Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

7 A Balaton köves partján élő felsőrendű rákok (Malacostraca) mennyiségi változása a vízszint ingadozás hatására (2003-2004) B. Muskó Ilona \ Balogh Csilla Tóth Ádám Péter 3, Varga Éva \ Lakatos Gyula 3 1 MTA Balatoni Limnolgiai Kutatóintézet, 8237. Tihany tnuskota tres.blki.hu 2Veszprémi Egyetem Limnologia Tanszék, 8000. Veszprém ' Debreceni Egyetem Alkalmazott Ökológia Tanszék, 4032. Debrecen Kivonat: A Balaton vízszintje rendkívül alacsony volt 2003-ban, amelyet egy magasabb vízállású periódus követett. A vízszintingadozás leginkább a parti élővilágot viselte meg, ezért célunk az ott élő felsőrendű rákok mennyiségi elemzése volt. A köveket a vízfelszín közeléből és a mederfenékről vettük 2003 és 2004 májusában, júliusában, szeptemberében és októberében Keszthelynél, Szigligetnél, Tihanynál és Balatonalmádinál, a bevonatot a korábban leírtak szerint dolgoztuk fel (Muskó és mts 2005). Mértük a vízmélységet, Secchi-átlátszóságot, vezetőképességet, pH-t, hőmérsékletet, oldott O2 koncentrációt és a planktonikus a-klorofillt. A Balatonban 2003-2004-ben talált felsőrendű rákok mind pontokáspi eredetűek, az inváziós Amphipoda Chelicorophium curvispinum és Dikerogammarus fajok (D. villosus -domináns és D. haemobaphes) domináltak mindkét évben, Jaera istri (Isopoda) mindenütt előfordult, de főként Tihanynál, Limnomysis benedeni-1 (Mysidacea) csak ritkán találtunk. A felsőrendű rákok maximális denzitása (ind m 2 kőfelület) 69953 volt 2003-ban és 82465 2004-ben. Az alacsony vízszint mellett nem alakult ki vertikális rétegzettség, míg 2004-ben egész évben jellemző volt, Keszthely kivételével. Sokkal több felsőrendű rák élt a mederfenék közelében, mint a vízfelszín közelében. 2004-ben a C. curvispinum visszaszorította a Dikerogammarus fajokat és a vándorkagylót. Inváziós Amphipoda, Balatoni köves part. Mysidacea, Isopoda, aszály. só szintről). A mintavétel és feldolgozás módszerét ld. Muskó és mts. (2005) A mintavétellel párhuzamosan mértük a vízmélységet és a Secchi átlátszóságot, valamint a pH-t, vezetőképességet, oldott oxigént és a hőmérsékletet Horiba U 10 vízminőség vizsgáló készülékkel. Merített vízmintából a-klorofillt mértünk metanolos extrakció után. Kulcsszavak: Bevezetés 2003-ban és 2004-ben egyedülálló terepkísérletre nyílt lehetőségünk a több éves, aszályos periódust lezáró, rendkívül száraz 2003-as év és az azt követő, magasabb vízállású periódus (2004. év) vizsgálatával. A vízszint változás leginkább a parti öv élővilágát érinti, különösen a köves parti zónáét. Minthogy a Balaton parti övének jellegzetes gerinctelen állatai a felsőrendű rákok (Malacostraca) (Muskó és Leitold 2003, Muskó és mts. 2004, 2005), vizsgálatainkat rájuk fókuszáltuk. Anyag és módszerek /. táblázat: A vízmélység és néhány vízminőségi paraméter alakulása (minimum-maximum) A mintavétel időpontja Vízmélys, (cm) SecchiÁtlátszóság (cm) Vízhőmér séklet (°C) pH Vezetőképesség (US cm"

