Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
13 A 2003. és a 2004. évi anyagáram-becslések összehasonlítása a Lónyayfőcsatornán és vízrendszerén Balogh Edina 1 - Takács Péter 2 1 Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tsz., 4032, Debrecen, Egyetem tér 1. (Nyírségvíz Rt., 4400. Nyíregyh., Tó u. 5.) 2 Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszéke „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" NKFP projekt (NKFP-3B/ 0019/2002) keretében a vízszennyezések ökológiai hatáselemzésének három éves tudományos programját valósítja meg. A 20032004 években került sor a Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőjének átfogó tanulmányozására. A Lónyay-főcsatornán és a főbb mellékvízfolyások torkolati szakaszain vett mintákból részletes vízkémiai vizsgálatok történtek (összes lebegő- és szárazanyag, fő ionok, nitrogén- és foszforformák, klorofill-a, nehézfémek). Az így kapott értékek, ill. a mintavételi helyeken mért vízhozam-adatok alapján anyagáram becslést végeztünk annak megállapítására, hogy a 2003. és 2004. évben az egyes komponensekből milyen mennyiségeket szállított a Lónyay-föcsatorna a Tiszába, s ebből az egyes mellékvízfolyások milyen mértékben részesültek. Lónyay-főcsatorna, vízkémia, anyagáram- becslés, közül a Vajai-, a Máriapócsi-, a Kállai-, az Érpataki-főfolyás és a Lónyay-főcsatorna vízhozam adatait a FelsőTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kaptuk meg, a Bogdányi-főfolyáson a vízhozam mérését magunk végeztük . Anyagáram-becslést azért e mintavételi helyeken végeztünk, mert csak ezekről állt rendelkezésre vízhozam adat. Kulcsszavak: Bevezetés A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszéke „A Tisza és a Felső-Tisza- vidék hidroökológiája" című pályázat keretében a vízszennyezések átfogó ökológiai hatáselemzésének három éves tudományos programját valósítja meg. A 2003-2004. években került sor a Lónyayfőcsatorna vízgyűjtőjének átfogó vizsgálatára. A főcsatorna a vízgyűjtőjén keletkező- a felszín alatti rétegekből felbukkanó- vizek mellett a terület olvadékvizeinek, belvizeinek, valamint a területen található települések különböző mértékben tisztított szennyvizeinek is fő elvezetője (Illés et. al. 1998). A kiválasztás fontos indoka volt, hogy a főcsatorna teljes vízgyűjtő területe hazánkban található, s így a terhelések a keletkezés helyétől pontosan nyomon követhetők. Szintén lényeges szempont, hogy a területen található 42 jelentősebb település szennyvizét befogadó 20 szennyvíztisztító telep, valamint 25 olyan település, ami egyáltalán nem rendelkezik csatornahálózattal (Nyírségvíz Rt. 2003). Jelen munkánkban az általunk mért kémiai komponensek koncentrációinak és a rendelkezésre álló vízhozam adatok ismeretében anyagáram-becsléseket készítettünk. Anyag és módszer Vizsgálataink során 9 főfolyás (Karász-Gyulaházi csatorna (KG), Kár-tavai csatorna (Kt), Vajai-főfolyás (V), Máriapócsi-főfolyás (M), Bogdányi-főfolyás (B), Cserési-csatorna (C), Sényői-főfolyás (S), Kállai-főfolyás (K), Érpataki-főfolyás (É), Lónyay-főcsatorna (L)) 25 pontján végeztünk vízkémiai méréseket. Az ökológiai vízminősítés (Dévai et al. 1999, Gőri et al. 2000) rendszerében szereplő legalapvetőbb vízminőségi jellemzők {vízmélység, vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott O2) mellett az aktuális légnyomás, redoxipotenciál, valamint a zavarosság helyszíni mérésére is sor került. A helyszíni vizsgálatokat (Nagy et.al. 2003) hordozható multiparaméteres vízminőség-monitorozó rendszerrel végeztük (Hydrolab Co. gyártmányú DataSonde4a, és MiniSonde4a mélységi szondák, Surveyor 4a kijelző egységgel). A helyszíni mérések mellett több komponens koncentrációjának meghatározása a Nyírségvíz Rt központi laboratóriumában történt. Az anyagáramlási vizsgálatokhoz a következő vízfolyások torkolati szakaszáról vett vízmintákat használtuk fel: Vajai-főfolyás (V), Máriapócsi-főfolyás (M), Bogdányi-főfolyás (B), Kállai-főfolyás (K), Érpataki-főfolyás (E), Lónyay-főcsatorna (L), (/. ábra). A vízfolyások 1. ábra: A Lónyay- főcsatorna és a mintavételi pontok elhelyezkedése a Tisza vízgyűjtő területén. Eredmények A vízhozam adatokat tekintve megállapítható, hogy a 2003. év aszályosabb volt, mint a 2004. Valamint az is jól látszik, hogy a terület vízfolyásai kis vízhozamúak, vízjárásuk erősen ingadozó (2. ábra). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Lónyay- főcsatorna 2004 július 13-i 1,46 m 3/s vízhozamához az általunk vizsgált főfolyások összesen 0,565 m'/s-os össz-vízhozammal járulnak hozzá (5. ábra). A fennmaradó 0,895 m 3/s vízhozam egyrészt a vízmércével el nem látott főfolyásokból (Cserés-tói csatorna, Sényői-főfolyás, Karász-Gyulaházi csatorna, Kártavai csatorna, Simai-főfolyás), a csapadék és csurgalékvizekből, de legnagyobb mértékben a talajvízből származik (Elek, 2005). Eredményeink értékelésénél ezt fokozottan figyelembe kell venni. A főfolyásokon mért vízkémiai paraméterek koncentráció értékei általában hasonlóak a Lónyay- főcsatornán mértekhez. Néhány komponens esetében azonban kiugró eredményeket kaptunk. Ilyen például a Bogdányi- főfolyás nátriumion koncentrációja. A főfolyás kis vízhozamát figyelembe véve a főcsatornába bevitt nátrium anyag-mennyiség nem befolyásolja számottevően a főcsatorna nátrium anyagáramát.
