Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. neata is előkerült. A viztestet inkább mesterségesnek tekintenénk, ezért a jó állapot értelemszerűen nem érhető el. A Galga kisvízi medre Jászfényszarunál növényzettel benőtt, rőzsefonattal biztosított négyszögszelvény. A patak átvágásokkal szabályozott, kanyargóssága enyhe. A Zagyva visszaduzzasztó hatása érvényesül. Itt nyolc puhatestű faj került elő. A csigák mindegyike állóvízi faj, míg a kagylók egy része kedveli az áramló vizet (Unió tumidus, Pisidium amnicum). Három olyan fajt leltünk, melyek típusindikátorok: Planorbaríus corneus gyakori, Unió tumidus közepes, Anodonta anatina ritka. A pióca fauna változatos összetételű, öt állóvizeket kedvelő faj nagy egyedszámú populációit találtuk meg, ebből karakterfaj az Erpobdella octoculata. Rák karakterfajként gyakori az Asellus aquaticus. A biológiai vizsgálatok arra utaltak, hogy a jelentős hidromorfológiai befolyásoltság ellenére a jó állapot elérhető 19. típus: A Fekete-Körösön tapasztalt hidromorfológiai változásokjelentősek (szabályozott meder és vízjárás, duzzasztás). A folyómeder beágyazott, jellemző keresztszelvénye csésze szelvény, meredek partokkal, lapos domború oldali homokos padokkal. A Fekete-Körösben megtalált nyolc puhatestű fajból öt típusra jellemző faj volt: Viviparus acerosus (ritka), Lithoglyphus naticoides (tömeges), Gyraulus albus (ritka), Unió pictorum (ritka), Anadonta anatina (gyakori). A puhatestűek vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy tág türésű, lassú áramlást kedvelő vagy állóvízi fajok élnek a vizsgált szakaszon. Meglepő, hogy magasabbrendű rákot és piócát nem találtunk, még állóvízi faj sem került elő. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy vannak értékes faunaelemek (Juhász et. al. 1998) tehát a mintavételünk nem túl jól jellemzi az egész szakaszt. A duzzasztásnak komoly hatása van a makrogerinctelen faunára, ezért a víztest kockázatos. A Zagyvára Jászteleknél a szabályozott meder, ugyanakkor a széles hullámtér a jellemző. A folyó kanyargóssága mérsékelten megmaradt. A kisvízi medret fák szegélyezik, a nagyvízi meder füves. A puhatestű és pióca faunára a típusnak megfelelő, de eléggé tágtűrésű fajok előfordulása jellemző. A Viviparus acerosus szórványos, Bithynia tentaculata és a Sphaerium corneum ritka volt. Piócák közül két karakterfajt találtunk Glossiphonia complanata-t és Erpobdella octoculata-t, mindkettőt szórványos előfordulással. A fauna megfelelő, de tágtűrésű fajokból áll. A hidromorfológiai beavatkozások közepes mértékűek. A folyószakaszon a jó állapot jelenleg nem áll fenn, de a kockázatos státusz beavatkozásokkal esetleg elkerülhető. Az élőhely változatosságot lehetne javítani, és a meglévő mentett oldali holtágat be lehetne kapcsolni a rendszerbe. A Kettős-Körösön Mezőberénynél a folyómeder beágyazott, jellemző keresztszelvénye csésze szelvény, meredek partokkal. Elég szegényes a faunát találtunk itt. A magasabbrendű rákok referenciafajai között szórványos előfordulással megleltük a Limnomysis benedend-t és az Astacus leptodactylus-X.. Puhatestű karakterfajként a Viviparus acerosus ritka, a V. piscinalis gyakori, a Lithoglyphus naticoides tömeges, a Lymnaea auricularia szórványos, az Unió crassus szórványos, a Dreissena polymorpha tömeges volt. A puhatestű faunát mindenképpen szegényesnek kell minősítenünk. Összességében a Kettős-Köröst a kockázatos kategóriába soroltuk. Összefoglalás A tanulmányban közölt makroszkopikus gerinctelen fauna vizsgálataink egyes, hidromorfológiailag erősen befolyásolt víztestek vizsgálatára irányultak. Célunk volt eldönteni, hogy a hidromorfológiai változások makroszkopikus gerinctelen faunára gyakorolt hatása alapján a víztest kockázatosnak minősül-e. Az 5. típuson belül három vízfolyás szakaszt a hidromorfológiailag nem kockázatos kategóriába soroltunk (Kerka, Szerencs-patak, Zagyva), és egyet kockázatosnak minősítettünk (Gyöngyös). A 9. típusból kiválasztott Galga szakasz nem kockázatos besorolású, a jó állapot megfelelő anyagi ráfordítással elérhető. A Vadász-patak nem kockázatos, jó ökológiai állapota valószínűsíthető. A Babócsai-Rinya a hidromorfológiailag kockázatos kategóriába tartozik, elsősorban a mederduzzasztás miatt. A 18. típuson belül a Zagyva hidromorfológiailag kockázatos, a III. Övcsatornát mesterséges vízfolyásnak kellene tekinteni. A Galga alsó szakasza hidromorfológiailag nem kockázatos. A felmért síkvidéki folyóvizeink többsége a 19. tipológiai típuson belül mind a