Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

SCHEUER GY.: Az észak-budai pleisztocén paleo-hévforrások 53 E mészképző hévforrások az Arany-hegyi patak völgyében kezdetben subfluvialitis forrásként működtek, miközben a forrás fölé patak hordalék halmozódott fel. Majd környezetében kialakult egy olyan fejlődési fázis, amely kedvezett egy hévforrástó kialakulásához. így a források sublakusztris fejlődési fázisba mentek át és kezdődhetett meg a mészképződés az üledékgyűjtőben, amikor már az Arany-hegyi patak már nem vagy csak ritkán és átmenetileg befolyásolta a mészképződést. A paleo-forrástó elfolyó vizének befogadója az akkori Arany-hegyi patak volt, amelynek vízhozamát gyarapította. A forrásmészkő előfordulás kb. 175 mtszf-i látszólagos paleo-karsztvízszintet jelez, mert a mai magassága a hármashatár-hegyi vonulatnál történt emelkedő mozgások révén alakult ki. 3.7. Csúcshegyi-dűlő alsó (Solymárvölgyi út) paleohévforrás és mészkő Az Arany-hegyi patak jobb oldalán a Csúcshegyi-dűlő alsó részén Horusitzky H. (1938) a mai Solymárvölgyi út hegy felöli oldalán jelez 120-125 mtszf-i magasságba forrásvízi mészkő előfordulást, a mai völgytalp felett kb. 8-10 m-rel (117,0 mAf) , annak közvetlenül a peremi részén. Ezt a forrásmészkövet az általa 96 számmal kataszterezett ásott kút tárta fel, azzal a megjegyzéssel, hogy ez egy dombon van. Ezt a helyszíni bejárás során sikerült megtalálni a Horusitzky H. által jelzett hely környezetében. A mészkövet alapozási munkák során tártak fel, amely tavi kifejlődést mutatott. Miután a forrásmészkő környezetében nincs felszíni kibukkanásban vízvezető karsztos kőzet valószínűsíthető, hogy itt is a Solymári-völgy bevágódásával exhumálódott egy kiemelt helyzetű karsztrög, amelyből a hévíz a felszínre áramlott. A forrásmüködés egy adott szakaszában kialakult itt is egy tó, amelyben a mészkő képződött. A forrásmészkő mai magassága alapján a látszólagos paleokarsztvízszint kb. 125-130 mtszf-i szintben rögzíthető. Irodalom Anjeszky G.-Scheuer Gy. 1989: Új hévízkút a Budapest rómaifurdői strandon. Hidrológiai Tájékoztató, október 39-41. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) 1971-72: Budapest Építésföldtani Térképezése. 4. Óbudai lapnak (M=l:10.000) feltárási és szerkesztési munkálatai. Dokumentációs, vízföldtani, vízkémiai építésföldtani lapok és magyarázói. Kézirat FTV Rt. Adattár Bpest. Horusitzky H. 1932: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 12. 19-49. Horusitzky H. 1939: Budapest Dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny, 18. 4-323. Horváth L.-Scheuer Gy. 1964-65: Hidrogeológiai vizsgálatok és megfigyelések rómaifürdői strand területén. Mérnökgeológiai Szemle, 82-95. Jánossy D. 1962: Az első fosszilis vízilóleletek hazánk pleiszocénjéből. Állattani Közlemények, 49. 1-4. 63-74. Jánossy I). 1979: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, 5-207. Karácsonyi S.- Scheuer Gy. 1968: Lza üledékeken áttöró források foglalásának esetei. Hidrológiai Közlöny, 48.10. 215-224. Korpás L. 2000: A Budai-hegység karsztrendszere In: Millenneumi Barlangnap 2000. június 23-25. Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat alkalmi kiadványa, 17-24. Korpás L. 2004: Negyedidőszaki travertinok, mint paleokarsztvízszintek jelzői a Budai-hegységben In: Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából. 2004. június 21-24. Előadás összefoglaló 23-25. Krolopp E. 2004: A molluszka fauna jelentősége a travertinó kutatásban. Földtani Közlöny 134.2. 219-225. Papp F. 1957: Magyarország ásvány és gyógyvíz előfordulásai. Budapest ásvány és gyógyvizei. In: Schulhof Ö. Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó Budapest, 181-186. Rónai A. 1973: A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. MTA.X.Osztályának Közleményei, 6. 1-4. 242-243. Schafarzik F. 1926: Budapest Székesfőváros ásvány forrásainak geológiaijellemzése és grafikus feltüntetése. Hidr. Közi., 4-6. 14-20. Scheucr Gy. 1964: Budapesti hévízek vízföldtana. Doktori disszertáció Budapest. Kézirat 1-95. Scheuer Gy. 2004: A Budapest Békásmegyeri öblözet (Ill.ker.) körüli alsó pleiszocén hévforrások és kiválásaik. Hidr. Tájék., 66-69. Scheuer Gy. 2004: Ásványvizek forrásmészkő lerakódásai II. rész Külföldi előfordulások. Önálló kiadvány, Budapest 1-272. Scheuer Gy.-Tóthné Németh I. 1982: A Budakalászi-Óbudai öblözet építéshidrológiai viszonyai. Hidr. Tájékoztató, április 24-27. Scheuer Gy.-Schweitzcr F. 1988: A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészkő összletei. Földrajzi Tanulmányok 20. Akadémiai Kiadó. Budapest. 72-95. Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. MÁF1 Évi Jel. 1951-ről, 111-146. Szabó J. 1879: Budapest geológiai tekintetben. Különlenyomat a .Magyar Orvosok és Természetvizsgálatok 1879-i vándorgyűlésének munkálataiból, l-l 16. Szentes (Schreier) F. 1932: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagykevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Hidr. Közi.,.12. 46-63. Végh S-né - Kriván P. - Szentirmai L. 1971-72: Budapest építésföldtani térképezése 4. sz. Óbuda térképlap (M=l: 10.000) földtani térképei és magyarázója. FTV Rt. Adattár. Kézirat Vitális Gy. - Hegyi l-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 2. 73-84. Wein Gy. 1977: A Budai hegység tektonikája. MÁFI kiadvány, 1-76. A kézirat beérkezett: 2006. május 23-án SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledékek. A comparative hydrogeological test of the pleistocene paleo-thermal springs in Northern-Buda (Budapest, Distr. III., Üröm-hill, Péter-hill) Scheuer, Gy.