Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Kerék Gábor: A Lajta folyó árvíz-előrejelzési rendszere
43 A folyó alsó szakaszán, Mosonmagyaróvár belterületén találhatók még Lajta-mellékágak (Malom-ági Lajta; Temető-ér), de ezeknek az árvízi vízhozamok levezetésében szintén nincs jelentőségük. A Lajta befogadója a Mosoni-Duna; a torkolat a MosoniDuna 87,1 fkm-ében, Mosonmagyaróvár belterületén van.. A vízgyűjtő csapadékviszonyainak jellemzése A Lajta felső, magashegységi szakaszának vízgyűjtőjén az éves csapadékösszeg zöme hó formájában hullik. A folyón levonuló árhullámok is javarészt hóolvadásből keletkeznek. A hóban tárolt vízkészlet árhullám-képző hatása a rendelkezésre álló idősorok és észlelések alapján nehezen számszerűsíthető, mivel a lehullott hó víz-egyenértékét nem az árhullám kezdetekor észlelték. Általánosan olyan megállapításokat tehetünk, hogy a jellemzően nagyvizes évek csapadékösszegei is magasabbak. Látható, hogy az 1975, 1996, és 1997-ben levonult árhullámot jellemzően a Schwarza felső vízgyűjtőjének csapadékos jellege határozta meg, míg az 1991. évi augusztusi árhullám a Pitten vízgyűjtőjének csapadékosabb j ellegével magyarázható. A Lajta osztrák szakaszán 4; míg a magyar oldalon 1 csapadékmérő állomásról rendelkezünk viszonylag hosszú idejű csapadékösszeg-idősorokkal. Az állomások: - Rohr im Gebirge; a Schwarza felső szakaszán, a Schneebergi-Alpokban - Gloggnitz', a Schwarza alsó szakaszán - Kirchberg am Wechsel ; a Pitten felső szakaszán - Deutsch Brodersdorf, a Lajta Wiener Neustadt alatti szakaszán - Hegyeshalom (Márialiget)-, a Lajta magyarországi szakaszán Valamennyi állomásról az 1971 és 2001 közötti 30 év napi csapadékösszeg idősorai állnak rendelkezésre; valamint az ebből képzett havi és éves csapadékösszegek. A 30 éves csapadékösszegek átlagai az 1. táblázatban láthatók. 1. táblázat, A Lajta felső vízgyűjtőjének sokéves Állomás Tengerszint feletti c magassága (mAf) (mm) Rohr im Gebirge 684 1172 Gloggnitz 512 736 Kirchbrg am Wechsel 563 781 Deutsch Brodersdorf 197 474 Az éves csapadékösszegek idősorán látható, hogy a legtöbb csapadék a vízgyűjtők felső szakaszán hull; a Lajta alsó szakasza ehhez képest meglehetősen csapadékszegény. Tehát, a Lajtán levonuló árhullámok nagyságát a felső vízgyűjtők (döntően a Schwarza vízgyűjtője) csapadékviszonyai határozzák meg. A vízgyűjtő domborzati és esésviszonyai A Schwarza a Schneeberg és a Rax vidékén, 1200 m tengerszint feletti magasságban nagy esésű meredek völgyben ered. A Pitten forrásvidékének jellemző tengerszint feletti magassága ~ 900 m. A folyó teljes esése mintegy 1100 m; Mosonmagyaróváron a torkolatnál 110 mBf a vízszín jellemző tengerszint feletti magassága. Az eredettől a torkolatig esése folyamatosan csökken, hordalékát lerakja. A magyar szakaszon ez a feltöltődés olyan mértékű, hogy a Lajta gyakorlatilag függő-mederben folyik; a mederfenék szintje csak mintegy 50 cm-rel van a környező terepszint alatt. A Lajta-vízgyűjtő lefolyási viszonyai A Lajta ausztriai szakaszán a következő szelvényekben mért vízhozam hosszú idejű idősorainak napi átlagos és havi maximális értékeivel rendelkezünk: - Schwarza - Gloggnitz - Pitten - Warth - Lajta - Deutsch Brodersdorf - Lajta - Deutsch Haslau A magyar szakaszon mért és regisztrált vízállás és vízhozam idősorokkal rendelkezünk a következő állomásokon: - Lajta-főmeder - Hegyeshalom, - Lajta balparti csatorna - Hegyeshalom - Lajta - Mosonmagyaróvár duzzasztómű alvíz (árvízi mértékadó állomás) Az 1960 és 2004 között rendelkezésre álló napi átlagos vízhozam-adatok szerint a hegyeshalmi szelvényben a sokév es fajlagos le folyás 4,4 0 l/s km". vízhozam rrfl/s i"= 0 799 * X + 25 Idősor jrlleutzők alakulása |l981 - 2003 1™°* 1990 92 Idö [év] 96 2000 2 2. ábra. Éve s maximá lis vízhoza mok, Lajta-M.magyaróvár Idősor jcllrmzők alakulása 02 84 9 6 08 1990 92 94 I« [év) J. ábra. Eve s k özé pvízhozamok, Lajta-Mosonmagyaróvár Idősor jdltmzők alakulása 61 82 83 84 1 985 66 87 9 1990 91 92 93 94 I 995 96 Idö [év] 9 kao'i 4. ábra, Évi maximális vízállások, Lajta-Mosonm.óvár Ha megvizsgáljuk a magyar szakasz rendelkezésre álló vízállás és vízhozam idősorait, megállapítható, hogy a Lajta torkolati szakaszán mind az éves közép-vízhozamok; mind az éves maximális vízhozamok lineáris trendje emelkedő volt az elmúlt 25 évben. Hasonló emelkedő trendet mutat a vízállások éves közép és maximális értékeinek idősora is (4. és 5. ábra). Ennek oka a folyó medrének feliszapolódása, feltöltődése. A 6. ábrán látható Mosonmagyaróvári vízhozamgörbe különböző
