Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Dr. Mosonyi Emil professzor, akadémikus Széchenyi Díja (Kerényi A. Ödön)

65 Nagymaros, Adony, Fájsz gátépítésének kormányhatározattal történő megtagadása kimeríti-e a törvénysértés fogalmát? Úgy vélem, hogy ebben a Alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia. 7. Nézzük meg a kitüntetés politikai ellenzésének az indokoltságát is. Mosonyi Emil professzor 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak egyik legnépszerűbb előadója volt. Szerették a tervező intézete dolgozói is. Ennek köszönhető, hogy őt választották meg a Forradalmi Bizottság elnökének. Emiatt lett viszont kegyvesztett a politikai hatalom előtt, fosztották meg katedrájától, és váltották le a VIZITERV igazgatói tisztjéről is. E megalázó helyzet miatt döntött Mosonyi professzor, hogy elhagyja az országot. Elfogadta a Karlsruhei Egyetem által felajánlott vízgazdálkodási tanszék vezetését. Szakmai tevékenysége világsikert hozott az Egyetem számára is. Szakértői tanácsait a világ számos országában kormányszinten is elfogadták, több neves egyetem választotta díszdoktorának, és elnöke lett több nagytekintélyű nemzetközi vízépítő szervezetnek is. Csak egyet emeljek ki elismertségének igazolásául. A vízerőművekről írt német és angol nyelvű szakkönyveit Kína illetékes hatóságai, számos más pályázó közül kiválasztva, elfogadták az egyetemi oktatás kötelező tananyagának. Sajnos csak szeretett hazájában érték méltatlan támadások, amire talán némi gyógyírt jelenthet a 95 éves korában kapott Széchenyi Díj. Úgy vélem a fentiek alátámasztják, hogy a kitüntetés politikai szempontból sem kifogásolható. 8. A Bős-Nagymaros vízlépcsők ügye közismerten ma is rendezetlen. A nagymarosi építkezést a magyar kormány 1990-ben leállította. A szlovák kormány meghosszabbította a Dunakilitiig kiépített mücsatornát a saját területén, ahol megépítette az ellenzők által „papírtigris"-nek nevezett új dunacsúnyi duzzasztómüvet, amely a Duna teljes vízhozamát - a főmederbe engedett 400 m

3/s levonásával - a bősi vízerőműbe szállítja. A bősi vízerőmű évente kb. 3 milliárd kWh termelésének egyharmada, tehát kb. 1 TWh, jogilag magyar felet illeti. Értéke kb. 40 millió euro. Ezt a mennyiséget jelenleg a szlovák fél maga használja fel, immár 12 éve. Ez az állapot addig marad fenn, amíg a felek között nem jön létre megállapodás a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtásában. A vita lényege, hogy a magyar fél nem kívánja a lebontott nagymarosi vízlépcsőt újra megépíteni, és inkább Dr. Sólyom László úrnak a Magyar Köztársaság elnöke Budapest Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Elve azzal a nagy megtiszteltetéssel, hogy Mosonyi Emil akadémikus és családja megbízásából én vehetem át számára a Széchenyi Díjat, és így módomban van Önnel személyesen is találkozni, az alábbiakban összefoglalom javaslatomat és kérésemet a Bős Nagymarosi Vízlépcsők ügyének rendezésével kapcsolatban. Meg vagyok győződve arról, hogy Ön, mint a legnagyobb, magyar közjogi méltóság ás Alkotmány Bíróság volt, sikeres elnöke tárgyilagosan ítéli meg kérésemet, és elősegíti a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását gátló félreértések tisztázását. Nagyra értékelem környezetvédelmi elhivatottságát, de éppen ezért tartom fontosnak a reális, szakmai szempontok feltárását. A bírói gyakorlat mindig a szakértői véleményekre alapozza ítéletét, és a döntés után nem jogszerű a per résztvevőinek a megcáfolt érveiket tovább hangoztatni. lemondana a jogos magyar villamos-energia hányadról, ha a vízmennyiség felét a szlovák fél átereszti, hasznosítás nélkül a főmederbe. A szlovák fél ezt nem fogadja el, mivel a Bíróság, sok neves, magyar jogász szakértő véleményével szemben nem tartotta egyoldalúan felbonthatónak az 1977ben megkötött, államközi szerződést. Tévesnek tartja a szlovák fél azt a magyar értelmezést is, hogy a nagymarosi vízerőmű megépítését a Hágai Bíróság nem tartja szükségesnek. Ugyanis az ítélet e pontja csak azt mondta ki, hogy a nagymarosi vízlépcsőre a bősi vízerőmű csúcsra járatása végett nincs szükség, mivel erről az üzemmódról mindkét fél lemondott. Ezzel szemben a szerződés egyéb céljainak teljesítéséhez a nagymarosi vízlépcső nélkülözhetetlen. így pl. a hajózás a Bős alatti gázlók miatt korlátozva van, a tervezett évi kb. 4 TWh termelés nem érhető el stb. Nem fogadta el a Hágai Bíróság a magyar félnek a Duna elterelése miatti katasztrófa elméletét sem, ami a Szigetköz kiszáradá sát jósolta. A bírósági véleményt igazolta az immár évtizedes tapasztalat, ami a 400 m

