Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Molnár Béla–Schmitt, Manfred–Jenei Mária: A Duna–Tisza közi hátsági talaj- és felszíni vizek éves hidrodinamikai és hidrokémiai változásai, II.

MOLNÁR Ii - SCHMITT, M. - JENEI M.: A Duna-Tisza kőzi hátság II. 3 A redox-potenciál a Ny-i kútban 3-53 mv között, a tóközépi K-iben pedig + 2-40 mv között alakult. Az elmúlt évben pozitív értékeket nem találtunk, és akkor a Ny-i kútban -115 mv érték is megjelent. 2005-ben kiegyensúlyozottabb értékek voltak. Az összsó-mennyiség egész évben mindkét kútban eléggé kiegyenlített volt. A Ny-i kútban 911,2-1075, a Kiben pedig 1056-1319,2 mg/l között alakult. A kisebb értékek márciusban, a nagyobbak részben nyáron, részben pedig az év végén, októberben, novemberben és decemberben voltak. A hőmérséklet okozta párolgás miatti sótartalom-növekedést az őszi csapadék ekkor még nem hígította fel. A 2004. évi értékekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a K-i kútban 2005-ben általában nagyobb értékek adódtak. 2004-ben a K-i kútban az év első részében, csak 850 mg/l értékek jelentek meg. A ródliszéki tóparti Ny-i kútban a vízállás 1,25-2,97 m, a tóközépi K-i-ben a felszín és 1,2 m között változott. A legmagasabb vízállások a Ny-i kútban decemberben, a legalacsonyabbak pedig decemberben voltak (1. ábra). Ha ezeket az adatokat az elmúlt éviekkel hasonlítjuk öszsze, látható, hogy tendenciájukban a szappanos-székihez hasonlóak. 2004-ben a Ny-i fúrásban a legmélyebb vízszínt 3,17 m-ben, a K-i fúrásban pedig 1,18 m-ben volt. A Ny-i-ban a legmagasabb vízszint 2004-ben 1,91 mben, a K-iben pedig jellemző volt az egész éves erős ingadozás. Októberben pl. 1,02 m-ben volt a vízállás, de előtte és utána egy hónappal csak 0,5-0,7 m körüli. A Nyi kútban az éves vízállás magasabb volt, mint 2004-ben. A különbség a 2004 évi 1,26 m-rel szemben azonban nagyobb, 1,72 m volt (2. ábra). Ez nyilván az ismétlődő csapadék eredménye. A vízhőmérséklet a Ny-i kútban márciusban 7,0 °C, július, augusztus hónapokban pedig 15,0 °C volt. A K-i tóközépi kútban márciusban 7,0 °C, júniustól augusztusig pedig 18,0 °C volt. Ezek az értékek mindkét kútban nagyobbak voltak, mint a 2004. évi adatok. Ez a felszínhez közelebbi magasabb vízállásoknak köszönhető. A vizek pH értéke a Ny-i tóparti kútban 8,08-8,93, a K-i tóközépi kútban pedig 7,78-8,72 között változott. Különösen jellemzőek voltak az adott értékhatáron belüli évközi ingadozások, ami itt is a nyári többszöri bővebb csapadékkal függ össze. A redox-potenciál a Ny-i kútban -70- -119 mv között, a K-iben pedig -56- -132 mv között változott. Az elmúlt évi értékeket összehasonlítva látható, hogy mind a Ny-i, mind pedig a K-i kútban 2004-ben kevésbé negatív értékek voltak (-45- -99 mv, és -54-- -73 mv). Az összsó-tartalom a Ny-i kút vizében 10592-11544, a K-i-ében pedig 10852-11936 mg/l között változott, tehát az elmúlt évihez hasonlóan a többi talajvíz értékekhez képest igen nagyok voltak. A 2004. évi értéket figyelembe véve, feltűnő, hogy a Ny-i kútban 2005-ben még az elmúlt évinél is nagyobb értékek adódtak, 2004-ben ott mindössze decemberben haladta meg a 10 ezer mg/l-t, egész évben azonban 9 ezer mg/l érték körül alakult. A K-i tóközépi fúrásban mindkét évben hasonló értékek voltak. Az elmúlt évben rámutattunk, hogy az igen nagy értékek a tőzeges szubsztrátumon kívül a híg sertéstrágya trágyázásával is összefügghetnek. 2. ábra: A talajvíz-niegfigyíelö kutakban mért 2004 és 2005 évi vízállások A: Szappanosszék Ny, B: Kódliszék Ny, C: Csólyospálosi kút A csólyospálosi kútban a vízállás 0,78-1,27 között alakult (1. táblázat). Az egész évet tekintve, év közben kisebb ingadozás figyelhető meg, ami szintén a bővebb nyári csapadéknak az eredménye. Az elmúlt évhez képest szintén az látható, hogy a talajvíz 2005-ben magasabban helyezkedett el, mint az előző évben, és egyben a 2004. évi éves 1,09 m-