Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Kerék Gábor: A Lajta folyó árvíz-előrejelzési rendszere

42 A Lajta folyó árvíz-előrejelzési rendszere Kerék Gábor Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 9021. Győr, Árpád út 28-32. Kivonat: Jelen tanulmány a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének diplomamunka kiírása szerint készült, és a Lajta folyó árvízi előrejelzési lehetőségeit tárgyalja számítógépi szoftverrel támogatott módszerrel, az ún. linearizált regressziós eljárással. Kulcsszavak: árvízvédekezés, előrejelzés. Három fontos eszköz van a kezünkben: a természet megfigyelése, az elmélkedés és a kísérlet. A megfigyelés egybegyűjti a tényeket, az elmélkedés kombinálja őket, a kísérlet pedig ellenőrzi a kombinációk eredményét. A természet megfigyelésében állhatatosságra, az elmélkedésben mélységre, a kísérletezésben pontosságra van szükség. Denis Diderot (1713-1784) A Lajta folyó és vízrendszerének hidrológiai jellemzői A Lajta folyó és vízrendszerének általános jellemzői A vízgyűjtőterület leírása A Lajta Alsó Ausztriában, az Alpokban ered. Két patak, a Schwarza és a Pitten egyesülését követően (Haderswörth alatt) nevezik Lajtának (Leitha). A Schwarza a Rax és a Schneeberg magashegyeinek vidékén; szük, meredek völgyekben ered; míg a Pitten vize az Alpok Keleti nyúlványaiból, erdős, lankás területről, széles völgyekből származik. Mindkét vízfolyásnak két jelentősebb mellékvízfolyása van; a Nassbach és a Sierning a Schwarzát; a Feistirtz és a Seeblatten pedig a Pittent táplálja. Vízgyűjtőterülete 2 379 km", melynek 96,5 %-a Ausztria, 3,5 %-a (71,2 km

2) pedig Magyarország területére esik. A vízgyűjtőterület vázlatos felépítése az 1. ábrán látható. 169.3 km2 253,5kmi 544.2 km2 675,6 km2 1118,3 km2 Sfí 274.5 km2 3 SS,3 1 m2 401.3 kmi 1146 km2 LAJTA 2379,5 km2 1. ábra, A Lajta vízgyűjtőjének vázlatos felépítése A folyó teljes hossza 182 km; magyarországi szakaszának hossza 18,4 km. Vízgyűjtő területe a Schwarza és a Pitten egyesüléséig nagyjából szabályos levélformájú; alatta (Wiener Neustadt-tói), gyakorlatilag a Lajta teljes hosszán keskeny a vízválasztó, a folyóval közel párhuzamos. A Fertő-tótól (Neusiedler See) Északra, a Lajta-hegységnél (Leitha Gebirge) Északnyugat-délkeleti irányba fordul, és Nickelsdorfnál lépi át a határt. Magyar területen a Lajta vízgyűjtője gyakorlatilag a Mosonmagyaróvár-Rajka és a Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom közutak által határolt terület; mivel teljesen töltésezett, a magyarországi folyószakaszon természetes összegyülekezésről nem beszélhetünk. A Lajta magyarországi vízrendszerének sajátosságai A Lajta magyarországi szakaszának vízrendszere azért sajátos jellegű, mert vízhozamát a torkolati szakasz zömén (Mosonmagyaróvárig) két, egymással nagyjából párhuzamos meder vezeti a befogadóba. Az árapasztó funkciót betöltő Balparti-csatorna az 1800-as évek közepének nagy árvizei nyomán megkezdődött mederrendezési munkák keretében épült. A csatorna még Ausztria területén, Nickelsdorfnál ágazik ki a Lajta főmedréből; majd Mosonmagyaróváron, a főág 4,0 fkm-ében csatlakozik újra a főmederhez. Mivel a nickelsdorfi osztóműtárgy a második világháborúban működésképtelenné vált, és a Lajtán levonuló árhullámok jelentős károkat okozó elöntéseket okoztak az osztrák szakaszon; a folyó két ágát az országhatár szelvényében összekötötték egy 300 m hosszú csatornával, amely az érkező árhullámokat 12 mVs vízhozam felett megközelítőleg egyenlő arányban megosztja a két meder között. A folyón, annak viszonylag nagy esése miatt több vízerőmű is működik. A magyar szakaszon csak egy; a főmeder 14,65 fkm-ében létesült Márialigeti vízi erőmű. E létesítmény árvízi biztonságát egy megkerülő (árapasztó) csatorna biztosítja, melynek medre egy síktáblás és 4 billenőtáblás (automata) zsilippel a 14,807 fkm-ben ágazik ki a Lajtából. Ez a csatorna a Márialigeti erőmű alatt 1850 m-rel (12,80 fkm) torkollik vissza a főmederbe. A Márialigeti erőmű duzzasztott bögéjéből kerül kivételre az ún. Jobbparti-csatorna, mely vízpótlást biztosít többek között a Hegyeshalomban létesült Stettni-tónak. A Jobbparti-csatorna a bal partihoz hasonlóan szintén Mosonmagyaróvárig halad nagyjából párhuzamosan a főmederrel; azonban a nagyvízi vízhozamok levezetésében nincs szerepe.