Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. sére intenzívebbé váló fiitrációt. Hasonló következtetésre jutottak Lei és mts. (1996), valamint Horgán és Mills (1997). A júliusi igen nagy fécesz-termelés oka is ez lehet, melyhez a magasabb vízhőmérséklet is hozzájárulhatott. A vándorkagyló környezetében fécesz és pszeudofécesz képzése révén módosulhat a tápanyag-ellátottság (Stanczykowska és mts., 1976), mely kedvező lehet a baktériumok és az algák számára (Cotner és mts., 1995; David és mts., 1998). Mindez tapasztalható a Balaton parti köves zónában is, ahol a vándorkagyló jelenlétében a szediment széntartalma jelentősen, nitrogén tartalma pedig pedig csekélyebb mértékben, de nagyobb volt, mint a kagylóval nem érintkező fenéküledéké, főként a nagyobb trofitású területeken (Keszthely, Szigliget). A bevonatlakó élőlények koegzisztenciája révén azonban nem csak a vándorkagyló fejt ki hatást a szedimentre, ugyanakkor a kagyló dominanciája (G.-Tóth és mts., 1999; Muskó és mts., 2003; Balogh és Muskó, 2004; Muskó és Bakó, 2005) következtében hatása feltételezhetően a legjelentősebb. A szediment széntartalmának növekedése összevethető az Amerikai Nagy tavakban kapott értékekkel (Balogh és mts., 2005), tehát a jelentős ökológiai és egyéb különbséget mutató tavak eredményei összevethetők. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk az alábbi pénzügyi támogatásokért: OTKA No T 034813 and T042622, MTA Balaton Projektje, BALÖKO/NKFP. Hálás köszönetünket fejezzük ki Dr. Padisák Juditnak, Zámbóné Dorna Zsuzsának, Dr. Kovács Attilának és Dr. Shafik Heshamnak a munka során nyújtott segítségért és a szakmai tanácsaikért. Irodalom Balogh Cs. Mayer C. M. és Siegler W. (2005): A vándorkagyló bakteriális közösségre gyakorolt hatása néhány Észak-Amerikai tóban. Hídról. Közi. 85: 12-15. Balogh Cs. és Muskó I. B. (2004): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) populációdinamikája balatoni hínárosban. - Hidrol. Közi. 84: 14-16. Balogh Cs., I. B. Muskó L. G-Tóth and L. Nagy ( ): The effect of water level fluctuation on zebra mussels in Lake Balaton (Hungary). - Hydrobiologia, benyújtott dolgozat Bunt C.M., Maclssac H.J. and Sprutes W.G. (1993): Pumping rates and projected filtering impacts of juvenile zebra mussels (Dreissena polymorpha) in Western Lake Erie. - Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 50: 1017-1022. Cotner J. B„ Gardner W. S., Johnson J. R„ Sada R. H., Cavaletto J. F. and Heath R. T. (1995): Effects of zebra mussels (Dreissena polymorpha) on bacterioplankton: Evidence for both size-selective consumption and growth stimulation. J. Great Lakes Res. 21: 517-528. Bastviken D. T. E., Caraco N. F., Cole J. J. (1998): Experimental measurements of zebra mussel (Dreissena polymorpha) impacts on phytoplankton community composition. Freshw. Biol. 39:375-386. Dermott R. and Munawar M. (1993): Invasion of Lake Erie offshore sediments by Dreissena and its ecological implications. - Can. J. Fish. Aquat. Sei. 50: 2298-2304. Filtration of zebra mussels and their effect on the environment in Lake Balaton (Hungary) Cs. Balogh and I. B. Muskó Abstract: Zebra mussels are dominant macroinvertebrate in the littoral zone of Lake Balaton after their nearly 75 years initial invasion. This intensive filter-feeder could occur in large density on different submerged substrata, so it might exert serious ecological impact on the invaded part of the lake. Despite of their importance, the filtration activity of the mussel in Lake Balaton has been unknown. We assessed the filtering activity of Dreissena polymorpha in laboratory using two algae cultures (Selenastrum capricornutum and Chlamydomonas spp.) of different algae suspension concentrations and at several temperature conditions. We collected the animals from the stony littoral zone in four different trophic areas of the lake (Keszthely, Szigliget, Tihany, Balatonalmádi), three times from May till September. During the adaptation of the animals to the ambient water temperature in laboratory, we also determined the algae density and biomass rejected by the mussels in faeces and compared it with the algae density and