Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az északnyugati Sichuan (Kína) magashegységi karsztjának újabb nevezetes mésztufa előfordulásai és vizsgálatuk

SCHEUER OY.: Az cs/akn yugat Sic huan magashegységi karsztja 53 máshol ritkán figyelhető meg. A mészfolyás völgy menti lejtése igen változatos, mert vannak szakaszok, ahol igen meredek (60-70°), de vannak helyek, ahol ellaposodik, és e­sése kicsi. A mésztufa felszíni megjelenési formái igen vál­tozatosak. A meredek szakaszokon a félgömbös kiválások uralkodnak, míg a laposabb részeken tömegesen megjelen­nek a mikrokaszkádos formák is, ahol 2-3 cm magasságú gátak mögötti lapos kis medencékben (30-50 cm) tömege­sen halmozódtak fel a víz görgetése révén keletkezett ooli­tok -mésztufa golyók,-amelyek mérete esetenként a 4 cm nagyságot is elérheti. Átlag méretük 1-2 cm-ben adható meg. A mészfolyás felszínén a fő képződési vonal mentén a növényzet ritka, de helyenként és elszórtan kisebb bo­korcsoportok megfigyelhetők, sőt, elhalt fák törzsei is elő­fordulnak igazolva azt, hogy itt is helyenként a fák állva maradva temetődnek be. A peremi erdős részeken a mészfolyásból változó szélességű (10-20 m) oldalágak in­dulnak ki. Ebből eredően szigetszerű kisebb-nagyobb fa­csoportok alakultak ki a mésztufa képződésen belül, ahol már a növényzetnek jelentős szerepe van a kiválásban. Ez­ért a mészfolyásnál is szegély menti fácies zónát lehet megkülönböztetni, mert a mésztufa kifejlődési adottsága el­tér a peremi részeken, mint a főágban. Ennél az előfordulásnál is megfigyelhető és tapasztalható volt a mésztufa képződés éven belüli szakaszossága, ame­lyet a karsztos vízfolyást tápláló karsztforrások hozamának erőteljes ingadozására vezethetünk vissza. Miután az éghajlati adottságokból eredően a csapadék a nyári hónapokban esik le, a mésztufaképződés főidősza­ka a nyárvégi-őszi időszakra esik. A téli és kora tavaszi hónapokban a mészkiválás szünetel, illetve nagyon korlá­tozott. Ezen belül az adott éghajlat változékonyságából adó­dóan kisebb-nagyobb eltérések adódhatnak, pl: ha a tél na­gyon csapadékos, de előfordultak aszályos évek is, amelyek a mésztufa képződésre is hatással voltak. 2.2. Mimi völgyi mésztufa előfordulások. Ez a völgy is az északnyugat Sichuan tartomány magashegységi karsztjá­nak egyik érdekes megnyilvánulási formája, ahol a gleccser vájta völgyben és annak környezetében számos primér karsztforrás és karsztos ásványvízforrás fakad és ezek mellett vízesés, különböző típusú karsztos színes tó, bar­lang, dolina található jelentős mésztufa képződéssel. A tárgyalt Muni völgy a Min folyó egyik nyugati mellékvöl­gyében Songpan várostól nyugatra, légvonalban 10-15 km­re található. Az irodalom Muni Valley Scenic Resorts-ként tartja számon és a védett környezete 100 km 2 nagyságú. A völgy mésztufa előfordulásait és egyéb karsztos meg­nyilvánulás formákat a rendelkezésre álló leírások és képa­nyagok alapján ismertetem és vázlatos helyszínrajzát 6. áb­rán közlöm. A Muni-völgyet a morfológiai adottságok és a különbö­ző karsztos megjelenési formák alapján három részre tagol­ják. Ezek a következők: Zhaga vízesés Jade patak és tavak Erdaohai tavak A völgy fő iránya északnyugat-délkeleti, amely a felső szakaszán két ágra válik. A fentiekben felsoroltak közül a Zhaga vízesés az egyik ágban még a másik kettő a fővölgy felső részén található. A Muni völgy karszhidrogeológiai és karsztos megjelenési fonnák szempontjából a magashegy­ségi karsztvölgyek egyik érdekes képviselője, ahol a szok­ványos primér karsztforrások mellett a mélykarsztból származó magas oldott sótartalmú ásványvizek is a fel­színre lépnek. Az érdekes és egyedülálló karszt-hidrogeoló­giai adottságokon túlmenően mészkőkarszthoz kapcsolódó­an a felszíni karsztos formák is gyakoriak. Ezek sorába tar­toznak többek között a dolinák, amelyek a legtöbb esetben csoportosan fordulnak elő és egy-egy csoporton belül 10-20 dolina is kimutatható. Ezek egy részében karsztvízzel összefüggő tavak vannak az egyéb típusú tavak mellett. Eb­ből adódóan a völgyben keletkezett tavak genetikailag több típusba sorolhatók, miután ezek víz-utánpótlódásában a karsztos vízfolyáson túlmenően pl. fenék források és feltö­rő ásványvizek is szerepet játszanak. 6. ábra. A Muni völgy áttekintő helyszínrajza a tárgyalt felosztás feltüntetésével 1. Zhaga vízesés, 2. Jade patak és tavak, 3. Erdaohai tavak. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Muni-völgy és ehhez kapcsolódó vízesések, források, tavak, mésztufa ki­válások és felszíni karsztos megjelenésformák (dolinák) miatt a magashegységi karsztnak egyik érdekes területei közé tartozik, amelynek tanulmányozása, illetve vizsgálata tovább bővítheti az ilyen típusú karsztokra vonatkozó karszthidrodinamikai-karszthidrogeológiai ismereteinket, továbbá betekintést kaphatunk a világ egyik érdekes karsz­tos területére és annak sokszínűségére. 2.2.1. A Zhaga vízesés völgye. E vízesést Kína első szá­mú legmagasabb mészképző vízeséseként tartják számon (No.l.Calcium Fall in China), ahol a karsztvízből látvá­nyos aranyszínű mésztufa válik ki. Az éghajlati adottsá­gokból eredően, mivel az évi csapadékcsúcs a nyári hóna­pokra esik, a nyár végi-őszi hónapokban a legszebb a bő vízhozama miatt. A vízesés méretei a közölt adatok alapján: magassága 94 m, szélessége 10-30 m közötti, és a lépcsős vízesések tí­pusába tartozik, mert 7-8 lépcsőn keresztül folyik le a víz, ezért kisebb vízesések sorozatából áll.

Next

/
Thumbnails
Contents