hidromorfológiai-, mind a fauna felmérési adatok alapján a hidromorfológiailag kockázatos kategóriába tartoznak Az egyszeri felmérés eredményei bizonytalanságot rejtenek magukban. Más lehetőség hiányában azonban az a gyors biológiai validáció hasznos segítség lehet. A térben és időben részletes, más flóra és fauna elemekre kiterjedő vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a víztestek besorolása kellő biztonsággal megállapítható legyen. Köszönetnyilvánítás: Köszönöm dr. Padisák Judit Tanszékvezető Asszonynak hogy lehetővé tette számomra a felmérésben való részvételt. Irodalom: Hoffmann, J. (1963): Faune des Amphipodes du Grand-Duché de Luxembourg. Musée D'histoire Naturelle, Luxembourg, 1-128. Juhász, P. Kiss, B., Olajos, P. (1998) Faunisztikai kutatások a Körös - Maros Nemzeti Park területén.- Crisicum 1. 105-125. Nesemann, H. (1997): Egel und Krebsegel Österreichs. Sonderheft der Ersten Vorarlberger Malakologischen Gesellschaft. Rankweil, 1-104 Neubert, E. & Nesemann, H. (1999): Annelida, Clitellata: Branchiobdellida, Acanthobdellea, Hirudinea. Süsswasserfauna von Mitteleuropa. Band 6/2. Spektr. Akad. Verlag, Heidelberg, Berlin, 1-178. Nemzeti Jelentés (2005): Jelentés a Duna vizgyüjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól, és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. A KvVM 2005. évi Nemzeti Jelentése az Európai Parlament és Tanács 2000/ 60/EK sz. Direktívájának teljesítéséről Szilágyi, F. Ambrus, A., Guti, G., Juhász, P., Kovács, T., Kovács, Cs., Padisák J., Pomogyi, P., & Szalma, E. (2004a): Erősen módosított víztestek helyszíni bejárása, és biológiai validálása. Kutatási jelentés Szilágyi, F., Ambrus, A., Guti, G., Juhász, P., Kovács, T., Kovács, Cs., Padisák, J., Pomogyi, P. & Simonffy, Z. (2004b): Referenciahelyek jellemzése, passzportok véglegesítése. Szakértői jelentés, Kézirat. Richnovszky, A. & Pintér, L. (1979): A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója. Vízü, Hidrobiol. 6: 206 p.Térkép: www.

euvki.hu Tillien G. (1981): La commercialisation de l'écrevisse en France: approche économique, hygiénique et sanitaire - Bull. Fr. Piscic., 281. ECREVISSES N I : apen;u des problémes astacicoles - Information générale, pp.149-161 WFD (2000): Directive of the European Parlament and of the Council 2000/ 60/EC Establishing a framework for community action in the field of water policy. - Europ. Union, Luxemb. PE-CONS 3639/ 1/00 REV 1. Abstract: Macro invertebrates of 13 hydro morphologically impacted river water bodies were examined for Mollusc, Hirudinea and Malacostraca fauna during the summer of 2004. Our objective was to indicate the degradation level of these water bodies due to hidro morphological alterations from biological view, compared to its reference status. In other words: biological validation of the „water body at risk" status was made for macroinvertebrates. For determining the degradation, we used up the biological information from the consistence and the concurrency relations of the three investigated groups of macroinvertebrates. Together with the cognition of the given habitat's consistence of species, we determined the hidro morphological changes also. We have chosen the listed river sections such way, that in a given section, the sewage load need to be as low as possible, so where the categorization into the „water body at risk" status was due to the hidro morphological alterations. The listed water bodies can be classified into types No 5, 9, 18 and 19 according to the Hungarian river typology. The description of the reference status (passports) of the types is designated, and the list of the indicator species revealing to certain types have been worked out in manuscript. On these basis, we set against the result from the consistence of the macroinvertebrate patterns examined in the hidro morphologically impacted water bodies with the collective species of the macroinvertebrates of the given water types" equivalent reference sites. In the type No. 5, we adjudged three water bodies being in" not at risk" status and one being in"water body at risk" status. In the type No. 9, we classified one water out of three"water body at risk" status. Most of our examined flatland water bodies belonging to the types No. 18 and 19, must be "water body at risk" status ,under the base of consistence of hidro morphology and macroinvertebrates. Keywords: Water Framework Directive, rivers, water body at risk, macro invertebrates, indicator species