biomass of the lake water. We analyzed the C, H, N and S concentration of the sediment adjacent to the mussel clusters, and far from the druses as well as in the mussel tissue collected in the field to know the role of the mussel in the matter-, energy flux.Recent survey indicated that zebra mussel clearance rate ranged between 30-80 ml ind 1 h ', the rejected algae concentration correlates with the that of the waterbody but we could not find correlation between the ejected algae biomass and that of the waterbody. The clearance rate was influenced by the length of the mussels and the temperature as well the concentration of the algae suspension. The presence of the mussel considerably increases the carbon concentration, but that of nitrogen and sulphur only at a small rate. Key words: zebra mussel, filtration, algae cultures, clearance rate, matter-, energy flux, sediment. Griffiths R.W. (1993): Effects of zebra mussels (Dreissena polymorpha) on the benthic fauna of Lake St. Clair. In: T.F. Nalepa and D.W. Schloesser (eds.) Zebra mussels: Biology, Impacts, Control. Lewis Publishers, Boca Raton, FL, 415-437. G.-Tóth L„ B. Muskó L, Szalontai K., Langó Zs. (1999): Az eutrofizáció hatása a planktonikus és bentikus gerinctelen állatvilág táplálkozására, produkciójára és anyagforgalmára a Balatonban. In:: Salánki J. és Padisák J. (szerk) A Balaton kutatásának 1998-as eredményei. MTA Veszprémi Területi Bizottsága a Miniszterelnöki Hivatal anyagi támogatásával, Veszprém, 1999, p. 76-80. Horgán M. J. and Mills E. L. (1997): Clearance rates and filtering activity of zebra mussel (Dreissena polymorpha)-. Implications for freshwater Lakes. - Can. J. Fish. Aquat. Sei. 54: 249-255. Lakatos Gy., Kozák L. and Bíró P. (2001): Structure of epiphyton and epilithon in the littoral of Lake Balaton. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 3893-3897. Lavrentyev P. J., Gardner W. S., Cavaletto J. F and Beaver J. R. (1995): Effects of the zebra mussel (Dreissena polymorpha Pallas) on protozoa and phytoplankton from Saginaw Bay, Lake Huron. J. Great Lakes Res. 21: 545-557. Lei J., Payne B. S„ Wang S. Y. (1996): Filtration dynamics of the zebra mussel, Dreissena polymorpha. - Can. J. Fish. Aquat. Sei.: 53: 29-37. Maclssac H. J., Lonnee C. J. and Leach J. H. (1995): Suppression of microzooplankton by zebra mussels: Importance of mussel size. . Freshwater Biology 34: 379-387. Maclsaac H. J., Sprules W. G. and Leach J. H. (1991): Ingestion of small-bodied Zooplankton by zebra mussels (Dreissena polymorpha)'. Can cannibalism on larvae influence population dynamics. Can. J. Fish. Aquat. Sei. 48: 2051-2060. Muskó I. B. and Bakó B. (2005): The density and biomass of Dreissena polymorpha living on submerged macrophytes in Lake Balaton (Hungary). - Arch. Hydrobiol. 162: 229-251. Muskó I. B., Balogh Cs., Görög Sz. és Bence M. (2003): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) megtelepedési stratégiája Balatonba helyezett természetes aljzatokon. - Hidrol. Közi. 83: 17-19. Nalepa, T. F„ Wojcik J. A., Fanslow D L. and Lang G. A. (1995): Initial colonization of the zebra mussel Dreissena polymorpha in Saginaw Bay, Lake Huron: population recruitment, density and size structure. - J. Great Lakes Res. 19: 637-647. Reeders H.H. and Bij de Vaate A. (1990): Zebra mussels (Dreissena polymorpha): A new perspective for water quality management. Hydrobiologia 200/201: 437-450. Shevtsova L. V., Zhdanova G. A., Movchan V.A. and Primak A. B. (1986): Expermental interrelationship between Dreissena and planctonic invertebrates. - Hydrobiological Journal 22: 36-39. Silverman H. J. W„ Lynn Achberger E. C. and Dietz T. H. (1996): Gill structure in zebra mussels: Bacterial-sized particle filtration. . Amer. Zool. 36: 373-384. Skubinna, J. P., Coon T. G. and Batterson T. R. (1995): Increased abundance and depth of submersed macrophytes in response to decreased turbidity in Saginaw Bay, Lake Huron. . - J. Great Lakes Res. 21:476-488. Stanczykowska A., Lawacz W., Mattice J., and Lewandowski K. (1976): Bivalves as a factor effecting circulation of matter in Lake Mikolajskie (Poland). - Limnologica (Berlin) 10: 347-352.