2) Oldott oxigén koncent. (mgl') Plankton, a-klorofill koncentr. (Hg 1"') 2003 Május 19. 37-133 0 19,0-22,5 8,48-8,7 741,7-766 8,41-10,4 2,69-16,47 Július 7. 31-125 31-38 22,0-26,2 8,15-8,4 780,0-797 6,27-11,4 4,83-15,01 Szeptember 2 5-100 5-62 19,5-21,H 8,00-8,2 744,7-781 6,38-10,1 2,77-13,6* Október 7. 15*-111 0-110 13,3-15,2 7,74-8,1 770,3-826 7,65- 9,5 25,86"-5: 2004 Május 18. 52-150 13-70 15,7-18,0 8,28-8,4 793-812 5.89-6.5C 7.54-33,17 Július 6. 30-168 30-110 25,0 7,57-7,8 780-800 6,70-9,97 2,33-9,61 Szeptember 6 35-162 10-60 18,8-22,4 7,45-8,1 745-800 5,84-9,71 5,56-28,6 Október 11. 32-152 28-73 13,5-15,0 7,77-8,3 766-797 7,09-11,2 2,62-7,89 *Októberben Balatonalmádinál a szokásos mintavételi pont helyett a hajókikötő nyugati részéről vettünk mintát, ott mélyebb volt a víz. **Tihanvnál a szokásos vízmennyiség átszűrése után a kimutathatóság alatt volt az a-klorofill értéke, amit nem vettünk tekintetbe. 2003-ban és 2004-ben négy alkalommal (májusban, júliusban, szeptemberben és októberben - a mintavételi időpontok az 1. táblázaton láthatók) vettünk mintát a Balaton északi partja mentén Keszthelynél a szabad strand területéről, (Keszthelyi medence), Szigligetnél a strandon (Szigligeti medence), Tihanynál a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet elől, (Siófoki medence), Balatonalmádinál a hajókikötőtől nyugatra (Siófoki medence), a parti kőszórás két rétegéből (felszínközeibői és a kőszórás talapzatáról). 2003-ban az alacsony vízállás következtében Balatonalmádinál júliustól, Szigligeten pedig októberben csak egy szintről tudtunk mintát venni (az alEredmények A vízszint 2003 szeptemberére drasztikusan csökkent, ezután fokozatosan emelkedett 2004 júliusáig a jelentős csapadék következtében (/. táblázat). 2003-ban a víz betöményedett, vezetőképessége megnövekedett, fokozatosan csökkent a következő évben, de csak nagyon lassan (/. táblázat). A Secchi átlátszóság megnövekedett, a hőmérséklet és a pH alacsonyabb volt 2004-ben, mint egy évvel korábban. Az oldott oxigén koncentráció májustól júliusig alacsonyabb volt 2004-ben, planktonikus a-klorofíll értékei szűkebb határok között változtak, mint 2003 -ban. A Malacostraca rákok mindkét évben jelentős képviselői a gerinctelen állatoknak (relatív abundanciájuk 0 és 82.12 % közöt változott 2003-ban, 0 és 80,23% között 2004-ben, a felemáslábú rákok (Amphipoda): tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum) (relatív abundancia 0 és 58,81 % között változott 2003-ban, 0,51 és 72,66 % között 2004ben) és a Dikerogammarus fajok (D. villosus - domináns és D. haemobaphes) (relatív abundancia 0 és 79,4 % között változott 2003-ban, 1,9 és 43,08 % között 2004-ben) domináltak. A hasadtlábú rák (Mysidacea): pontusi tanúrák (Limnomysis benedeni) csak helyenként fordult elő (relatív abundanciája 0 és 0,35 % között változott 2003-ban, 0 és 0,36 % között 2004-ben). Az ászkarák (Isopoda): Jaera istri relatív abundanciája igen alacsony volt: 0 és 11,1 % közötti 2003-ban, 0 és 13,65 % közötti 2004-ben, a legnagyobb %ban Tihanynál fordult elő. E fajt először 1994-ben találták meg a Balatonban és J. sarsi néven azonosították (Ponyi és Zánkai 1996, Lakatos és mts. 1997). Nesemann és mts. szerint ez a faj azonos a J. istrivel (Nesemann és mts. 1995). Nagy szezonális, térbeli és vertikális különbségek figyelhetők meg 2003-ban: Sokkal több felsőrendű rák élt az alsó szinten, mint a felsőn májusban, mikor elegendően magas volt a vízszint, ez a rétegzettség júliusban még megmaradt Tihanynál, de másutt felborult, vagy ki sem