Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetések - Putarich Ivánszky Veronika: A Vajdaság területén fekvő holtmedrek revitalizációs programja. Veress Márton (szerk.). Karsztfejlődés X. - A II. szegedi Holtág-Konferencia (2004. szeptember 21.) előadásai (Ism.: Vágás István)

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. 1. táblázat. Az aszályindex (PAI) országos átlaga és a mezőgazdasági év minősítése 1931-2005. között (Összeállította: Pálfai Imre) Mg. év PAI * Minősítés Mg. év PAI * Minősítés Mg. év PAI * Minősítés Mg. év PAI * Minősítés 1931 6,5 közepesen aszályos 1951 3,6 aszálymentes 1971 5,4 mérsékelten aszályos 1991 4,0 aszálymentes 1932 5,8 mérsékelten aszályos 1952 10,7 rendkívül aszályos 1972 3,7 aszálymentes 1992 9,9 rendkívül aszályos 1933 4,5 aszálymentes 1953 3,1 aszálymentes 1973 5,0 mérsékelten aszályos 1993 9,0 rendkívül aszályos 1934 5,6 mérsékelten aszályos 1954 3,6 aszálymentes 1974 3,7 aszálymentes 1994 7,9 súlyosan aszályos 1935 8,7 rendkívül aszályos 1955 2,6 aszálymentes 1975 2,8 aszálymentes 1995 5,8 mérsékelten aszályos 1936 4,0 aszálymentes 1956 4,1 aszálymentes 1976 6,1 közepesen aszályos 1996 4,7 aszálymentes 1937 4,0 aszálymentes 1957 4,3 aszálymentes 1977 3,5 aszálymentes 1997 3,6 aszálymentes 1938 4,0 aszálymentes 1958 5,1 mérsékelten aszályos 1978 2,7 aszálymentes 1998 4,4 aszálymentes 1939 5,1 mérsékelten aszályos 1959 3,8 aszálymentes 1979 4,0 aszálymentes 1999 2,8 aszálymentes 1940 1,8 aszálymentes 1960 4,3 aszálymentes 1980 3,1 aszálymentes 2000 8,1 rendkívül aszályos 1941 3,0 aszálymentes 1961 5,8 mérsékelten aszályos 1981 4,3 aszálymentes 2001 4,5 aszálymentes 1942 4,3 aszálymentes 1962 5,3 közepesen aszályos 1982 3,9 aszálymentes 2002 6,8 közepesen aszályos 1943 5,9 mérsékelten aszályos 1963 5,0 mérsékelten aszályos 1983 6,9 közepesen aszályos 2003 9,2 rendkívül aszályos 1944 3,0 aszálymentes 1964 5,3 mérsékelten aszályos 1984 5,4 mérsékelten aszályos 2004 4,3 aszálymentes 1945 5,8 mérsékelten aszályos 1965 2,5 aszálymentes 1985 4,5 aszálymentes 2005 3,0 aszálymentes 1946 7,8 súlyosan aszályos 1966 2,5 aszálymentes 1986 5,4 mérsékelten aszályos Mg. év = mezőgazdasági év * = PAI országos átlag 68 állomás adataiból számítva (°C/100 mm) 1947 7,1 súlyosan aszályos 1967 5,5 mérsékelten aszályos 1987 5,0 mérsékelten aszályos Mg. év = mezőgazdasági év * = PAI országos átlag 68 állomás adataiból számítva (°C/100 mm) 1948 4,2 aszálymentes 1968 6,2 közepesen aszályos 1988 5,8 mérsékelten aszályos Mg. év = mezőgazdasági év * = PAI országos átlag 68 állomás adataiból számítva (°C/100 mm) 1949 5,1 mérsékelten aszályos 1969 4,0 aszálymentes 1989 4,2 aszálymentes Mg. év = mezőgazdasági év * = PAI országos átlag 68 állomás adataiból számítva (°C/100 mm) 1950 7,4 súlyosan aszályos 1970 2,5 aszálymentes 1990 8,8 rendkívül aszályos Mg. év = mezőgazdasági év * = PAI országos átlag 68 állomás adataiból számítva (°C/100 mm) PALFAI IMRE dr., oki. mérnök, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott szaktanácsadója, az MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának több évtizeden át volt