Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
5. szám - Emlékezés elhunyt pályatársainkra - Dr. Mistéth Endre (1912–2006)
2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 5. SZ. Dr. Mistéth Endre 1912-2006 Az 1945. novemberében megválasztott, 1946-47. közt tevékenykedő, Nagy Ferenc miniszterelnök vezette kormánynak utolsó, még élő tagja is sírba szállt dr. Mistéth Endre szerkezet- és vízmű tervező mérnök, c. egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja 2006. július 12-én Budapesten bekövetkezett halálával. 1912. szeptember 10-én született a ma Romániához tartozó Buziásfiirdőn. 1935-ben szerzett mérnöki oklevelet a budapesti Műszaki Egyetemen. Magántervezői működése mellett fiatalon bekapcsolódott a magyar függetlenségért küzdő politikai mozgalmakba. A háború után tagja lett a kormánynak: 1945. november 23.-tól 1946. július 23.-ig iparügyi minisztériumi politikai államtitkár, innentől 1946. október 12.-ig újjáépítési miniszter, majd 1947. január 14ig építés- és közmunkaügyi miniszter volt. Ekkor koncepciós vádakkal letartóztatták, majd elítélték. Letartóztatása része volt a miniszterelnök néhány hónappal ezután végrehajtott lemondatásának és a Rákosi-féle nyílt hatalom-megszerzésnek. Szabadságát csak 1955-ben nyerte vissza, amikor is rehabilitálták. Fogsága alatt is fontos külföldi szerkezettervezési feladatokat látott el. 1956-tól kezdve a Vízügyi Tervező Vállalat irodavezetője-, illetve szakfőmérnökeként a vízügyi szolgálat területére helyezte tevékenységi körét. 300-nál több, különböző anyagú- és rendeltetésű műtárgyat tervezett. 1991-ben a legfontosabbakként emelte ki a következőket: Kossuth-híd (Budapest), Nílus-híd (Heluan, Idézetek dr. Mistéth Endre Hidrológiai „A megismételt mérések - köztudomásúan - statisztikai sokaságot alkotnak. Szükségünk van azonban olyan mérési végeredményekre, amelyeket, mert a legvalószínűbbek, legmegbízhatóbbaknak is tekinthetünk. A Gauss-tói származó kiegyenlítő számítás alkalmas ugyan a legvalószínűbb értékhalmaz meghatározására, azonban szokott formájában csak akkor, ha a mérési eredmények kis szórása miatt a vonatkozó függvények lineárisnak tekinthetők." Dr, Mistéth Endrének a Hidrológiai Közlöny 1992. évi 4. számában megjelent „Duzzasztómű vasbeton szerkezetével összefüggő mérések feldolgozásának kiegyenlítő módszere" c. tanulmánya újdonságként mutatta be hogy miként járhatunk el nagy szórások esetén, amikor „függvényeink Taylor-sorba fejtését meg kell ismételni annyiszor, hogy a legvalószínűbb értékek a feltételi egyenleteket ez előre meghatározható, minimális eltéréssel kielégíthessék". A címével most idézett tanulmány a vízépítés tervezési gyakorlatából vett példán mutatta be az ajánlott számítási eljárás végrehajtásának menetét, megalapozva ezzel a számítógépi programok elkészítésének elvi lehetőségét is. * Dr. Mistéth Endre: 1 V4 Magyarországi Duna-szakasz" c., a Hidrológiai Közlöny 1993. évi 1. számában megjelent tanulmánya a Szerző saját mérnöki véleményét rögzíti, amely kifejezi a Duna hazai vízlépcsőzésének műszaki és gazdasági előnyeit. Bebizonyítja, hogy a minimális hajózási mélység fenntartásához szükséges költségeken árutermelő vízlépcsők építhetők fel. hidak építése válik szükségtelenné, egyúttal víztározási tartalékok is keletkeznek. „Nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a (hajózás kérdéseinek) megoldására - véleményem szerint - a legjobb és a leggazdaságosabb megoldás a folyó vízlépcsőzése. ... Az összes tőlünk nyugatra és keletre fekvő folyók lépcsőzve Egyiptom). Szolnoki felüljáró (Európa első vasbeton merevítő-gerendás ívhídja), Máramarosszígeti (faanyagú) Tiszahíd. Tervpályázaton ért el első díjat a Ferihegyi repülőtér számára készített hangárja. Vízügyi szakfőmérnökként a Kiskörei Vízlépcső, és a Bős-Nagymaros Vízlépcső-rendszer fő műtárgyainak volt a tervezés-vezetője. Tudományos tevékenységet a 60-as évektől kezdve folytatott. Egyetemi doktori értekezését a földbe befogott keretek méretszámítása, kandidátusi értekezését (1969) az erőtani méretezés valószínűség-elméleti alapelvei, míg akadémiai doktori értekezését (1978) a különféle méretezések közös valószínűség-elméleti alapjai tárgykörből készítette. 50nél több tanulmányt és füzetet, 2 szakkönyvet írt. A szakmérnök-képzésben a méretezés-elmélet c. tárgyat adta elő. Dr. Mistéth Endre tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti- és Alkalmazott Mechanikai Bizottságának, Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának, elnöke Méretezési Albizottságának. Akadémiai Díjat kapott 1991-ben, Eötvös József koszorút 1995-ben, Széchenyi Díjat 1996ban. A Magyar Köztársaság elnöke 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal elnevezésű kitüntetéssel ismerte el 80. születésnapján példaértékű munkásságát. Dr. Mistéth Endre temetésére - az azelőtt egy hónappal elhunyt feleségével együtt - 2006. július 21-én a budapesti Farkasréti-temetőben került sor. V. I. Közlönyben megjelent egyes írásaiból: vannak. Ma a világ valamennyi műszaki egyetemén tanítják, hogy egy folyó szabályozásának fokozatai: a.) kisvízi szabályozás (hajózhatóvá tétel), b.) árvízvédelem, c.) csatornázás (vízlépcsőzés). A magyarországi Duna-szakaszon Nagymaros (1696,3), Adony (1601,4), Fájsz (1510,5), és Mohács-Bezdán (1425 fkm) térségében terveztek vízlépcsőket. Ezek megvalósításának együttes költsége nem több mint a 2,7 m-es vízmélység biztosításához szükséges összeg. Ezen kívül ez a négy vízlépcső évente mintegy 3000 GWó áramot termelne, aminek több mint a fele, ha az összes szennyvizek tisztítása mechanikailag, kémiailag, biológiailag megtörtént, csúcsenergia lehetne. További előnyök: - a vízlépcsőzés a hajózáshoz 3,5 m-es vízmélységet biztosít, ami a vontatási energiát a 2,7 m-es vízmélységhez képest ~ 20 %-kal csökkenti, - az árvíz-veszélyt a magyarországi Duna-szakaszon a létesítmények 100 éves tervezett élettartamát figyelembe véve ~ 1 %-ra csökkenti, - megoldja az összes parti szűrésű kutak víztermelését, és így Budapest vízellátásában még a legnagyobb nyári melegben sem lenne fennakadás, - megakadályozza a jégdugó képződését, - a Dunántúl és a Duna-Tisza köze közt négy híd megépítését szükségtelenné teszi. A külföldi tapasztalatok szerint, körültekintő tervezés esetén a környezetvédelem sem szenved kárt, mert a müvek megépítésével új ökológiai egyensúly jön létre. A vízlépcsők valamennyien a folyóba épülnek. Természetesen már a tervezés kezdetén ökológusok bevonásával a környezetvédelmi igények kielégítésének biztosítása mellett történne minden műszaki beavatkozás."
