabbrendü rák karakterfaj is, a Gammarus roeselii. A Galga-patakon - bár jelentősek a hidromorfológiai változások a jó állapot elérhető, de csak kiegészítő beavatkozásokkal. A víztest a nem kockázatos kategóriába besorolható, de állapotát tovább kell javítani a kanyargósság és az árterület lehetőség szerinti visszaállításával. A mederduzzasztás hatására a Babócsai-Rinya vizsgált szakaszán állóvízi körülmények uralkodnak. Ennek az állapotnak megfelelően az általunk vizsgált makrogerinctelen csoportokat közönséges előfordulású, tágtűrésű, elsősorban állóvízi (csatornákra jellemző) fajok alkotják. A típusindikátorok közül az Unió crassus közepes, Pisidium amnicum ritka, Gammarus roeselii tömeges mennyiségben voltjelen. A biológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jó állapot nem érhető el a jelenlegi beavatkozások fenntartásával, ezért a vizsgált szakaszt kockázatosnak ítéltük. A Vadász-patak medre szabályozott, trapéz szelvényű, ugyanakkor azt sok éve nem bolygatták. A meder részben növényekkel benőtt, viszonylag változatos életteret jelent. A patakban kimutattuk a víztípusnak megfelelő karakterfaj, a Gammarus roeselii. tömeges jelenlétét, valamint kis egyedszámban az Unió crassus-1,. Összességében viszonylag fajszegénynek ítéltük a vizsgált szakaszt. A hidromorfológiai kockázatosságot e patakon a biológiai vizsgálat nem igazolta. A jó állapot jelenleg nem áll fenn, de az feltehetően elérhető 2015-ig. 18. típus: A Zagyva selypi szakaszán a víztározás hatása érvényesül a biológiai állapoton. A meder szabályozott, a kanyargóssága csökkent. A kisvízi meder 2 m fenékszélességü csészeszelvény, a nagyvízi: 1. rendű árvízvédelmi töltések közé foglalt ártéri szelvény. Teljes szélessége 45 m, 100 m 3/ s-os árvizekre építették ki. A folyó jellemzően átvágásokkal szabályozott, kanyargóssága enyhe. A Zagyvában puhatestű faunát állóvízi és viszonylag tág tűrésű, lassú áramlást kedvelő fajok együttese alkotja. A puhatestű karakterfaj listán 10 faj van felsorolva, ebből két típusindikátor fajt (Planorbarius corneus, Spaerium corneum) tudtunk csak kimutatni, melyek egyedszámaik alapján a ritka fajok közé tartoznak. Pióca karakterfajként gyakori az Erpobdella octoculata. Néhány jellemző faj nyomokban kimutatható volt, de a fauna hiányos. A többi vizsgált makroszkopikus gerinctelen csoportra is jellemző, hogy a jó állapothoz képest szegényebb faunát találtunk. A selypi szakasz hidromorfológiai kockázatosságát a biológiai vizsgálat alátámasztotta. A III. Övcsatorna gyakran, esetenként hosszú időre is, kiszárad. Töltés vízkivétel, vízbevezetés, vagy vízátvezetés nincsen. Ennek megfelelően kiszáradást tűrő puhatestű fajokat (Anisus spirorbis, Stagnicola palustris) találtunk. Egy jellegzetes karakter faj fordult elő gyakran, a Planorbarius corneus. A piócák közül egy érdekes, ismeretlen életmódú, szintén kiszáradó vízterekre jellemző karakterfaj, a Dina li-