Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

11 Mivel 2004-es előkísérleteink szerint nem mutat jelentős különbséget a kagyló tisztítási rátája az eltérő területek esetében, a laboratóriumi filtrációs kísérletet csak Tihanynál gyűjtött állatokkal végeztük. Mindkét algatenyészet esetében előzetesen hígítási sort készítettünk, mely zavarosság mérésen (750 nm hullámhosszon 1 cm-es küvettában), algaszám (fordított plankton mikroszkóppal történt 40-szeres nagyítás mellett, 2 ml-es ülepítő kamrákban) és algabiomassza (Counter algaszámoló szoftverrel) meghatározásán alapult, így a zavarosság megállapításával állítottuk be a kívánt algadenzitást a kísérlet kezdetén. A kísérlet során vett mintákat lugollal tartósítottuk, és a balatoni vízmintákkal együtt az előzőekben leírt módon számoltuk az algát. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS szoftvercsomagot használtuk, varianciaanalízist és Pearson-féle korrelációt alkalmaztuk. Az egyes területekről származó kagylók szövetéből (későbbiekben m), a kagylóval érintkező szedimentből (sm) és a kagylómentes fenéküledékből (s) származó mintákat két napig 60 °C-on szárítottuk, majd CHNS analizátorral elemeztük az egyes mintákban a nitrogént, szént, hidrogént és ként. Eredmények /. ábra. A vándorkagyló tisztítási rátája különböző hőmérsékleten Chlamydomonas spp. szuszpenzióban 2. ábra. A vándorkagyló tisztítási rátája különböző hőmérsékleten Selenastrum eapricornutum szuszpenzióban A filtrációs kísérlet során fokozatosan csökkent az alga szuszpenzió koncentrációja, míg a kontroll szuszpenzióban koncentrációnövekedés nem állt be (k = 0, nem szaporodtak az algák). A tisztítási ráta 30-80 ml kagyló"' óra ' között változott, eltérést mutatott az egyes alga kultúrák alkalmazásával és a szezonalitás szempontjából is. A Chlamydomonas spp. (/. ábra) algából a kagylók jelentősebb mennyiségben fogyasztottak, mint Selenastrum capricornutumbó\ (2. ábra), mely valószínűleg morfológiai okokra vezethető vissza. A tisztítási ráta 24 °C-on volt a legjelentősebb, nagyobb volt, mint 15 és 8 °C-os hőmérsékleten. A nagyobb méretű állatok (90±31 ml ind" h" ) algafogyasztása mindkét algakultúra esetén szignifikánsan (p<0,05) jelentősebb volt, mint a kisebb kagylóké (41±14 ml ind"

1 h"

1). Igen nagy kezdeti koncentráció (10x10

7 sejt 1"') esetén a kagylók tisztítási rátája szignifikánsan kisebb, mint alacsonyabb koncentrációk mellett. Az állatok tisztítási rátáját nagymértékben befolyásolta az algakultúra állapota, idősebb alga szuszpenzió esetén az elpusztult algákat is elfogyasztotta a kagyló, ez esetben módosult a tisztítási ráta. 10

6 sejt /1 30 | —-— • Balatoni minta 25 I Kagyló ált. kibocs. MS JS SS MK JK SK MA SA MT JT ST 3. ábra. Alga denzitás a balatonvízben (Balatoni minta) és a kísérletben felhasznált 15 db. (1,2-1,5 cm nagyságú) kagylófécesz algadenzitása (Kagyló ált kibocs.). A kód első tagja: M-május, J-júiius, S-szeptember; második tagja: K- Keszthely, S- Szigliget, T- Tihany, A- B.almádi. Az algák denzitása a Balaton-vízben (3. ábra) pozitív korrelációt (Pearson: R = 0,680, p < 0,05) mutat a kagylók által kijuttatott algamennyiséggel, ezzel szemben nem találtunk ilyen összefüggést az algabiomassza tekintetében. CHNS 8 I g minta • N CHNS tartalom Ks Ksm Km Szs Szsm Szm Tsm Tm As Asm Am 4. ábra. Az egyes mintákban (s: kagylóktól mentes szediment, sm: olyan fenéküledék mely a kagylókkal érintkezett, m: kagylószövet) mért nitrogén (N), szén (C), hidrogén (H) és kéntartalom (S) T: Tihany, K: Keszthely, Sz: Szigliget, A: B.almádi. A szediment és a kagylószövet analitikai elemzésének eredményei alapján a kagyló jelenlétében a balatoni üledék nitrogén és kén koncentrációja kis mértékben, a széntartalma pedig jelentősen nagyobb, mint ott, ahol a kagyló nem voltjelen (4. ábra). Következtetések A vándorkagyló tisztítási rátája 30-80 ml ind"

1 óra', mely a kagyló aktív filtrációs tevékenységét mutatja és tükrözi víztisztításban betöltött szerepét. Egy közepes méretű kagyló akár 1,5 liter vízből is képes kifiltrálni az algát egy nap alatt. A szűrési tevékenység jelentősen függ számos paramétertől, úgymint a kagyló mennyiségétől, méretétől, a víz hőmérséklettől és az alga állapotától, valamint az alga kezdeti koncentrációjától. Ameny nyiben a Balatonban az alga mennyisége nőtt, a kagyló nagyobb mennyiségű algát juttatott vissza, ez is mutatja az algakoncentráció növekedé-