Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Molnár Béla–Schmitt, Manfred–Jenei Mária: A Duna–Tisza közi hátsági talaj- és felszíni vizek éves hidrodinamikai és hidrokémiai változásai, II.

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. A karbonátok diagenetikus folyamatait fizikai és ké­miai tényezők határozzák meg, mint pl. az üledék termé­szete. Ilyen tényezők a törmelékszemcsék összetétele, a pórusokban a vezetőképes anyag-tartalom, a porozitás és permeabilitás, az üledék szerkezete és a teljes üledék ge­ometriája: a környezeti tényezők, a nyomás, a hőmérsék­let és a pórusvíz minősége, beleértve az összetételt, vala­mint a vezetőképes folyadék tartalmat s a folyadék moz­gásának sebességét a pórusrendszerben. Mint látható, a dolomitképződés igen bonyolult folyama­tok eredménye, amelyeknél a víz kémiai összetételének és az egyéb környezeti tényezőknek is jelentős szerepe van. Mivel célunk a Duna-Tisza közi tavi dolomitok keletkezé­sének a pontos feltárása is, ezért a talaj- és felszíni vizek vizsgálata, és annak időbeli változása ezt a célt is szolgálja. A Duna-Tisza közi tavi karbonátok keletkezésénél a kör­nyezeti tényezők közül a korábbi karbonátok stabil izotóp vizsgálataiból ismeijük, hogy a vizek evaporációjának je­lentős szerepe volt (Molnár B. - Botz R., 1995/ Ezért most a vizek stabil izotóp vizsgálatára is sort kerítettünk, mert az evaporációt a nehéz oxigén ( l 80) relatív dúsulása jól jelzi. A későbbiekben a vizek további kémiai komponenseinek vízmintagyűjtési helyek A talajviz-és felszíni vízmintavételi helyek a 2004-ben kijelöltekkel azonosak (1. ábra). A Szappanos-szék és a Ke­lemen-szék tavak a KNP részét képezik, de a csólyospálosi kút és a közeli gödör is annak a semlyéknek a területéhez tartozik, ahol védett karbonát-szelvény található. A Ródli­szék tó és a további pontok, ahol a terület mezőgazdasági hasznosítása történik, a kontroll területeket jelentik. A kutak és felszíni mintavételi helyek morfológiai, földtani viszo­nyait és a kutakban feltárt földtani képződményeket koráb­ban már ismertettük, így azoktól itt eltekintünk. Annyit jegyzünk meg, hogy a tavaknál kiképzett megfigyelő kutak közül a Ny-iak, a tavak Ny-i partján létesültek, mert a talaj­vizek szivárgása ebből az irányból várható, a K-i jelzésűek pedig a tavak közepén készültek, ahol a talajvíztükör a fel­színhez a legközelebb van. 2. Talajvíz vizsgálati módszerek A talaj- és felszíni vizek megfigyelésére a 2005. év­ben március és december között került sor. Az első két hónapban a jelentős hó-borítás miatt a vizsgálati terület gépkocsival megközelíthetetlen volt, ezért az észlelés az első két hónapban elmaradt. Közismert azonban, hogy a január és a február, a decemberi viszonyokhoz képest lé­nyeges változást még nem hoz. A vízvizsgálatok a kutakban mért talajvízszint állásra, a talajvíz- és a léghőmérséklet mérésére terjedtek ki. A pH értékeket, a redox-potenciált és a vezetőképességet, amelyből 0,8-cal szorozva kaptuk az összsó-mennyisé­get, német gyártmányú WTW pH/Cond 340 i/Set mű­szerrel mértük meg. Mivel a karbonát-üledék kiválásánál az eddigi ismeretek szerint az evaporációnak is jelentős szerepe van, (Molnár B. - Botz R.„ 1995, Molnár B. - Botz R..- Dinka M., 2002), ez­ért a 2002-ben és a 2004-ben gyűjtött vízminták SD (0/00) SMOW és 518 O (0/00) SMOW vizsgálatára is sor került. Az elemzések az NSZK-ban a Hannoverhez közeli Sehnde­ben került sor, a Geokémiai Analitikai Kutató Vállaltnál, Finnigan MAT 25l-es tömegspektrográffal. 3. A kutakban mért talajvíz-értékek A buckák közötti tavi mélyedések, mint korábban rá­mutattunk, ma már szárazak, és legfeljebb a hóolvadás u­tán, vagy nagyobb csapadék után tartalmaznak sekély, néhány cm mélységű vízborítást. Viszont a talajvizek e­zeken a területeken vannak a felszínhez a legközelebb, és a tóközépi megfigyelő-pontok ezért létesültek itt. A szappanosszéki tóparti Ny-i megfigyelő kútban a vízállás legalacsonyabban, 2,77 m-rel 2005 november 25-én volt, legmagasabban pedig 2,27 m-rel április 30-án. A tókö­zépi K-i kútban legalacsonyabban 1,43 m-rel július 27-én volt. Márciusban és áprilisban e kútban a víz a felszínig e­melkedett (1. ábra). Ha ezeket az adatokat a 2004-ben mért adatokkal hasonlítjuk össze, látható, hogy 2005-ben különö­sen a Ny-i kútban, egész évben a talajvíz lényegesen maga­sabban volt. 2004-ben a legmélyebb talajvíz elérte a 4,0 m-t is. Az éves ingadozás is eltérő, mert 2004-ben 0,72 m, 2005-ben pedig csak 0,47 m volt (2. ábra). A két év közötti eltérést nyilván a bővebb csapadék okozta. A talajvíz hőmérséklete a Ny-i kútban 8,5-14,0 °C, a tó­középi K-iben pedig 6,0-18,5 °C között változott. Ezek a 2004-ben mért adatokhoz hasonlók. A víz hőmérséklet a nyári hónapokban a legmagasabb (lásd a léghőmérséklete­ket - 1. táblázat), és a mindenkori talajvíztükör mélysége is befolyásolja, mert általában a magasabb talaj vízállásnál a vízhőmérséklet is nagyobb. A talajvíz pH értéke a Ny-i kútban 6,94-7,53 között, a tóközépi K-iben 6,87-7,64 között változott. Az elmúlt é­vihez képest 2005-ben többször volt ingadozás. Ez a nyári megismétlődő bővebb csapadékra vezethető vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents