Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Pálfai Imre: Aszály gyakorisága és aszálykárok Magyarországon

63 Aszálygyakoriság és aszálykárok Magyarországon Pálfai Imre 6721. Szeged, Füredi u. 9/A. Kivonat: Magyarországon 10 évből átlagosan 5 év aszályos. Ezek közül 2 év mérsékelten, l-l év pedig közepesen, súlyosan, illetve rendkívülien aszályos. Egy átlagos tízéves időszakban - 2005. évi árakon és a közvetett károkat is számításba véve hozzávetőleg 410 milliárd Ft aszálykár keletkezhet, azaz a sokévi átlagos aszálykár kb. 40 milliárd Ft. aszálygyakoriság, aszálykár, vízhiány. Kulcsszavak: A Nemzeti Aszály Stratégia szükségességének alátámasztása céljából - a stratégia szövegtervezetén dolgozó szakértői csoport vezetőjének, dr. Vermes Lászlónak a fölkérésére - 2006. január elején egy egészen rövid öszszeállítást készítettem a magyarországi aszályok gyakoriságáról és az aszálykárokról. Az összeállítást az alábbiakban egy ábrával és néhány mondattal kiegészítve mutatom be. Egy-egy mezőgazdasági év időjárása az aszály szempontjából - a hazai tapasztalatok (Pálfai, 2004) szerint jól jellemezhető az aszályindex (PAI) országos átlagával, amelynek 1931-2005 közötti 75 éves adatsorát az I. táblázat tartalmazza, kiegészítve az egyes évek szöveges értékelésével. Az értékelésnél a következő értékhatárokat vettem alapul: 11,0 PAI országos átlaga < 5 = aszálymentes év, 5-6 = mérsékelten aszályos év, 6-7 = közepesen aszályos év, 7-8 = súlyosan aszályos év, > 8 = rendkívül aszályos év. Az 1. táblázatból megállapítható, hogy a vizsgált 75 évben 40 év aszálymentes, 35 év pedig - különböző mértékben - aszályos volt. Az aszályos évek megoszlása: mérsékelten aszályos 18, közepesen aszályos 6, súlyosan aszályos 4, rendkívül aszályos 7. Ezt tekintve, az aszály-gyakoriságról hozzávetőlegesen azt mondhatjuk, hogy 10 évből átlagosan 5 év szokott aszályos lenni, s ezek közül 2 év mérsékelten, l-l év pedig közepesen, súlyosan, illetve rendkívülien aszályos. Hangsúlyozandó, hogy ez átlagos megoszlás, melytől adott tízéves periódusban lényeges eltérések is lehetnek (pl. az 1986-1995 közötti 10 évből 8 év aszályos, és ezen belül 3 év rendkívül aszályos volt). A PAI-adatok bizonyos periodicitást mutató idősorát az 1. ábra szemlélteti. 10,0 E E o o O o < ű. 1. ábra. Az aszály index (PAI) országos átlaga 1931-2005 között Az éves aszálykárokra vonatkozóan - kellő adatok, vizsgálatok híján - csak egészen durva becslést lehet végezni. Kiindulhatunk abból, hogy az 1990. évi közvetlen mezőgazdasági és erdőgazdasági aszálykár - folyó áron - kb. 50 milliárd Ft volt (Pálfai 2004). Ez 2005. évi árakon - évi 3 %-os mezőgazdasági árszínvonal-emelkedéssel számolva kb. 75 milliárd Ft. A közvetett mezőgazdasági-erdőgazdasá-gi károkat az előbbinek 30 %-ára becsülve az ilyen jellegű aszálykár összességében kb. 100 milliárd Ft-ot tesz ki. Az aszály, illetve az aszállyal többnyire arányos általános vízhiány miatt a nemzetgazdaság más területein keletkező károkat ennek felére, tehát kb. 50 milliárd forintra tételezve fel, az 1990. évi és az ehhez hasonló rendkívüli aszályok (a PAI országos átlaga 8-11 közötti) esetére végeredményben kb. 150 milliárd Ft kárértéket kapunk. A kevésbé súlyos aszályok esetében - az előbbi értéket a PAI országos értékei szerint bearányosítva és feltéve, hogy PAI < 4-nél már nincs aszálykár - a következő kárértékeket kapjuk: mérsékelten aszályos évben 40 milliárd Ft, közepesen aszályos évben 70 milliárd Ft, súlyosan aszályos évben 110 milliárd Ft. Az aszálygyakoriság és az éves aszálykárok fenti értékeivel számolva egy átlagos tízéves időszakban - 2005. évi árakon -2* 40 + 70+ 110+ 150 = 410 milliárd Ft aszálykár keletkezhet, tehát a sokévi átlagos országos aszálykár kb. 40 milliárd Ft. A fenti egyszerű vizsgálat természetesen nem helyettesítheti az aszálykárok pontosabb meghatározását és beható elemzését, amelyre a közeljövőben remélhetőleg sor fog kerülni. Irodalom Pálfai Imre, 2004: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Közlekedési Dokumentációs Kft. [Budapest]