3/s egyeztetett vízhozam-leeresztés mellett állt elő. Az eddigi kisebb mérvű romlás is elkerülhető lett volna, ha pl. az eredeti tervek szerint, a főmederbe beépítették volna a fenékküszöböket, ami eredményes volt a szlovák oldalon. Furcsa ellentmondást tükröz a hivatalos kárközlésekkel szemben az, hogy a Szigetköz szállodái ma is vízi paradicsomnak hirdetik a Duna szigetközi ágait és hívják ide a vendégeket. 9. Jogosan várjuk tehát a mielőbbi megegyezést, amit a szlovák fél - érthető okból - csak formailag sürget, hiszen a hátrány elsősorban nála jelentkezik. A fentieket dr. Mosonyi Emi! professzor úr, kedves barátom védelmében állítottam össze, mivel nagyra értékelem, hogy a Magyar Mérnöki Kamara is kiállt a kitüntetés indokoltsága mellett, és lapjában, a Mérnök Újságban e témakörben az utóbbi időben több, tárgyilagos cikk is megjelent. Budapest, 2006. április 25-én Kerényi A. Ödön állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa, a Magyar Villamos Müvek Rt ny. vezérigazgató helyettese U.i. A Bős-Nagymaros Vízlépcsők létesítéséről és vitájáról összefoglaló tanulmányt készítettem, amely bemulatja a hágai döntés utáni helyzetet is. A tanulmány több hazai szaklapban is megjelent. A tények feltárásában bizton támaszkodhat az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia és az állásukat nem féltő, tárgyilagos, vízügyi szakértők, valamint az érintett, energetikai és vízgazdálkodási egyesületek és szakmai, civil szervezetek támogatására, ha ilyen megkeresést kapnak az Ön, illetve a Kormány részéről. Ez irányú tevékenységemet az említett szervek vezetői jól ismerik és támogatják a villamosenergia-ipar illetékes vezetői is. Javaslataim mögött 65 évi mérnöki tapasztalat áll, amit az Állami Díj, Köztársasági Érdemrendek, kormánykitüntetések ismertek el és igazolja az is, hogy tavaly kaptam meg a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is a magyar villamos energetika érdekében végzett 20 évi nyugdíjas tevékenységemért és életmüvemért. Önzetlen javaslataim tárgyilagosságát alátámasztja, hogy 87 éves koromban nincs mögöttük semmiféle, egyéni érdek, csupán a volt bencés diák becsületes, a nemzetgazdaságot segítő, jó szándéka. Levelemhez a témát részleteiben is feltáró, két fontos mellékletet csatolok.