elnöke. (A kézirat beérkezett: 2006. január 25.) Könyvismertetés Putarich Dr. Ivánszky Veronika: A Vajdaság területén fekvő holtmedrek revitalizációs programja A tanulmány nagyon sokrétű földrajzi, biológiai, gazdasági, és nem utolsó sorban vízépítő és vízhasznosító mérnöki leírásokat tartalmaz. Olyan olvasható anyag készítése volt a Szerző célja, amelyben a különböző érdeklődési körű olvasó kielégítő választ talál kérdéseire, de amely további beruházások tervezésének is alapja lehet. .A könyv az alábbi fejezetekből áll: 1. A holtmedrek hasznosítási lehetőségei. 2. Vízkészlet meghatározás szimulációs módszerrel 3. Esettanulmányok. 4. A Duna holtmedrei: Vajdasági Felső-Duna: Küllőd (Kozara), Karapandzsa és a Monostori erdő. Apatini-rét, Vajdasági Közép-Duna: Karadjordjevo, Tökös, Begecsi-árok, Péterváradi- és Kaboli-rét (Arkány), Vajdasági Alsó-Duna: Kapitány-rét (Ponyva), Fekete-mocsár. 5. A Tisza holtmedrei: Nagy-Túzok, Sós-Kopovo, Békáshalastó és rét, Császár-mocsár, Ecska. 6. A paraméterek meghatározása. 7. Informatika és térinformatika. 8. Értékelés. Korszerűek és értékesek a tanulmány 6-7. fejezetei, amelyek a megfigyelési (monitoring) rendszer adataival folyamatosan frissített adatbank kezelésén épülő mátrixelméleti döntési sémát fejtenek ki, felhasználva az entrópia-elmélet következtetéseit. A gazdasági tényezők viszont meghatározók, és a holtmedrek rendezésére szükséges összegek előteremtése ma még kétséges. A Szerző előremutató gondolatai mindazonáltal üdvözlendők. Dr. Vágás István A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság megbízásából kiadta az IGT Kiadó. Újvidék, 2005. Készült a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és támogatásával az Arany János Közalapítvány Tudományos Kutatásért Szakkuratórium elnyert pályázatával, (A pályamunka száma: S/04/30). - 17 x 24 cm formátum, 80 oldal, 49 ábra, 17 táblázat, 20 irodalmi hivatkozás, angol és német nyelvű összefoglaló. A könyvben szereplő tanulmány több évtizedes feltáró munka eredményeivel és a legfrissebb adatok közlésével mutatja be a Vajdaság területén fekvő Duna és Tisza holtmedrek jelenlegi állapotát. A könyv célja volt a hasznosítási lehetőségek vizsgálatával meghatározni az optimális fejlesztés térbeki és időbeli kereteit. A nagy vízfolyások vajdasági szakaszára jellemző a kanyargós meder. E kanyarulatok levágásával, a meanderek megszüntetésével, valamint ott, ahol a folyó elhagyta a régi medrét, holtmedrek alakultak ki. Ezeknek fontos belvíz-szabályozási szerepük van, melynek jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni, s hasznosításuk lehetőségét is szükséges megvizsgálni. A holtmedrek zöme mára eliszaposodott, elmocsarasodott. Sok közülük ma a települések szennyvíz-befogadójaként nemcsak a tájképet rontja, hanem környezeti veszély is. A holtmedrek rendezése integrált revitalizációval korszerűen megoldható. Olyan összetett megoldással, amelyet a tervezés alatt optimalizálnak. Meghatározzák a vízgazdálkodási érdekeket, ezeket egyeztetik a térség minden hasznosítójával. Az integrált rendezés a térség hasznosítására és védelmére optimalizált.