Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. mészkő). A felhalmozódott kisvastagságú mésziszapos- nyitja és rövid idejű tóállapotra utal. Feltételezhető még, mészhomokos kifejlődésű mészanyag a forrástónak partkö- hogy a hévforrástó nyugati irányba mélyült. zeli - sekély vízi környezetben történt keletkezését bizo2. táblázat. A tárgyalt recens és paleo-hévforrások, forrásmészkő előfordulások összesítő táblázata Sorszám: Előfordulás megnevezése Jelenlegi magasság mAf Hévforrás típus Mészkő típusa Vastagság m Nagyság Megjegyzés 1 Péter-hegy 200 hévforrástó tavi 3-4 m kisebb 2 generációs kifejlődés 2 Uröm-hegy Arany-hegy 177-197 hévforrástó tavi 4-8 m nagy 2 generációs kifejlődés 3 Arany-hegy alsó 135-140 hévforrástó tavi 2-3 m kicsi 4 Uröm-hegy alsó 150 hévforrástó tavi 3-4 m kisebb 5 Külső Bécsi út 150-155 hévforrástó tavi 2-3 m kicsi 6 Csúcshegy dűlő felső 170-180 hévforrástó tavi 5-6 m jelentős 7 Csúcshegy dőlő alsó 135-140 hévforrástó tavi 2-4 m kisebb 8 Csillaghegyi strand 100,0 hévforrástó tavi 1,0-1,5 m kicsi 9 Rómaifürdő 94,5-106 hévforrástó tavi 0,5 m 1,0-1,5 m kicsi 2 generációs kifejlődés szelvénye Kriván P. nyomán módosítva A/ Első generációs forrásmészkő, B. Második generációs forrásmészkő, 1. Kiscelli agyag, 2. Paleotalaj, 3. Laza mészkő, mésziszap, mészhomok, 4. Paleotalaj, 5. Kemény pados forrásmészkő, 6. Mésziszap réteg. A rétegsor szerint az első generációs mészképződés lezárult a források elapadása miatt, amely a termálkarsztnál a paleo-karsztvízföldtani viszonyok megváltozására vezethető vissza, és ez egyben azt is jelzi, hogy a paleokarsztvízszint a forrásküszöb alá csökkent. A mészképződés szünetében az első generációs forrásüledék felszínén paleotalaj keletkezett. Továbbá nem kizárt, hogy a paleotalaj keletkezése előtt az első generációs mészüledék vastagabb volt, és egy része erodálódott. A mészkőösszlet között települő paleotalaj olyan egykori felszínt és olyan paleo-karsztvízföldtani adottságokat és körülményeket jelez, amikor a mészkiválás szünetelt. Majd létrejött megint egy olyan környezeti változás, amelynek következtében a rendszer karsztvízszintje megemelkedett és a paleo-hévforrások újra indultak és környezetében kialakult egy újabb hévforrástó, amelyben dinamikus mészképződési feltételek jöttek létre. Ekkor keletkezett a B jelű második generációs mészkő, amely kb. 2 m vastagságú, kemény, réteges kifejlődésű. A Péter-hegyi két generációs forrásmészkő rétegzettségi adottságaiból és vastagságából arra lehet következtetni, hogy a termálkarsztrendszernél dinamikus paleo-karsztvízföldtani változások, események történtek, a melyek befolyásolták a forrásműködést és szakaszos mészképződést okoztak. Ez visszavezethető a termál karsztrendszernél a tápterületen bekövetkezett beszivárgási viszonyok ingadozása. A forrásmészkő előfordulás mai települési magassága alapján az egykori paleo-karszvízszint 200-205 mtszf-i magasságban állapítható meg. Ez azonban csak „látszólagos" paleo-karsztvízszintként értelmezhető, mert a hegységrész emelkedéséből eredően a mészkövet lerakó paleo-hévforrások alacsonyabb szinten fakadtak és a Péter-hegyi dolomittal együtt emelkedett a mai magasságra. Ebből eredően a forrásmészkövek mint paleo-karsztvízszintek jelző kőzetei csak látszólagosan és nem ténylegesen jelezik a mészkő keletkezése idején a termálkarszt-rendszeren belül uralkodó nyomás viszonyokat és ehhez kapcsolódó paleokarsztvízszinteket. Krolopp E. (2004) a Péter-hegyi forrásmészkő előfordulást a középső-pleisztocén bevezető szakaszába helyezi a gyűjtött molluszka fauna alapján. így az előzőkben leírt paleo-karsztvízszint ingadozás és ehhez kapcsolódó paleo-karsztvízföldtani folyamatok és változások részben még az alsó-pleisztocénhez (első generációs mészkő) kapcsolhatók részben pedig a középső-pleisztocén alsó időszakára (második generációs mészkő) időzít-