Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az északnyugati Sichuan (Kína) magashegységi karsztjának újabb nevezetes mésztufa előfordulásai és vizsgálatuk

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. A vízesést zárt erdő határolja, ahol a már korábban kivált mésztufa is megtalálható, amely bizonyítéka annak, hogy a vízesés változtatta helyét. A vízesés olyan völgyszakaszon alakult ki, ahol a vető(k) keresztezi(k) a völgyet és ennek révén jöttek létre olyan magasságú tereplépcsők, amelyek előidézték keletkezését. Tehát a Zhaga vízesés genetikailag nincs kapcsolatban a környéken annyira gyakori mésztufapados-gátas vízesésekkel-zugokkal. A mészkiválási dinamika a vízesésnél fokozatos felerősödése tapasztalható, mert a legszebb és legjellegzetesebb kiválási formák, sőt, beboltozódásos üregek (Immortal Cave) a legalsó szakaszon keletkeztek és ezen a részen a 1-3 m magasságú mésztufa lépcsők mentén folyik le a víz. A vízesés lépcsőzetessége miatt a kivált mésztufánál a függőleges rétegzettség mellett vízszintes vagy közel vízszintes alakulati formák is kimutathatók, de vannak aláhajtó mésztufa felületek is. A vízesés mellékágainak vize több helyen a környező erdős területen folyik le és képződik mésztufa. Ezért ilyen szakaszokon a mészkiválásban és a keletkező mésztufának kifejlődésében (üregesség) az élő és elhalt növényzetnek meghatározó szerepe van, míg a főág mentén az élő növényzet hiánya miatt a kicsapódásban nincs döntő szerepük. így a vízesés mentén helyről-helyre változó helyi fácies-adottságok alakultak ki, ahol a mészkicsapódást döntően más-más tényezők határozzák meg. A vízesés alatt a völgyben számos mésztufapad duzzasztotta sekély tó van, amelyek közül több az erdős területen, illetve magában az erdőben keletkeztek. Az ilyen erdős tavaknál nincs szabad vízfelület. Ezek az erdős tavak a vegetáció és a mészképződés közötti szoros kapcsolat egyik megnyilvánulás formájának tekinthető és egyben a tavi mésztufa képződésnek egyik kezdeti szakaszát képviseli, mert ezeknek tovább fejlődési változata már az, amikor az egykori erdő fáinak csak a csonkjai állnak ki a vízből. így ezek a helyben álló fák maradványai a mésztufa képződésének egyik érdekes változatát képviselik (7. ábra). áttekintő eszményi szelvényei A. Jelenlegi állapot, B. Erdő pusztulása utáni állapot. 1. Tó, 2. Erdő, 2/a. Vízszint felett kiálló fatörzs maradványok, 3. Mésztufa. A Zhaga vízesés alatti lejtős völgyszakaszokon a mésztufa kaszkádos és mészfolyásos formában is kiválik. Leggyakrabban vegetációval fedett területeken tapasztalható ilyen kiválási típus. Meg kell említeni még, hogy a Zhaga vízesés alatti részeken a felszíni karsztos formák közül a leggyakoribbak a dolinák, amelyek egyes területeken csoportosan keletkeztek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Muni-völgy ennek az ágában a völgyi mésztufának különféle változatai keletkeztek. Ezek közül a legjellemzőbbek a tavi kiválások és ezeknek különféle fáciesekbe sorolható kifejlődés formái, továbbá mészfolyásos-kaszkádos lerakódások, végül pedig a névadó vízesésnél képződött mésztufa változat, egyedi jellemzőkkel, több mésztufa terasszal. 2.2.2. A Jade patak és tavak völgyszakasza. Ez a völgyszakasz a Muni-völgynek olyan részén van, ahol karsztvízföldtani adottságok alapvetően eltérnek a többitől, mert olyan egyedi karsztos körülmények alakultak ki, amelyek e magashegységi karszthoz kapcsolódóan különlegességnek számítanak. Itt a hideg karsztforrásokon túlmenően magas oldott sótartalmú ásványvízforrások is a felszínre lépnek. Ebből a karszt-hidrogeológiai adottságokból adódóan a völgyi mészképződésben már az ásványvizek is szerepet játszanak, amely egyedi az eddig vizsgált és tárgyalt előfordulások sorában, mert ilyen típusú vizek csak itt vesznek részt a mészképződésben. Ezért vegyes genetikájú mésztufa keletkezik a völgyben, amelyek képződésében a karsztvizek mellett már oldott sókban gazdag ásványvizek is közreműködnek. Ezek közül legjellemzőbb forrásként az irodalom a Jade Springet említi, ahol egymás közelében törnek fel az ásványvizek. Felszínre lépésük környezetében rendszerint tavak alakultak ki, ahol oly erővel tör fel a víz, hogy ilyen pontokon 20-30 cm-re a tó vízszintje fölé lövelődik fel, rendszerint csoportosan (8. ábra.). Az ásványvíz-források feltételezhetően olyan mélyreható törésekkel állnak kapcsolatban, ahol a vetők mentén a mélykarsztból származó nagy ásványi sótartalmú vizek feláramlásának lehetősége biztosított. A völgyszakasz mentén több karsztforrás is fakad, táplálva a karsztos vízfolyást, bizonyítva azt, hogy a Munivölgy a magas-hegységi karsztrendszernek egyik igen jelentős erózióbázisa, s egyben megcsapolja. A völgyszakaszrnál elsősorban a különböző színű s nagyságú karszttavakat indokolt megemlíteni, jelentős számuk miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint e tavak a magassági helyzetük alapján az erdővel fedett karsztos alrégió állóvizeinek sorába tartoznak és alpesi tavakként említik ezeket. A legérdekesebb tavak közé sorolják pl: Jade Lake-t, a Jade Meadow-ot, a Sun Lake-t és a Moon Lake-t, amelyek érdekes színükkel, nagyságukkal, környezetüknek egyedi adottságaival pl: mészkősziklás partok, érdemelnek kiemelést. A tavak a megfigyelések szerint különböző fejlődési szakaszban vannak, mert a már feltöltődött vizenyős területek és mocsarak mellett nagyon fiatal, jelenleg alakuló tavak is kimutathatók pl: sekély erdős területek tavai még nagyrészt élő fákkal. Érdekessége még a tavaknak a növényzettel benőtt mésztufa szigetek, víz alatt képződő mésztufa zátonyok és változó hosszúságú mésztufapadok. (9. ábra). A völgyben keletkezett tavakat a karsztvízföldtani adottságok a vízutánpótlódás és a felszíni karsztos formák figyelembe vételével, továbbá a mésztufa kiválások alapján lehet genetikailag osztályozni: a.) fenék- (ásványvíz-) források táplálta forrástavak b.) mésztufapadok miatt kialakult duzzasztott tavak, amelyeknek vízutánpótlódását a karsztos vízfolyás bizto-