Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

13 A 2003. és a 2004. évi anyagáram-becslések összehasonlítása a Lónyay­főcsatornán és vízrendszerén Balogh Edina 1 - Takács Péter 2 1 Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tsz., 4032, Debrecen, Egyetem tér 1. (Nyírségvíz Rt., 4400. Nyíregyh., Tó u. 5.) 2 Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszéke „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" NKFP projekt (NKFP-3B/ 0019/2002) keretében a vízszennyezések ökológiai hatáselemzésének három éves tudományos programját valósítja meg. A 2003­2004 években került sor a Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőjének átfogó tanulmányozására. A Lónyay-főcsatornán és a főbb mellék­vízfolyások torkolati szakaszain vett mintákból részletes vízkémiai vizsgálatok történtek (összes lebegő- és szárazanyag, fő io­nok, nitrogén- és foszforformák, klorofill-a, nehézfémek). Az így kapott értékek, ill. a mintavételi helyeken mért vízhozam-ada­tok alapján anyagáram becslést végeztünk annak megállapítására, hogy a 2003. és 2004. évben az egyes komponensekből milyen mennyiségeket szállított a Lónyay-föcsatorna a Tiszába, s ebből az egyes mellékvízfolyások milyen mértékben részesültek. Lónyay-főcsatorna, vízkémia, anyagáram- becslés, közül a Vajai-, a Máriapócsi-, a Kállai-, az Érpataki-fő­folyás és a Lónyay-főcsatorna vízhozam adatait a Felső­Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kaptuk meg, a Bog­dányi-főfolyáson a vízhozam mérését magunk végeztük . Anyagáram-becslést azért e mintavételi helyeken végez­tünk, mert csak ezekről állt rendelkezésre vízhozam adat. Kulcsszavak: Bevezetés A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszéke „A Tisza és a Felső-Tisza- vidék hidroökológiája" című pá­lyázat keretében a vízszennyezések átfogó ökológiai ha­táselemzésének három éves tudományos programját va­lósítja meg. A 2003-2004. években került sor a Lónyay­főcsatorna vízgyűjtőjének átfogó vizsgálatára. A főcsa­torna a vízgyűjtőjén keletkező- a felszín alatti rétegekből felbukkanó- vizek mellett a terület olvadékvizeinek, bel­vizeinek, valamint a területen található települések kü­lönböző mértékben tisztított szennyvizeinek is fő elveze­tője (Illés et. al. 1998). A kiválasztás fontos indoka volt, hogy a főcsatorna teljes vízgyűjtő területe hazánkban ta­lálható, s így a terhelések a keletkezés helyétől pontosan nyomon követhetők. Szintén lényeges szempont, hogy a területen található 42 jelentősebb település szennyvizét befogadó 20 szennyvíztisztító telep, valamint 25 olyan település, ami egyáltalán nem rendelkezik csatornaháló­zattal (Nyírségvíz Rt. 2003). Jelen munkánkban az álta­lunk mért kémiai komponensek koncentrációinak és a rendelkezésre álló vízhozam adatok ismeretében anyagá­ram-becsléseket készítettünk. Anyag és módszer Vizsgálataink során 9 főfolyás (Karász-Gyulaházi csa­torna (KG), Kár-tavai csatorna (Kt), Vajai-főfolyás (V), Máriapócsi-főfolyás (M), Bogdányi-főfolyás (B), Cseré­si-csatorna (C), Sényői-főfolyás (S), Kállai-főfolyás (K), Érpataki-főfolyás (É), Lónyay-főcsatorna (L)) 25 pontján végeztünk vízkémiai méréseket. Az ökológiai vízminősí­tés (Dévai et al. 1999, Gőri et al. 2000) rendszerében szereplő legalapvetőbb vízminőségi jellemzők {vízmély­ség, vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott O2) mel­lett az aktuális légnyomás, redoxipotenciál, valamint a zavarosság helyszíni mérésére is sor került. A helyszíni vizsgálatokat (Nagy et.al. 2003) hordozható multipara­méteres vízminőség-monitorozó rendszerrel végeztük (Hydrolab Co. gyártmányú DataSonde4a, és MiniSonde­4a mélységi szondák, Surveyor 4a kijelző egységgel). A helyszíni mérések mellett több komponens koncentráció­jának meghatározása a Nyírségvíz Rt központi laborató­riumában történt. Az anyagáramlási vizsgálatokhoz a következő vízfo­lyások torkolati szakaszáról vett vízmintákat használtuk fel: Vajai-főfolyás (V), Máriapócsi-főfolyás (M), Bogdá­nyi-főfolyás (B), Kállai-főfolyás (K), Érpataki-főfolyás (E), Lónyay-főcsatorna (L), (/. ábra). A vízfolyások 1. ábra: A Lónyay- főcsatorna és a mintavételi pontok elhelyezkedése a Tisza vízgyűjtő területén. Eredmények A vízhozam adatokat tekintve megállapítható, hogy a 2003. év aszályosabb volt, mint a 2004. Valamint az is jól látszik, hogy a terület vízfolyásai kis vízhozamúak, vízjárásuk erősen ingadozó (2. ábra). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Lónyay- főcsatorna 2004 július 13-i 1,46 m 3/s vízhozamához az általunk vizsgált főfolyások összesen 0,565 m'/s-os össz-vízhozammal járulnak hozzá (5. ábra). A fennmaradó 0,895 m 3/s vízhozam egyrészt a vízmércével el nem látott főfolyásokból (Cserés-tói csa­torna, Sényői-főfolyás, Karász-Gyulaházi csatorna, Kár­tavai csatorna, Simai-főfolyás), a csapadék és csurgalék­vizekből, de legnagyobb mértékben a talajvízből szárma­zik (Elek, 2005). Eredményeink értékelésénél ezt foko­zottan figyelembe kell venni. A főfolyásokon mért vízkémiai paraméterek koncent­ráció értékei általában hasonlóak a Lónyay- főcsatornán mértekhez. Néhány komponens esetében azonban kiugró eredményeket kaptunk. Ilyen például a Bogdányi- főfo­lyás nátriumion koncentrációja. A főfolyás kis vízhoza­mát figyelembe véve a főcsatornába bevitt nátrium a­nyag-mennyiség nem befolyásolja számottevően a főcsa­torna nátrium anyagáramát.

Next

/
Thumbnails
Contents