Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. Herodek Sándor 1935. március 19-én született Budapesten. Apja, dr. Herodek Sándor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkára volt, akit 1947-ben egyetemi tanárrá neveztek ki a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Tanszékére. Ekkor költözött a négy gyermekes család Óvárra. A család balatoni kapcsolatai éppen 100 évre nyúlnak vissza, amikor nagyapja Bogláron megvette a villát, így a gyerekek, unokák úszó, evező, vitorlázó balatoni emberekké váltak. Herodek Sándor 1953-ban a Magyaróvári Gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett, és felvették az ELTE biológia-kémia szakára, ahol 1957-ben tett kitűnő eredménnyel államvizsgát. Kiváló évfolyam volt. Említsük csak Juhász-Nagy Pál ökológust, Vida Gábor genetikust, Venetianer Pál molekulár-biológust. Herodek Sándor 1957-ben került a tihanyi intézetbe, és azóta, 48 éve dolgozik ugyanitt. Először Farkas Tiborral szoros baráti együttműködésben a vízi állatok zsírsav-összetételét kutatta 14 éven keresztül. E korszak kiemelkedő terméke a planktonrákok zsírsav-összetételéről szóló cikkük amelyre 120 SCI idézetet kaptak. Közben 1963-1964-ben egyéves olaszországi tanulmányúton volt. Ott kezdett sugárzó izotópokkal jelzett vegyületekkel dolgozni, majd hazatérve az intézetben izotóp laboratóriumot alakított ki. Az állatok zsír-anyagcseréjéről írta meg egyetemi doktori (1968) és kandidátusi (1976) értekezését. 1971-től Farkas Tibor az MTA SZBK-ban folytatta a lipidek kutatását. Herodek Sándor pedig Tihanyban maradva a fitoplankton elsődleges termelésének vizsgálatára tért át. Limnológiai munkásságának kezdetén az országban első volt, aki kimutatta a Balaton legnagyobb környezeti problémáját, a tó felgyorsult eutrofizálódását. Ez a felismerés meghatározta egész életpályáját, és nemcsak kutatói munkásságára, hanem tudományos és szakmai közéleti tevékenységére is döntő befolyással bírt. Herodek Sándor sietett felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a rohamossá vált eutrofizálódásra, és arra, hogy a védekezésnek az egész vízgyűjtőre ki kell terjednie. 1976-ban az MTA SZTAKI biomatematikusaival megkezdte a Balaton Eutrofizálódási Modell kidolgozását. Eredményeikkel sikerült elérniük, hogy a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (HASA) a Balatont válassza a sekély tavi eutrofízálódás modellezésének mintaterületévé. A Balaton Eutrofizálódási Modell létrehozásához meg kellett határozni a külső terhelés forrásait, aminek közvetlen haszna volt a vízminőség javításához szükséges intézkedések meghatározásánál. A modell nagyon jó kérdéseket tett fel, ezekre kutatással lehetett felelni. A kutatás és modellezés így kölcsönhatásban fejlődhetett. Herodek Sándor számos pályázatot nyert el, ezek segítségével sikerült munkacsoportot kialakítani. 1982-ben valóban bekövetkezett katasztrofális vízminőség-romlásról írott jelentése a miniszterelnökig továbbítódott, nagy visszhangot váltott ki, és alapvető szerepe volt abban, hogy a következő évben nagy ütemben megkezdődtek a vízminőség javító intézkedések. 1983-ban és 1987-ben tagja volt, 1992-ben és 1997-ben pedig vezette azokat az MTA által koordinált bizottságokat, amelyek szakmai javaslatokat tettek a Balaton vízminőségét javító kormányhatározatokra. Sok nemzetközi konferencián tartott előadást, és számos külföldi intézetben volt tanulmányúton. 1984-ben az első Nemzetközi Tóvédelmi Konferencián Japánban elérte, hogy Japán és az Egyesült Államok után a harmadik Nemzetközi Tóvédelmi Konferenciát Magyarország rendezhette Keszthelyen 1988-ban. 1990-ben pályázatot nyújtott be az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatói állására, és 1991. január 1től 2004. december 31-ig, 14 évig vezette az intézetet. Korábban a Hidrobiológiái Osztály létszáma kisebb volt, vagy éppen elérte a Kísérletes Állattani Osztályét. Herodek Sándor célja, melyet sikerült is elérni, az volt, hogy az arány 2:1 legyen a Hidrobiológiái Osztály javára, ugyanakkor maradjon meg a neurobiológiai kutatások kritikus tömege. Ennyi hidrobiológus még nem volt az intézetben annak 77 éves története során. Az elmúlt 14 évben az intézet évi átlagos publikációs mutatói jóval magasabbak voltak, mint az azt megelőző periódusban, és 8 MTA doktora értekezést védtek meg az intézet kutatói. Az MTA intézetek 2003. évi minősítése során Tihany nagyon elismerő véleményt kapott. Az igazgatóságban rejlő lehetőségeket kihasználva tovább küzdött a Balaton állapotának javításáért. Szakértői csoportokat vezetve a kormányhatározatok előkészítésén túl tanulmányokat készített a Keszthelyi-öböl lepel-kotrásának lehetőségeiről (1991), az angolna-pusztulásról (1991) - ennek alapján tiltották be az angolnák további telepítését és rendelték el gyorsított lehalászásukat - a Kis-Balaton rekonstrukciós terveinek felülvizsgálatáról (1997), a vízszintcsökkenés hatásairól (2003). Kidolgozta a Balaton Középtávú Kutatásának Tervét (1999), amely 5 éven át biztosított a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA közötti megállapodás keretében anyagi fedezetet a tudományos munkához. Herodek Sándor 1993 óta a biológiai tudomány doktora. 120 tudományos közleménye jelent meg, jórészt nemzetközi folyóiratokban. A Science Citation Index-ben ezekre 436 hivatkozás található. Összegezni mindezt talán úgy lehetne, hogy Herodek Sándor élete és munkássága összefonódott a Balaton ügyével. Tudósként és közéleti szereplőként megalkuvást nem tűrően, szívósan és következetesen állt ki a tóvédelem mellett. Tudományos meggyőződését soha fel nem adva, konfliktusokat sem kerülve harcolt a Balaton ökológiai állapotának védelméért, javításáért. Alapvető érdeme van abban, hogy idejében sikerült megfordítani a Balaton eutrofizálódását, a Balaton esete nemzetközileg is a vízminőségjavítás sikertörténetévé vált. Herodek Sándor a modern limnológia úttörője hazánkban, ö kezdte meg a tavi anyagforgalom modern módszerekkel történő kutatását, a tavi anyagforgalommal foglalkozó tudományos iskolát teremtett, és kutatásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Balaton nemzetközileg is egyik legjobban kutatott tónak számít. 14 éven keresztül eredményesen vezetett egy MTA kutatóintézetet, igazgatói működése során számos új, a legkorszerűbb technikákat alkalmazó laboratórium jött létre Tihanyban, ami azt eredményezte, hogy az MTA BLKI napjainkra a kísérletes ökológia nemzetközi szinten is elismert műhelyévé vált. A tudományban, és az igazi tudós életében nincs megállás, így van ez Herodek Sándor esetében is aki 2004-ben öt intézményből, és mintegy harminc kutatóból álló konzorciumot szervezett. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében benyújtott 96 ökológiai pályázatból kettő nyert, az egy az övéké volt. Címe: A vízszint változásának hatása a Balaton ökológiai állapotára. Három évig most ennek a projektnek a vezetője. Vörös Lajos: Dr. Herodek Sándor 70 éves